Előzmények Fábián Orsolya kérdései Az aranyszőrű bárány meséjével kapcsolatban: "Nekem van egy csomó kérdésem... Az első, hogy miért lustasággal, a lusta, haszontalan fiúkkal indul a mese? Van ennek valami jelentősége a bárányra-tapadós történet szempontjából? Mit jelképez az aranyszőrű bárány? (Az éberség jutalma/gyümölcse jutott róla eszembe). Mi a tánc? amit a szépen szóló furulya irányít? vagyis a fiú? valami légzésszabályozáshoz lehet köze? A falu népe mit jelképez? (A fiú függetlennek tűnik tőlük, de azok le nem szakadnak a bárányáról, csak a királylány kacagására). Kétféle bárányratapadási módot találtam az egyik amikor a kezükkel ragadnak, ez kapcsolódhat a vágyhoz, a másik az elutasítás személytelenebb eszközeivel... Az aranyszőrű bárány magyar népmesék. pl. a sütőlapát arra való, hogy távolságot hozzon létre, hogy ne kerüljünk közvetlenül kapcsolatba a forró kemencével, a pap pálcája meg valami negatív tekintélyelvűségre emlékeztet. (? ) Miért nem nevetett még soha a királykisasszony? " Lílávadzsra Pressing Lajos válasza Az aranyszőrű bárány ugyanazt jelenti, mint más mesékben is: tudatunk oroszlán- vagy naptermészetét, saját szellemi örökségünket.
Mikor letelt az esztendő, szépen hazahajtotta a nyájat, a kapu előtt elévette szépen szóló furulyáját, fújta, fújogatta, s a juhok táncolva mentek bé az udvarba. Ott állott a gazda az udvar közepén, s számolta a juhait, de csak úgy csillogott a szeme, mikor látta, hogy egy sem hibádzik a nyájból. - No, te legény - mondá -, megöregedtem, kenyeremnek javát megettem, de még ilyen szolgám nem volt. Neked ígértem, neked is adom az aranyszőrű bárányt, legyen rajta szerencséd. Hej, örült a legény, örömében nem találta helyét. Elbúcsúzott a gazdától illendőképpen, s ment az aranyszőrű báránnyal hazafelé. Mentek, mendegéltek, szépen lassan eregéltek, s estére egy faluba értek. Ott a legény szállást kért egy jó gazdaembernél, aki azt mondta: - Istené a szállás, kerüljön beljebb, öcsémuram! Bement a házba, de magával vitte az aranyszőrű bárányt is. Film: Az aranyszőrű bárány - Diafilm. De nézték, csodálták a bárányt! Különösen a házi leány nézte, csodálta sokáig, egész éjen be nem tudta hunyni a szemét, mind az aranyszőrű bárányról gondolkozott.
Ott a legény betért egy korcsmába, tarisznyába tette a furulyáját, hadd pihenjen egy kicsit a bárány, báránnyal az egész falu. Kérdi a korcsmárost: – Miféle város légyen ez? Mondja a korcsmáros: – Ez a király városa. Szóból szó kerekedik, s a korcsmáros elmondja, hogy a király erősen szomorú, mert van egy szépséges leánya, aki még soha nem nevetett. Kihirdette az országában, hogy annak adja a leányát, aki meg tudja nevettetni, de még eddig hiába próbálkoztak, a királykisasszony olyan szomorú, mint a háromnapos esős idő. "No – gondolá a legény –, szerencsét próbálok, hátha én meg tudom nevettetni. " Ment a király udvarába, mellette a bárány, bárány után az egész falu, de az utcán nem táncoltatta őket. Béjelenteti magát a királynál, s elémondja, hogy ő megpróbálná, hátha meg tudná nevettetni a királykisasszonyt. Az aranyszőrű bárány mese. – Jól van, fiam – mondá a király –, próbáld meg, de ha meg nem nevetteted, karóba húzatom a fejedet. – Egy életem, egy halálom, akárhogy lesz, megpróbálom – mondá a legény –, csak a királykisasszony álljon ki a tornácba.
Így történik ez a XIX. század költői c. versében is. A költők romantika korában elterjedt szerepét teljesíti ki versében, mely szerint a poéták a világ el nem ismert törvényhozói, akiknek nemcsak szóban, hanem tettben is ki kell állniuk ideáljaik mellett. (Shelley) Petőfi "lángoszlopként" jellemzi fenti versében a XIX. század költőinek szerepét. A költő Isten küldötte, lángoszlop, mely vezeti népét - ahogy Mózes is tette a Bibliába -, a költészet pedig politikai tetté válik. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. A költők kötelessége népvezéri szerepüket betölteni, s az embereket elvezetni a Kánaánba. Szent küldetés tehát a költőé, aminek megfelelni nem könnyű feladat. Közben elítéli és átkozza a gyáva, hamis és hazug prófétákat. Szerepe ezen a ponton immár túlnő a prófétai és apostoli szerepen, s a jövőbe tekint révülő tekintete a cél, a Kánaán felé. Az utopisztikus, demokratikus világ eljövetele igazolhatja be a költő tetteit. A prófécia beteljesül. A költő saját sorsáról már korábban is írt, a Szeptember végén c. versében utal dicső, ám erőszakos halálára.
A lírai ént, a hősi halál keresésében a közjó szolgálata motiválja. e. ) Versritmus és tempóváltás: meghatározó verslábak: Jambus és Anapesztus A XIX. század költői (1847) elemzés: a. ) Cím vizsgálata: A cím elmondja, hogy költőkről szól, d elhallgatja, hogy mi fog történni a költőkkel. A címet többféle képen is kilehetne egészíteni: pl. költőiről, költőinek feladata. A cím alapján az olvasó kritikát várna. b. ) Beszédhelyzet: Beszélő: a lírai én – magyarázó, érvelő, meggyőző szándék olvasható ki megszólalásából. A lírai én vátesz költői szerepben van. Kora költőihez szól. A beszélő személyes érintettségét mutatja, hogy aggódik az emberek sorsa miatt és zaklatott A beszélő biztos saját értékrendjében, ezt mutatja az emelkedett hangnem és a felszólító mondatok. c. Petőfi Sándor A XIX. század költői by Noel Vincze. ) Költőszerepek: 1. vsz. : elutasítja azt a magatartást, hogy a költők saját gondjaikról írnak, és nem veszik észre a világ bajait. 2. : új magatartást mutat be: a költőknek az a feladata, hogy foglalkozzanak a világ gondjaival, buzdítsák a népet és nem szabad elhagyniuk önmagukat.
A téma feldolgozásának egy lehetséges módja. Petőfi Sándor költői szerepe Kosztolányi mondta (! ): "Ha valamikor, sok-sok ezer év múlva felébresztenének a síromból s hirtelen arra kérnének, hogy nevezzek meg egy költőt, ezt mondanám: Petőfi. " Petőfi nemcsak népszerű költőnk, de egyike azon kevés művészünknek, akik tudatosan és cselekvőn vettek részt a magyar történelem folyásában. Petőfi Sándor forradalmisága, idealizmusa és heves természete Adyból is előhívta a rokonság érzését. Petőfi a cselekvő hazaszeretet példája lett. Költészetében, akárcsak politikai törekvéseiben összefonódnak a reformkor polgárosulási törekvései, csakúgy mint a nemzeti függetlenség eszménye, s mindez egyfajta plebejusi színezetet nyer. Népiessége Petőfi Sándor kamaszkorától verselt. Első irodalmi sikerét 1842-ben aratta, mikoris A borozó című verse immár az Atheneumban is megjelent. A xix század költői elemzés. 1844 az ifjú költő életének első nyugalmasabb korszaka: Vörösmarty felkarolja, s a Nemzeti Kör kiadja az ifjú poéta első kötetét.
A zaklatott lelkivilág magához igazítja a versformát. A vers nyomtatási képének többletjelentése van: feldúlt, zaklatott lelkiállapotot tükröz. Rímtechnika: Párosrímek – ez ellentétben áll a szabálytalan versformával. b. ) Beszédhelyzet és költői szerep: A vers beszélője a lírai én. A megszólított az Isten. A lírai én vágyik a szabadságért való küzdelemre. Jelenetkeret: pl. betegen, séta közben, meditálás közben. c. ) Metaforizáció: 3-6. sor hasonlatai: leírják, pontosítják, hogy hogyan nem akar meghalni. 9-12. Xix század költői elemzés. sor hasonlatai: pontosítják, leírják, hogy hogyan szeretne meghalni. 13-30. sorban lévő viharmetaforák: "mennydörgés" "harsong" "ágyúdörely" "zendül" – A természeti vihart párhuzamba állítja a társadalmi (viharral) problémákkal. hangvétele ünnepélyes d. ) Értékszerkezet: A haszontalan és a hasznos halál áll egymással szemben. A hősi halál +, a hasztalan halál –, a közjóért való élés +, a haszontalan élet pedig – értéket képvisel. A versben az abszolút érték a világszabadság (egyedül alkot egy sort), ami szemben áll a rabsággal.
Közvetlen előzménye a klasszicizmus, a szentimentalizmus és a Sturm und Drang. Bár sokféle változatban élt, mégis ez az utolsó stílus, amely egyöntetűen jelentkezett valamennyi művészeti ágban. Elnevezése a regény jelentésű román szóból származik. A középkorban így hívták az anyanyelven íródott elbeszélő műveket. Kialakulásának társadalmi háttere a felvilágosodás eszméiből, a polgári társadalomból való kiábrándulás. A xix század költői műfaja. A romantikus alkotó alapvető életérzése a csalódottság, amit a vágy és valóság ellentmondása miatt él meg. Kétféle forradalom íveli át a korszakot, egyik az ipari, a másik a társadalmi. A szabadság, egyenlőség és testvériség jelmondata érvényesül a kor világszemléletében. A liberalizmus és az individualizmus határozza meg a társadalmakat. A klasszicizmus merev szabályaival szemben a romantika meghirdette a művész teljes szabadságát és az egyéniség kultuszát. Az alkotó zseni a semmiből világokat teremt. Legfőbb ihletforrása a szárnyaló fantázia. Alapvető követelmény az eredetiség, életbe lép a plágium, az irodalmi tolvajlás fogalma.