Főoldal Film Bal-jobb, bal-jobb, jönnek a gallok - folytatódik a megszokott francia öntudatépítés. Asterix és Obelix, a két csodafőzettel rohangáló gall újra felveszi a harcot a rómaiakkal, a cél ezúttal Britannia megmentése. Amit látunk, az eddigi filmek összeollózása: a fiatal, zenésznek felcsapó nyegle Kishippixből férfit kellene faragni, Angoltapax oldalán megmenteni Britanniát, s megküzdeni a vikingekkel, miközben Obelix rátalál a nagy szerelemre... Persze nem a történet a lényeg, hanem a viccek. Azok meg vannak, még ha nem is a kisebbeket, hanem a történelem-, latin- és filmtörténetet tudó nézőket célozzák. A franciák hősiesen megmentik szegény, ötkor forró vizet szürcsölő, karót nyelt, sznobériájukban oly mulatságos angolokat (annak ellenére, hogy már Caesar is megmondta: úgyis százéves háború lesz a muri vége). Az eddigi Asterix-filmekkel ellentétben a nyelvi humor (és a magyar szinkron nívója) messze elmarad a megszokottól, cserébe a különböző filmes műfajok vágástechnikáinak keverésével olyan filmtörténeti emlékek és hagyományok tűnnek fel, mint a blackface-figura, Hitchcock házvezetőnője, vagy épp a Csillagok háborúja.
[toc](Gulya István) A negyedik élőszereplős Asterix & Obelix-moziban az ókori gall jó barátok a brit szigetekre látogatnak, hogy csodás varázsitalukkal a rómaiak szorongatta távoli testvéreik segítségére legyenek. Természetesen a vállalásuk nem teljesül maradéktalanul – mint amiképp ez a film sem. A Kleopátra mindent visz Az 1950-1960-as évek fordulóján megteremtett kelta képregény-figurák, a sastollas sisakú, köpcös Asterix és a menhírfaragó testes társa – igen, aki babakorában belepottyant a varázsitalos kondérba, ezért nem ihat a mágikus mixből, mert hatása állandósult nála (jó, egyszer megengedte neki a druidája) –, Obelix kalandjainak megképesítésével félévszázada próbálkoznak a franciák. Érthető, a szülőatyák, René Goscinny és Albert Uderzo figurái ikonikussá lettek a világon mindenütt, és szerves részét képezve a francia kultúrának, adja magát, hogy a gall expanzió élharcosaivá váljanak. Goscinny–Uderzo hősei az évtizedenként megalkotott rajzfilmeket követően (amikből az 1976-os Asterix tizenkét próbája címűn maga a legendás duó is szorgoskodott, mint rendező-forgatókönyvíró) 1999-ben élőszereplős változatot kaptak (Asterix és Obelix), köszönhetően a trükk-technika fejlődésének.
a film adatai Astérix & Obélix: Au service de sa Majesté [2012] szinkronstáb magyar szöveg: hangmérnök: vágó: gyártásvezető: szinkronrendező: produkciós vezető: hangsáv adatok közlése cím, stáblista, szövegek felolvasása: céges kapcsolatok szinkronstúdió: forgalmazó: visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! hangsáv adatok Asterix és Obelix: Isten óvja Britanniát! 1. magyar változat - készült 2012-ben szinkron (teljes magyar változat) Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 0 db): -. - 0 felhasználói listában szerepel filmszerepek
Kifejezetten idegesítő – mégha a képregényben működik is – az angolok fordított beszéde és a rímek és nemrímek vegyítése. Ami papíron képes élni, sajnos a vásznon megdöglik. Ugyancsak erősen túlvezéreltek a díszletek és jelmezek – a már-már a Flinstones-család harsányságát idéző körítés időnként erősen túllő a célon. Azért persze vannak jó pillanatok is: kifejezetten szellemesen van például megoldva a vikingek feltűnése, és egy-két kifejezetten erős poén is kényeztet minket.
A készítők valószínűleg úgy gondolják, a papíron vicces – a magyarok ebben sokat köszönhetnek Tímár György zseniális fordításainak – képregény-figuráknak minden pillanatban poént kell mondaniuk, poénosan kell viselkedniük, függetlenül annak színvonalától. A magyar mozirajongók ellenben annak örülhetnek, hogy a film rögbipályás jeleneteit a komáromi erődrendszerben forgatták, és bár a vár nem mindig felismerhető, de a tömegstatiszták vagy a brit rögbiseket alakító magyar játékosok között ismerős arcokra bukkanhatnak. De ez édeskevés a boldogsághoz – és a jól sikerültséghez. Kinek ajánljuk? – Eltökélt Asterix-rajongóknak. – Aki nem bánja az üresjáratokat egy vígjátékban, elég neki néhány jól irányzott vicc is. – Aki ott járt a magyarországi forgatáson. Kinek nem? – Akinek élőszereplős Asterix-filmben A Kleopátra-küldetés a mérce. – Aki nem akar petyhüdt Depardieu-t látni. – Anti-frankofonoknak. () Oldalak: 1 2 3 4 5 6
A Filmlexikon böngészésével elfogadod ezeket. Részletek » Rendben mi ez? bezár Telepítsd az alkalmazást és használd egyszerűbben a Filmlexikont! Telepítés Keresd a Filmlexikon logóját a telefonod kezdőlapján vagy a menüben! Ez a "telepítés" tulajdonképpen nem telepít semmit, semmihez nem fér hozzá a telefonon. A Filmlexikon logója egy indító ikonként fog megjelenni a menüben, ami a Chrome böngésző segítségével megnyitja a weboldalt. Miért jó ez? Egy kattintással elérhető a Filmlexikon, nem kell külön beírni a webcímet a Chrome-ba, illetve több látszik belőle, mert nincs ott a Chrome felső keresősávja.
Hanem mert képtelenek a szálak összehangolására, a történet szétesik, akárha két külön filmet látnánk. Julius Caesar (Luchini) meghódítja a briteket, de itt is, mint Galliában, egy kis falucska váltig ellenáll. Kordélia királynő (Deneuve) hű – és karót nyelt – nemesét, Angoltapaxot (Guillaume Gallienne) küldi a kontinensre segítségért, tudomást véve Asterix (Baer) és Obelix (Depardieu) törzsének legyőzhetetlenné tévő italáról. A két jó cimbora útnak is indul a varázslójuk kotyvasztotta mágikus ital hordójával, de magukkal kell vinniük a főnök Lutéciából jött nyegle unokaöccsét, Kishippixet (Vincent Lacoste). Közben a rómaiak titkos ügynöke a vikingekhez fordul, hogy működjenek közre a hadi vállalkozásukban, akik rá is állnak a dologra, mert azt remélik, a félelmükben halálra váló ellenfeleiktől elsajátítják a röpülés tudományát (nemde a félelem szárnyakat ad). A hordó – természetesen – elkallódik, ráadásul pont akkor, amikor a latin légiók a végső rohamra indulnak. Kuszaság és keresettség Az Asterix & Obelix: Isten óvja Britanniát két fő szálának sikertelen vegyítésén túl igen erőltetett Angoltapax–Ophélia (Charlotte Lebon)–Kishippix háromszöge, felesleges a Macintosh kisasszony és Obelix között dúló "szerelem".
József Attila: A Dunánál - Turek Miklós (Vers mindenkinek) 1 A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet, ás, úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el minden hullám és minden mozdulás. S mint édesanyám, ringatott, mesélt s mosta a város minden szennyesét. És elkezdett az eső cseperészni, de mintha mindegy volna, el is állt. És mégis, mint aki barlangból nézi a hosszú esőt – néztem a határt: egykedvü, örök eső módra hullt, szintelenül, mi tarka volt, a mult. A Duna csak folyt. József attila versek mama sew. És mint a termékeny, másra gondoló anyának ölén a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen és nevetgéltek a habok felém. Az idő árján úgy remegtek ők, mint sírköves, dülöngő temetők. 2 Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idő egésze, mit száz ezer ős szemlélget velem.
Latinovits Zoltán József Attila Mama című versét mondja el. Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. József attila versek megzenésítve. A teljes verset ITT olvashatod. Hallgassuk meg Latinovits Zoltán előadását – jöjjön József Attila – Mama. Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. József Attila - Magyar versek. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába.