Hamarosan intézkedünk. Balmazújváros digitális könyvtár Menetrend kecskemét helyi Xbox 360 hátlap play
Kisfaludy Károly Szülőföldem szép határa! Meglátlak e valahára? A hol állok, a hol megyek, Mindenkor csak feléd nézek. Ha madár jön, tőle kérdem, Virulsz-e még szülőföldem! Azt kérdezem a felhőktől, Azt a suttogó szellőktől. De azok nem vigasztalnak, Bús szivemmel árván hagynak; Árván élek bús szivemmel, Mint a fű, mely a sziklán kel. Kisded hajlék, hol születtem, Hej tőled be távol estem! Távol estem mint a levél, Melyet elkap a forgószél. Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be! Balsamo 2015. március 17. 10:10 Gyönyörű kis vers szép hazafias!
* A "Szülőföldem Szép Határa" című eme kötet verseinek megismerésével tegyünk érte, hogy a felnövekvő nemzedék ne csak megismerje, de zárja is szívébe ezeket a szívhez szóló verseket, amelyek nemcsak a szerző, hanem minden igaz magyar hazafi fájdalmát is megszólaltatják...! Összetartozunk! Sajó Sándor magyarság-versei nélkülözhetetlenek minden igaz hazafi könyvtárából! Részlet "A veréb" című költeményéből: Könnyű szárnyúak, jó, csak menjetek! Én a verébről mondok éneket, S dicsérem ezt a kicsi madarat, Koldus, kopott, de hű és – itt marad... (…) Szenvedve, sírva, ha így van megírva, Élünk-halunk a magyar ég alatt! Sajó Sándor (Ipolyság, 1868. november 13. – Budapest, 1933. február 2. ) költő, tanár, drámaíró, az MTA levelező tagja. Hazafias költemények szerzőjeként vált ismertté. Verseit 1885-től közölték a fővárosi és vidéki újságok, folyóiratok... KIEMELTEN AJÁNLJUK MELLÉ: A Tanácsköztársaság véres almanachja A Trianoni gyalázat 100 éve Trianon 100 - Trianon Almanach - 7 könyv egyben (sima kiadás) Trianon és a harmadik világháború Bujdosó könyv - hangoskönyv - 2CD MP3 Magyarország álomtörténete 1929-1941 A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI.
022 Kisfaludy Károly Szülőföldem szép határa Mensáros László - YouTube
törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
A XVII. század vé gén kezdődött "második" tör ténelmi korszakot, amikor a török hódoltság alatt elnépte lenedett falut bajor-württem- bergi telepesek újjáépítették, a kapucinusok zárdát és templomot emeltek, a szorgalmas móriak megteremtették a szölőkultúrát? Vagy a XX. század első harmadát, amikor a geológusok felfedezték, hogy a tatai szénmedence peremvidéke Mór, Kisgyón és Pusztavám alatt fekszik, s Zacskó és Társa megnyitotta a móri bányát. A falu ekkor jelképesen két tűz közé került. A föld mélyében a szén várta, hogy kitermeljék, a föld felszínén a lélekmelegítő borok érlelődtek, s e két roppant vagyon között a példátlan nyomor vermei húzódtak. Ellentmondások? Mórott ezek az évtizedek az ellentmondások jegyében vánszorogtak el. A harmincas években gyújtogató nyugtalanította a falut. Fellobbant egy bányászviskó, vagy egy szegényes paraszti porta, kivonult az önkéntes tűzoltóság. Alig fogtak hozzá az oltáshoz, a falu másik végében is kiütött a tűz. Az égő házak mellett papírszeletek hevertek a sárban, a gyújtogató üzenetével: "Gyújtogattam ma és holnap is gyújtok, közben veletek együtt oltok. "