A környezettudatos szemléletmód erősítése érdekében különböző vizes, üdítős, mosóporos illetve tusfürdős palackokról, flakonokról származó kupakokat is átveszünk. PE típusú műanyag hulladékok víztiszta és színes fóliák (kivéve mezőgazdaságban használt talajtakaró) kannák, flakonok, kupakok, dugók rekeszek, ládák, hordók, tartályok raklapok csövek, lemezek egyéb fröccsöntésű ill. extrúziós válogatott hulladékok PP típusú műanyag hulladékok BOPP fóliák tálcák, ládák szövött zsákok kupakok, poharak, flakonok lemezek, vödrök kerti bútorok HIPS típusú műanyag hulladékok tálcák csévék, tárcsák egyéb fröccsöntésű ill. extrúziós válogatott hulladékok
Az utóbbi 50 évben rohamosan fejlődött a műanyagipar. Ezt a fejlődést a hétköznapjainkban is nyomon kísérhetjük az ipar bármely területén. Például: csomagoló anyagok háztartási gépek híradástechnikai eszközök gépjárművek játékok stb. Cégünk a műanyag hulladékok begyűjtésére is nagy hangsúlyt helyez. Elsősorban a legnagyobb részt kitevő csomagoló anyagok begyűjtését végezzük, ami meghaladja a 40 tonna / év mennyiséget. PE típusú műanyag hulladékok: víztiszta műanyag hulladékok kannák zsákok PET típusú műanyag hulladékok: flakonok kupakok ABS típusú műanyag hulladékok: ládák tálcák elektronikai berendezések műanyag részei PP típusú műanyag hulladékok: szövött zsákok kerti bútorok lemezek vödrök Gépjárművek műanyag hulladékai EWC 16 01 19: lökhárító fényszóró homlokfal stb. A műanyag hulladékok közül a csomagoló anyagok nagy része értéket képvisel, amit cégünk felvásárol. Egyéb műanyag hulladékoknak jellemzően lerakási, kezelési díja van. Ezekről árlistánk oldalán tájékozódhat.
Műanyag darálék, műanyag granulátum, műanyag regranulátum és darabáru felvásárlása. Magyarország vezető műanyag hulladék feldolgozó vállalata ipari, kereskedelmi és háztartási hulladék felvásárlásával és kereskedelmével foglalkozik. Műanyag darálékot, granulátumot, darabárut, illetve regranulátumot vásárolnék. Cégünk, azzal a céllal alakult, hogy megfelelő megoldásokat illetve alternatív elhelyezési lehetőséget kínáljon az ipar számos területén folyamatosan keletkező különböző típusú műszaki, és egyéb műanyag hulladékok vonatkozásában a keletkezés helyén történő kezeléstől egészen a hasznosításig. A hasznosítás lehetőségét kínáljuk partnereinknek többek között PA6, PA6. 6, POM, PC, PC/ABS, ABS, PS, PBT, PMMA, stb. típusú műanyagokra, vállalva azok elszállításának lebonyolítását is, valamint igény szerint alapanyagforrást biztosítunk bizonyos termékek előállítására vonatkozóan, így téve még teljesebbé a műanyagok újrahasznosításának folyamatát. Az elmúlt évek során a műanyag alapanyag (darálék, regranulátum) mellett a gyártás során keletkező műanyag hulladékok felvásárlására is szakosodtunk, melyet műanyag hulladékok újrahasznosítására specializálódott.
Holofon Fő tevékenységünk az iparból és a kereskedelemből, valamint a háztartásokból származó, hőre lágyuló műanyag, zömében csomagolási eredetű hulladékok átvétele és feldolgozása, anyagában történő újrahasznosítás céljából. Műanyaghulladék felvásárlással kapcsolatban kérjük Paxián Mártont keresse a +36 30 231 9674 telefonszámon, hétköznap 8 és 16 óra között. A hulladékok telephelyi átvétele kizárólag előzetes telefonos bejelentkezés után lehetséges. A be nem jelentett hulladékokat nem áll módunkban átvenni. A felvásárolandó hulladékokkal szemben támasztott követelmények: Anyagfajtára történő szétválogatottság Tisztítottság Egészségre ártalmas, illetve veszélyes anyagoktól való mentesség Hulladéktípusok, amiket átveszünk Az általunk átvett és hasznosított hulladékok anyagtípusai lehetnek HDPE, LDPE, PP és PS alapanyagok. A felsorolt anyagfajtákból előállított agglomerátumokat és darálékokat is felvásárolunk. Lakossági kupak hulladék Darálék PET, PVC hulladékok átvételével nem foglalkozunk!
Mindjárt az elnevezés: névadója nyilvánvalóan meghatározta a működés tónusát, mondhatni, saját egyedi stílust adott a szovjetrendszernek, egyértelműbben, mint bármelyik más kelet-európai vagy magyar politikus. Valójában azonban nagyon kevés - a közhiedelemmel ellentétben elenyészően kevés - olyan lényegi jellemzője volt a magyar szisztémának, amely a többiekre ne lett volna érvényes valamilyen formában, s amelyet ne moszkvai intencióra honosítottak volna meg, legyen szó negatív vagy pozitív tendenciákról" - magyarázta. Kevés köze volt a névadóhoz Kalmár szerint éppen ezért a "kádárizmusnak" tehát "csekély mértékű köze volt a névadójához". Kalmár ugyanakkor észlelt a kádárizmusban egyfajta ideológiát. Ezzel elüt a történészek jelentős részétől, akik Kádárt inkább pragmatikus, mintsem ideológiai alapon álló vezetőnek tekintik. (Rainer például az ideológia iránt sokkal fogékonyabb Nagy Imrével állította szembe Kádár Jánost a már említett PTI-konferencián. ) Sőt, Kalmár egyenesen Kádár-rendszerről beszél, míg sokan csak korszakként emlegetik ezt a 33 esztendőt.
Bemutatta gazdasági programját az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom, az ISZOMM. A Szanyi Tibor fémjelezte párt a II. Munkás Büszkeség Napjára keresztelt eseményen bemutatott programnak a Kádár János Terv nevet adta. Ezt közleményében a párt úgy indokolta: "A magyar történelemben először a Kádár János nevével fémjelzett korszak volt az, amelyben a dolgozó emberek ki tudtak törni a szegénység, nyomor és kilátástalanság fogságából, s világos perspektívákhoz jutottak. A Kádár-korszak kialakulása, majd elmúlása egyaránt döntően külső világpolitikai hatásokra következett be. " A párt láthatóan könnyen megbocsátja az 1956 után hatalomra kerülő MSZMP-főtitkár tetteit, amit azzal indokolnak: "Kádár János hatalomra kerülése, illetve hatalmának megszilárdítása máig sok vita tárgyát képezi, viszont történelmünk sok más nagy vezető személyiségének módszereihez képest kifejezetten mértékletesnek mondható. Kádár János azonban egyedülálló abban a tekintetben, hogy hatalmát a legkevésbé sem hedonistaként gyakorolta. "
A rendek 1950-es feloszlatása után, a Rákosi-érában a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) pártiskolájaként, majd Kádár János hatalomra kerülése után az épületek előbb Gyermek-tüdőgyógyintézetként, illetve iskolaként működtek, majd a Megyei Tüdőgyógyintézet nevet vették fel. Az 1975-ös év fordulópont volt a terület életében, hiszen az új belgyógyászati osztály megjelenésével egyidőben az intézet elveszítette függetlenségét: a Rókus (Semmelweis) Kórház egyik egységévé vált. A következő tíz évet ebben a státuszban töltött intézmény 1985-ben Pest Megyei Tanács Budagyögye Kórháza néven újra önállósodott, így sorsa ideális esetben akár hosszú évtizedekre rendeződhetett volna. Nem így történt, hiszen a rendszerváltás itt is mindent gyökeresen megváltoztatott: 1995-ben előbb a tüdőosztályt szüntették meg (helyét egy krónikus belgyógyászati részleg vette át), két évvel később pedig újra a Rókushoz csatolták. 2007-ben a Tárogató út menti, 14 ezer négyzetméteren nyújtózó ingatlant kiürítették, rossz állapota miatt (ezt jól mutatják a Városi Gorillák 2016-ban, illetve 2018-ban készített fotói) eladását azonban nem koronázta siker, pedig akkori tulajdonosa, a Pest Megyei Önkormányzat számos alkalommal is megpróbált túladni rajta.
Kádárizmus: hatalomgyakorlási stílus A kádárizmus ugyanakkor valamiféle hatalomgyakorlási stílusnak is felfogható - ebben a legtöbb történész egyetért. E felfogás szerint Kádár János ugyanazt a politikai rendszert vette át és ugyanazokat az intézményeket működtette, mint amelyeket Rákosi Mátyás. Csak éppen a puha diktatúrában a hatalmat másképp gyakorolta, és ezt aztán az emberek máshogy élték át - eltekintve a Kádár hatalomra kerülése utáni első évektől, a megtorlástól. Rákosi sztálinista és Kádár posztsztálinista korszakai között "rendszerszinten" nem mutatkozott ugyanis nagyobb eltérés Rainer M. János tavaly megjelent könyve szerint (Bevezetés a kádárizmusba) sem. A politikai intézményrendszer nem különbözött szerinte alapvetően az 1956 előttitől. Ezzel értett egyet a PTI kutatója, Ripp Zoltán is a napokban rendezett Kádár-konferencián. Néhány évvel ezelőtt a XX. Század Intézet konferenciáján hasonló véleményt fogalmazott meg Kalmár Melinda történész. "A Kádár-rendszer tulajdonoságainak/jellemzőinek meghatározása mindenképpen zavarba ejtő feladat.
Előzmények (1956) Az 1956-os magyar forradalom október 23-án robbant ki, és győzelme sikerrel kecsegtetett. A szovjet vezetés azonban a "nyugat" és az USA hallgatólagos beleegyezésével november 4-én támadást indított ellene. A magára hagyott (lásd: szuezi válság) szabadságharcot november 11-re a szovjet haderő vérbe fojtotta. Moszkvában Nagy Imre miniszterelnök helyére Kádár Jánost jelölték ki, aki november 4-én alakította meg forradalmi munkás-paraszt kormányát. Magyarország (Magyar Népköztársaság) 1956-1988 közötti történelmét Kádár-korszaknak nevezzük. Nevét Kádár Jánosról kapta, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) főtitkára volt. Az MSZMP nem csak politikai párt, hanem a legfontosabb államhatalmi szerv is volt (állampárt), ezért pártállami időszakról beszélünk. A kádári konszolidáció (1956-1963) Kádár János az 1956-os forradalmi eseményeket ellenforradalomnak bélyegezte, amely szerinte a szocializmus megdöntésére irányult. Szakított a korábbi Rákosi-féle sztálinista diktatúrával, és kerülte a személyi kultuszt is.
A hatalom tehát stratégiai kérdésnek tekintette, és folyamatosan törekedett az életszínvonal emelésére. Fontosnak tartotta az állandó, stabil munkahelyek fenntartását és a társadalom minden rétege számára a szerény, de biztos anyagi gyarapodás lehetőségét. Évente emelkedtek a reálbérek, az 1979-ig változatlan árak mellett (egy kilo kenyér ára 3 forint 60 fillér volt 1960-1979 között). A fejlődés forrása kezdetben még az egyre csökkenő ütemben, de növekvő termelés volt. Igyekeztek kiszélesíteni a szociális juttatások rendszerét (nyugdíj, betegségi- és anyasági segély, családi pótlék). A hatvanas évek végén bevezetésre került a családtámogatási rendszer keretein belül, alanyi jogon, havi rendszerességgel járó támogatás a GYES (gyermekgondozási segély). A rugalmatlan tervgazdaság nem volt képes fokozni a termelékenységet, így 1968-ban a hatékonyság javítása érdekében, a kommunista vezetés bevezetett néhány óvatos, piacélénkítő reformot, ezt nevezték "új gazdasági mechanizmus"-nak. Nagyobb teret engedtek az egyéni kezdeményezőképességnek, szélesebb önállóságot kaptak a vállalatok, érdekeltté tették őket a fokozott teljesítményben.