Egyéb szálláshely: nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshelyszolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz (lásd lábjegyzet) Lábjegyzet: 239/2009. (X. 20. ) Korm. rendelet ENGEDÉLYKÖTELES-e ez a szakmakód szám: Itt tudja ellenőrizni, hogy ez a tevékenység engedélyköteles-e: 552006 5520 - Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR) Ebbe a szakágazatba tartozik a jellemzően napi vagy heti, elsősorban rövid időtartamú tartózkodás céljára nyújtott szálláshely-szolgáltatás. Az önálló férőhelyekben bútorozott szobák állnak rendelkezésre, vagy nappalival/étkezővel, hálószobával, illetve főzési lehetőséggel vagy teljesen felszerelt konyhával rendelkeznek. Ezek a szálláshelyek különböző formában működhetnek.
Abban az esetben, ha a magánszemélyek szálláshely-szolgáltatási tevékenységet kívánnak folytatni, többféle tevékenységi forma és adózási mód között választhatnak. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó követelményeket a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20. ) Korm. rendelet tartalmazza. A szálláshely-szolgáltatás alatt üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtását és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását kell érteni. Egyéb szálláshelynek – a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely kivételével – a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része minősül, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.
Falusi szálláshelynek pedig az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely tekinthető – a kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével –, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek. Az üdülési célú szálláshely-szolgáltatás esetében nem merülhet fel az '559 Egyéb szálláshely-szolgáltatás' csoportba tartozó ÖVTJ-kódok alkalmazása, tekintettel arra, hogy ezen tevékenységi formákba a nem üdülési célból történő, átmeneti vagy hosszabb időtartamú szálláshely-szolgáltatások nyújtása tartozik (például munkásszálló, diákszálló, kollégium üzemeltetése). Az adózónak az '552006 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás ' ÖVTJ-kódot kell kiválasztani a bejelentkezéskor, ha jellemzően napi vagy heti, elsősorban rövid időtartamú tartózkodás céljára nyújt szálláshely-szolgáltatást, vagy pedig egyéb, átmeneti szálláshely-szolgáltatást nyújt üdülési céllal (pl.
2012-re közel 380 ezer munkavállaló hagyta el az országot, így azért, hogy ez a mutató csökkenjen, bevezette az ún. hallgatói szerződést. Ennek értelmében a diploma megszerzését követő 20 évben az államilag finanszírozott rendszerben részt vevő diákok kötelesek Magyarországon munkát vállalni, melynek időtartama azonos a képzésükével. A nagyobb népszerűségnek örvendő egyetemi szakokon az államilag meghatározott, tehát fix ponthatár meghúzása rámutat a rendszer végletességére: a felvételiző vagy megugrik egy irreálisan magas ponthatárt, így térítésmentesen tanulhat, vagy mélyen belenyúl a pénztárcájába, illetve diákhitelt igényel, s cserébe jóval alacsonyabb eredményekkel is bekerülhet a választott szakra. A magyar oktatási, már-már államosított intézmények jócskán veszítettek függetlenségükből - mind pedagógiai, mind anyagi téren. Gazdasági irodájuk központi irányítás alá került: a feladatot ellátó Klik-Klebelsberg Intézményfenntartó Központról azonban kiderült, hogy nehezen birkózik meg felelőséggel, így átalakításra szorul és döntéseinek súlypontja megyei szintre kerülhet.
Egységes leírás, amely nemzeti szinten az egész oktatási-képzési rendszerre vagy annak egy részére, nemzetközileg is érthető és koherens módon határozza meg és illeszti össze az összes képesítést, és meghatározza az adott rendszerben megszerezhető képesítések egymáshoz való viszonyát. Kiemelt célok: az élethosszig tartó tanulás (LLL) megvalósulásának támogatása, az Európában megszerezhető képesítések összehasonlíthatósága, a munkaerő mobilitásának elősegítése. A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) létrehozása nemcsak ez európai keretrendszerhez történő csatlakozást teszi lehetővé, hanem fejlesztően hathat az oktatási és képzési rendszer teljes vertikumára. Ösztönözheti a magyar oktatási, képzési rendszer alágazataiban folyó reformértékű fejlesztések megvalósítását (kimeneti szabályozás egységesítése, minőségértékelési és biztosítási, pályakövetési és pályaorientációs rendszerek kiépítése stb. ). Előmozdíthatja az egész életen át tartó tanulás gyakorlatban történő megvalósulását, hozzájárulhat az alágazati fejlesztések összehangolásához.
A Magyar Képesítési Keretrendszer létrehozása nemcsak az európai keretrendszerhez való csatlakozást teszi lehetővé, hanem fejlesztően hathat az oktatási és képzési rendszer egészére. A TÁMOP-3. 1. 8 Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban elnevezésű kiemelt projekt keretében lehetővé vált, hogy a korábbi kutatások eredményeire támaszkodva a köznevelés is hozzáfogjon az alágazat szempontjából releváns tanulási kimenetek meghatározásához és leírásához. A fejlesztések megvalósulása javítja az oktatási és képzési rendszerek átláthatóságát, átjárhatóságát, élénkítheti a magyar diákok és munkavállalók európai mobilitását, emellett növelheti a tanulás vonzerejét. " A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról" című dokumentumban megfogalmazott egyik cél a tanulás, az oktatás és a képzés különböző formáinak és szintjeinek egységes rendszerbe foglalása. A dokumentum rögzíti: ahhoz, hogy az egyén számára a tanulás az élet bármelyik szakaszában és pillanatában, bármelyik élethelyzetben valós és elérhető lehetőség legyen, elengedhetetlen az egész életen át tartó tanulás egységes rendszerként való értelmezése.
A projekt során elkészített 1-4 szintleírásokat bemutató teljes szakmai anyag ide kattintva érhető el »
KL: Távoktatásban szinte minden tantárgy másképpen oktatható. Vannak, amelyek nagyobb, vannak, amelyek kisebb közvetlen tanári segítséggel vagy gyakorlati tapasztalatszerzéssel taníthatóak. A matematika, fizika, kémia és más reáltárgyak tanulása, a tanulók és szüleik észrevételei szerint, komoly gondot okoznak. Alapvető probléma az is, hogy az év végi osztályozásban a szubjektív elemek nagy hangsúlyt kaphatnak – például volt, ahol az első értékeléseknél a tanár már elsősorban a szülők hozzáállását minősítette. Az arányokat komolyan befolyásolja a tanulók életkora, és az előzetes oktatási-tanulási tapasztalata is. Minél fiatalabb a gyermek, annál nagyobb arányban és időtartamban igényli a felnőttek, így a pedagógusok támogató közreműködését, jelenlétét is. Azt hiszem, hogy végig kellene gondolni a kényszerű helyzet minden elemét! MN: Sokan – túl a technikai feltételek részben elégtelenségén – azért bírálják a digitális oktatást, mert az éppúgy poroszos maradt, mint az előtte lévő volt. Rengetegen panaszkodnak, hogy ez lényegesen több időt igényel mind a tanártól, mind a tanulóktól és hallgatóktól.
Egy sikeres digitális átállásnak ma sem a humán, sem a technikai, sem a tartalmi feltételei nincsenek meg. MN: A digitális oktatásra történt áttérésnek melyek az első tapasztalatai? KL: A környezetemben szerzett első tapasztalatok rendkívül ellentmondásosak. A magasabb presztízsű városi iskolákban többnyire elfogadható lett az átállás, bár ott sem nevezhető valódi digitális oktatásnak, ami folyik. A szegényebb és iskolázottlanabb falusi társadalomban sokféle "megoldást" használnak. Nem egy esetben sokszorosított feladatlapokat hordanak szét nap, mint nap. Összehasonlításként: a valóságos távoktatáshoz például Gyulán, a főiskolán a képzési program összeállítása és a működtetéshez szükséges oktatási koordináció és a technikai feltételek összeillesztése mintegy 2 év munkával járt. Mennyire adottak a feltételek? Fotó: MN: A frontális, a személyes jelenléten alapuló oktatást teljesen nem válthatja ki semmi. Hol húzható meg a határ, hogy milyen arányban folyjon az oktatás személyesen és digitálisan?