Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabán 1840 óta rendeznek színi előadásokat, és kezdetben itt is vándortársulatok léptek fel, a község erre alkalmas termeiben. A mai állandó színházépületet –, amit akkor "Vigardának", vagy Vigadónak neveztek – közadakozásból építtették a csabaiak, Halmay Andor építész tervei alapján Sztraka Ernő városi mérnök irányításával. Az akkori színházterem összesen 600 férőhelyes volt (az állóhelyeket is beleértve). A színházépület megnyitója 1879. március 8-án volt. Az épületet 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építészek tervei szerint, Wagner József vezetésével átalakították. Az ünnepélyes átadás 1913. november 8-án zajlott. Az új terem 630 férőhelyesre bővült, ruhatárakat, büfét és nem dohányzó részt alakítottak ki benne. Kibővítették a színpadot, zsinórpadlást, süllyesztőt szereltek be. Korszerűsítették a világítást és bevezették a központi gázfűtést. Az utolsó nagy renoválása az épületnek 1994-ben fejeződött be. A színházterem jelenleg 420 fő befogadására képes.
A színház épületében lévő Vigadó terem a város kulturális életében kezdettől kiemelkedő szerepet töltött be, előadóesteket, koncerteket, bálokat és estélyeket tartottak a csodálatos helyiségben, ahol aranyozott velencei metszett tükrök és intarziás parketta kápráztatta el a közönséget, és ahonnan átjáró nyílik a szomszédos Fiume Szállóba. A II. világháborút úgy-ahogy szerencsésen átvészelve 1953-ban megpecsételődött a Vigadó sorsa. A lebontásra ítélt Apolló mozit helyezték ide, igaz ideiglenesen. Két év alatt teljesen tönkrement. A mozi után ismét a színházé lett a terem, előbb festőműhelynek majd később próbateremnek használták. 1994-ben szinte a színház egészét érintő felújítás történt, melynek során a Vigadó is megújult és ismét pompájában várja a város közönségét. A színházterem jelenleg 420 fő befogadására képes. A színháznak 1954-ig nem volt állandó társulata, az akkoriban működő magántársulatok szerződtek a várossal egy-egy, vagy egy-két évadra. 1954. szeptember 15-i hatállyal az akkori Népművelési Minisztérium békéscsabai székhellyel, Békés Megyei Jókai Színház elnevezéssel színházat létesített, amely 2012-ig a Békés Megyei Tanács, majd a megyei önkormányzat fenntartásában működött.
Kara Tünde Kara Tündére emlékeznek a Békéscsabai Jókai Színházban Október 5-én a teátrum kinyitja kapuit azok számára, akik szeretnének elbúcsúzni a művésznőtől. Elhunyt Kara Tünde színművész Hosszan tartó, súlyos betegség után pénteken elhunyt Kara Tünde, a Békéscsabai Jókai Színház egykori színművésze. Teljes felújítás zajlik a békéscsabai színház nagyszínpadán A színház veszélyes üzem; a kulisszák világa és a gépészeti labirintus annyi titkot rejteget, hogy oda kívülállónak még békeidőben, előadások alatt sem tanácsos bemerészkedni. Felújításkor pedig egyenesen tilos! "Nem tudok fél gőzzel működni" – Interjú Csomós Lajossal A Békéscsabai Jókai Színház művészével szerepekről és díjakról, műhelytitkokról, nyárról és pihenésről beszélgetett Niedzielsky Katalin. Blaskó Péter, Bánsági Ildikó és Bodrogi Gyula is fellép a Városházi Estéken Több mint két hónapos nyári programsorozat Békéscsabán. Csaknem száz rendezvényt tartanak az augusztus 26-ig tartó Csabai Nyár program keretében, a rendezvénysorozat június 21-én kezdődik Békéscsabán.
2021. szeptember 18. 18:58 | Csiffáry Zsuzsanna Rendhagyó évadot zár a Békéscsabai Jókai Színház, hiszen a járvány és a korlátozások a teátrum működését is megzavarták, a bérletes előadások pótlása a napokban is zajlik. A teátrum különleges évadzáró-évadnyitó gáláját az Andrássy út elején, a színház előtti téren rendezték. Seregi Zoltán a Békéscsabai Jókai Színház direktora elmondta, hogy kifejezetten zenés évaddal készül az intézmény, sok musicalre lehet számítani. Köszöntője után az éppen lezáruló évad és a hamarosan bemutatásra kerülő műsor zenéiből-dalaiból láthattak-hallhattak részleteket a jelenlevők, többek között a Viktória című operettből, a Trianon című rockoperából, valamint a hamarosan színpadra kerülő Made in Hungariából. A jövő évadot érintve Koltay Gábor rendező a János vitéz bemutatójáról, Seregi Zoltán direktor pedig a Drakula című horrorrockoperáról árult el részleteket. Hagyomány, hogy az évad lezárásakor adják át a Gálfy gyűrű-díjat, amelyet az idén a Trianon című rockopera Narrátorának, a teátrum örökös tagjának, Dariday Róbertnek ítélt a szakértő zsűri.
Érdekes a történet: 15 év után találkozik két régi iskolatárs. Miltnek (Csomós Lajos) jól megy sora, nagymenő, sikeres, nős ember. Harry viszont (Tege Antal) éppen a folyóba akarja vetni magát. Milt próbálja meggyőzni, hogy a szerelemért érdemes élni, saját feleségét ajánlja fel a barátjának… S akkor megjelenik a Nő (Liszi Melinda), és természetesen minden megváltozik a két férfi életében. Szereplők: Nő........... Liszi Melinda Milt.......... Csomós Lajos Harry....... Tege Antal Rendező: Katkó Ferenc Krúdy Gyula: A vörös postakocsi színjáték 4 felvonásban A szereplőket három dolog érdekli: a zabálás, a nők és a halál. A három főszereplő: Alvinczi Eduárd földbirtokos és világutazó, nevelt lánya, Esztella és a csábító, Rezeda Kálmán hírlapíró. A négy felvonás négy helyszínen játszódik, az első Alvinczi birtokán, ami a nyugalom, a biztonság szigete, a második a balatonfüredi Anna-bál, ahol az anarchia, az öntudatlan állapot a jellemző. Ingyen elvihető kerti troll o
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Ady Endre Új versek Léda asszony zsoltárai A Léda szíve Teljes szövegű keresés Boszorkák dobáltak meg A bús csodáknak ligetében. Én nem féltem. Én sohse féltem. De a szeretőm elszaladt. Szép szeretőm: az ifjú Mosoly. Sírtak s nevettek a boszorkák. Köd volt és a gyászos, vak éjben, A bús csodáknak ligetében Zuhogva hulltak a szivek S én elfödtem az arcomat. Sziveket dobtak a boszorkák. Ady Endre Új versek kötete (ismertető írás) – Oldal 5 a 9-ből – Jegyzetek. Állottam búsan, egyedül. A ködből hulltak a szivek, Csúnya, kicsiny, kemény szivek. Egyszerre szétszálltak a boszorkák, Könnyesen, csöndben és fehéren, Egy asszony jött fényben felém S én ráemeltem arcomat. Szemembe nézett s szivéért nyúlt, Az arcomon még most is érzem: Arcomhoz vágta a szivét, Meleg, beteg, szegény szivét.
Sejtelems vízió fejezi ki a boldogtalanságot, az ifjúság és a szerelem elmúlásának tragikumát. Két féle szerelem ellentétére épül a költemény. Az egyik oldalon ott áll a "víg terem" a maga harmóniájával, tavaszi-nyári színeivel és hangulatával, a szerelemnek még örülni tudó gyanútlan mátkapárjaival. A fiatalok boldogságával szemben megjelenik a testet öltött boldogtalanság. A forró örömöt a téli szél hidege űzi el, a fényen és a vígságon győz a feketeség, a szomorúság. Ady Endre: A Léda szíve | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. A fiatalok sírva, dideregve rebbenek szét: a fenyegető elmúlás állt eléjük a táncoló halott szerelmesekben. A vers azt érzékelteti, sejteti: nincsigazi öröm, nincs megváltást jelentő szerelem, a boldogság mögött ott lappang könyörtelenül a boldogtalanság. Minden szerelem rejtett ellentmondása: az egyesülés vágy és a teljes eggyé válás lehetetlensége, a vonzás és a taszítás kettőssége jelenik meg a léda versek csaknem mindegyikében. Az Örök harc és nász (1906) is a "várlak, kívánlak" s az "űzlek, gyűlöllek" paradoxonát méllyíti el.
Majd holnap. A tomboló testiség érája Jöjj Léda, megölellek Szemed szomoru és gonosz, Két mély gyehenna-fészek: Marja ki sós könny a szemem, Ha a szemedbe nézek. Ajkad mohó és vértelen, Mint hernyók lepke-rajban: Ha csókosan remeg feléd, Fakadjon föl az ajkam. Öled hivó, meleg, puha, Mint a boszorkány-pelyhek Altató, bűnös vánkosa: Jőjj, Léda, megölellek. Ady Endre és Léda románca 5 versben | Nők Lapja. A konfliktusok időszaka Héjanász az avaron Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Vijjogva, sírva, kergetőzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron. A végső búcsú Elbocsátó szép üzenet Törjön százegyszer százszor-tört varázs: Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor, Ha hitted, hogy még mindig tartalak S hitted, hogy kell még elbocsáttatás. Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját.
A csalódás rövidesen diszharmónikussá változtatta a kezdetben lázadó, ünnepi érzést, s napirenden voltak közöttük a súrlódások, féltékenykedések, perpetvarok. Elválások és egymásratalálások sorozata volt ez a szerelem. Így lett ez a viszony mindketőjük számára egyszerre üdvösség és kín, öröm és gyötrelem; olyan érzés, mely nem boldogságot ad, hanem izgalmat, olyan szüntelen feszültséget, melyből költeméynei táplálkoztak. Szerelmükbe a hiányérzet fészkelte be magát, állandó kísérője lett a hiábavalóság tudata s a halál hangulat. Nincs az örömnek egyetlen tiszta hangja ebben az érzelemben, s így a szerelem minden mozzanata bús, tragikus színt kap, mintha a szerelmesek mögött mindig ott állana a halál. Bonyolult, sok szálból összeszőtt, ellentmondásos és vígasztalan érzelem volt az övéké, de egyben megrendítő. A diszharmonikus szerelem fő motívomai jelennek meg a Héja-nász az avaron (1905) című költeményben. Nem boldogságot, búfelejtő idilt sugallnak a jelképek, hanem vergődő nyugtalanságot, örökös mozgást, gyötrelmes fájdalmat és céltalanságot.
Ady ugyanis lázadó alkat volt, aki elsősorban társadalmi okokból lázadt, de ez a lázadás a magánéletében is megnyilvánult. Szerelmi ügyeiben más értékrendhez igazodott, mint kortársai, nem zavarta például, ha az emberek megbotránkoznak táncosnőkkel, színésznőkkel folytatott viszonyain. Verseivel és életmódjával is provokálta kortársait (viselkedéséből érezhető volt a polgárpukkasztó szándék). Léda, aki izgatóan szép, szabad gondolkodású, művelt, széles látókörű és okos asszony volt, kezdetben csak a kaland kedvéért kereste Ady társaságát, de később a viszony mély és egymást gyötrő szerelemmé változott. Ezt tükrözik a Léda-versek, mint pl. a Héja-nász az avaron, amely a ciklus utolsó költeménye. Égető, nagy szenvedély volt az övék, de egyáltalán nem egy kiegyensúlyozott, harmonikus kapcsolat. A mindennapokban sok súrlódás, veszekedés, féltékenység volt köztük. Elválások és egymásra találások sorozatából állt a viszonyuk, mely nem annyira boldogságot adott Adynak, hanem inkább izgalmat, állandó feszültséget és nyugtalanságot.