Amit úgy is lehetett értelmezni, hogy az elnök az elutasítás helyett inkább kitartásra biztatta őket, és még kicsit meg is simizte a buksijukat. A New York Times azt írja, hogy szinte percekkel az elnöki kiszólás után a Proud Boys vezetője, Enrique Tarrio már meg is rendelte saját, pólógyártásban utazó cégétől a "Büszke fiúk készenlétben állnak" feliratú pólót. Reméljük, babérkoszorú nem lesz rajta. A márka születése A 40-es évek végén egy osztrák focista, Tibby Wegner kereste fel Perryt egy csuklószorító gyártásának ötletével, és az ő ötlete volt egy fehér gombos, galléros pólóing megalkotása is. 1952-ben Wimbledonban a megjelenésekor azonnal óriási siker lett a Fred Perry teniszpóló. Az 50-es évek végén az asztaliteniszezők számára készültek az első színes verziók (a pingpongban a labda miatt nem engedélyezték a fehér felső viselését), és ezek a pólók lettek a későbbi mod majd skinhead-kultúra kedvencei. A babérkoszorús logó az eredeti wimbledoni jelkép alapján készült. A márkát eredetileg a Perry-család menedzselte, és bár 1995-ben eladták a japán Hit Union cégnek, Perryék a mai napig szorosan együttműködnek a gyártókkal.
Fred Perry volt az egyik legjobb teniszező, akit a világ valaha látott. Valójában ő volt az első sportoló a játékban, aki "grand slamet" ért el, miután megnyerte a tenisz mind a négy legrangosabb címét. Neve azonban mára a divatipar egyik legkiemelkedőbb sportruházati luxusmárkájaként él. A Fred Perry ruhái jó minőségűek? Fred Perry a világ legjobb minőségű, legjobban illeszkedő és legérdekesebb színű pólóit készíti. Sok több mint tíz évvel ezelőtti alkotásom még mindig jól néz ki. A fazon csak enyhén díszített, de egyáltalán nem feszes.... A piké anyag egy kicsit masszívabb, mint egy (jobb/legjobb) Ralph Lauren póló, és sokkal több, mint egy Lacoste.
Bár hivatalosan nem hirdetik a fehér felsőbbrendűséget, azért tagjai fel-feltűnnek mllitáns erődemonstrációkon és közepesen kedélyes rasszista seregszemléken. Természetesen fekete-sárga Fred Perry-ruhadarabokat viselve (ja, és piros MAGA – azaz a Make America Great Again Trump-jelmondattal díszített – baseball-sapikban). Kiskapu a bomber alatt Nem ez az első eset, hogy egy szélsőséges csoport rátelepedik egy ruhamárkára, nem kis kellemetlenséget okozva a brandnek. Közismert, hogy a kétezres évek elején a Lonsdale volt a neonácik – és a szélsőjobbos fociultrák és -huligánok – kedvenc márkája, nem függetlenül attól a ténytől, hogy a márka középső betűi (NSDA) meglehetősen hasonlítanak egy bizonyos Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) elnevezésére, így a Lonsdale-pulcsira felvett bomberdzsekivel, picit letakarva a betűket úgy lehetett nyilvános viseletben náci szimpátiát villantani, hogy az semmiféle törvénybe nem ütközött. (Erre játszott rá később a német Consdaple is, ahol már a P-betű sem maradt ki).
Azt írják, a lehető legjobban azzal tudják kifejezni rosszallásukat, ha idézik az elnök, Jonn Flynn 2017-es gondolatait. Fred egy munkásosztályhoz tartozó szocialista fia volt, akiből teniszvilágbajnok lett egy olyan korban, amikor a tenisz elitsport volt. A gazdasági tevékenységét egy Kelet-Európából származó zsidó üzletemberrel kezdte el. Szégyen, hogy egyáltalán ilyen kérdésekkel kell foglalkoznunk. Nem, mi nem támogatjuk azokat az eszméket vagy azt a csoportot, amit ön említ. Ellentétes a meggyőződésünkkel, és összeférhetetlen azokkal az emberekkel, akikkel együtt dolgozunk. Fehér póló, tetszőleges bőrszín Ha már szóba került "Fred", említsük meg, hogy az első FP-pólót magán a névadón láthatta a nagyvilág. Az 1908-ban született Frederick John Perry brit sportoló volt, asztalitenisz-világbajnok, majd világelső teniszező. Nyolc Grand Slam-tornát nyert, 1934-től három egymás utáni évben győzött Wimbledonban, aztán, mivel profiként a munkásosztálybeli háttere már nem passzolt az elit sporthoz, gyakorlatilag kiközösítették, ő pedig Amerikába távozott.
Lássunk erre is egy példát! System. println ( file. exists ()); file. delete (); System. exists ());}} Kell magyarázni, hogy mit hajt végre ez a kód? Szerintem nem! Néhány példa a File által nyújtott műveletekre, magyarázat nélkül, ugyanis mindegyik pont azt hajtja végre, amire a neve alapján számítunk: canRead(), canWrite(), createNewFile(), delete(), exists(), getName(), getAbsolutePath, length(), list() (ez a könyvtárat listázza ki, eredménye String[]), mkdir(). = null) (placeAll(";", "\n") + "\n");} catch (IOException e) {} 2018. 21:27 Hasznos számodra ez a válasz? Java fájl beolvasás, kezelés probléma - Prog.Hu. 4/9 A kérdező kommentje: Köszönöm a segítséget! 5/9 A kérdező kommentje: Esetleg annyi lenne még a kérdésem, hogy hogyan lehet ezt egy 2D tömbbe lementeni? Ugye a split függvénnyel String[] lesz a változó típúsa és nem engedi egy String[][]-be belerakni. Azért szeretném a 2D tömböt, hogy tudjam melyik oszlopban vannak a nevek és az egyes sorszámű mérkőzések. 6/9 anonim válasza: 2018. 22:42 Hasznos számodra ez a válasz? 7/9 anonim válasza: Ezt a 2D tömbös dolgot nem értem, hogy miért lenne könnyebb azzal dolgozni.
Ez azért előnyös, mert így könnyebb kezelni a hibás fájlokat: tudjuk, hogy mekkora egységeket olvasunk be a fájlból, nem a sor közepén akad el hiba esetén a beolvasás. A beolvasott sor tartalma alapján pedig bonyolultabb esetszétválasztásokat is meg tudunk csinálni. A módszer ehhez hasonló: fp = fopen("", "r"); /* r = read */ /*... */ char sor[101]; fgets(sor, 101, fp); /* beolvasott sor kezelése... */ if (baj_van) { printf("Hibás sor:%s", sor);} A beolvasott soron akár sscanf(), strtok() vagy más sztringkezelő függvények is használhatók.
Ja, választhatod a fix oszlopméretet is (nincs szeparátor karakter, de minden oszlop annyi karakter hosszú, amennyire deklaráltad - ez elég pazarló és rugalmatlan)... Aztán szeparátorokat választani: attrib vége / rekord vége / escape karakter (ez utóbbi azért kell, hogy az attrib értékébe beírhass attrib vége/rekord vége/escape karaktert is). Ha a rekord vége a '\n', akkor nyilván soronként lesz egy rekordod, így soronként dolgozhatod fel (pl: CSV); de lehet az attrib vége is a '\n', a rekord végét pedig egy teljesen üres sor jelezheti (pl: LDIF). A különböző típusok kezelése sem bonyolult. Én azt mondanám, hogy az Adatok interfészt bővíteném egy boolean readFromStream(InputStream in) throws Exception; függvénnyel. Az első attributum mindig egy típus, ami alapján az olvasó rutin a megfelelő osztály példányát hozza létre, majd meghívja ezt a függvényt. Persze, ha komolyabban akarod csinálni, akkor jön az AdatFactory osztály, ami ezt elvégzi, a PropertyContainer / PropertyReader, ami beolvassa a file-t, így elrejti a file formátum implementációt az Adatok leszármazottai elől, stb.