A születéskor, valamint bármely más életkorban várható átlagos élettartamot az ún. halandósági tábla adatai alapján számolják. Ebben a táblában minden életkorra vonatkozóan kiszámítják az azt a kort várhatóan megélő személyek számát. A számításhoz az adott életkorra vonatkozó halálozási valószínűséget használják fel, mely a kiszámítás évének tényleges korspecifikus halálozási arányszámán alapul. A várható élettartamot ezután határozzák meg az adott kort várhatóan megélő személyek által remélhető évek segítségével. A születéskor várható átlagos élettartam az adott populáció halálozási viszonyai tekintetében a legelterjedtebb mutató. A XX. században a halálozás csökkenésével párhuzamosan rohamosan nőtt az értéke. Kezdetben ez a növekedés - a fejlett országokban - a csecsemők és gyermekek halálozásának jelentős csökkenéséből eredt (fertőző betegségek miatti halálozás visszaszorulása). Később a halálozások csökkenése lelassult, és vele együtt a várható élettartam növekedési üteme is csökkent.
Magyarország a csökkenés mértékéről szóló uniós összesített lista 12. helyén áll. Utoljára 1962-ben romlott annyira a születéskor várható élettartam Magyarországon, mint 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörésének évében – írta a Népszava. A lap az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait használta. "A születéskor várható élettartam egy összegző halálozási mutató. A szám lényegében úgy értelmezhető, hogy ha a vizsgált év halálozási jellemzői nem változnának a következő száz évben – ilyen persze nem történik meg –, akkor milyen élethosszra számíthat egy újszülött, jelen esetben 2020-ban" – mondta a Népszavának Kovács Katalin szociológus, demográfus. Olaszországban 1, 2 évvel, Spanyolországban 1, 6 évvel, Belgiumban 1, 2 évvel, valamint Csehországban 0, 9 évvel csökkent a várható élettartam. A szomorú listát – az erősen öregedő társadalmú – Liechtenstein vezeti 2, 4 éves csökkenéssel. A számítások alapján Magyarországon 2019-hez képest 0, 8 évvel csökkent a várható élettartam, ami így most átlagosan 75, 7 év.
Az Európai Unió 27 tagállamának többségében 2019-ről 2020-ra csökkent a születéskor várható élettartam – derül ki az Eurostat friss összeállításából. Mint írták, az 1960-as évektől kezdve évtizedenként átlagosan két évvel nőtt a várható élettartam, az utóbbi időszakban azonban leginkább stagnálás, illetve csökkenés látszik, és ezt felerősítette a 2020-ban kitört koronavírus-járvány. A vizsgált országok közül a leginkább Spanyolországban csökkent a várható élettartam, 1, 6 évvel, majd Bulgária (1, 5 év), Litvánia, Lengyelország és Románia (egyaránt 1, 4 év) következik. A skála másik végén Dánia és Finnország áll, 2020-ban mindkét országban egy kicsit (0, 1 évvel) nőtt a várható élettartam, Lettországban és Cipruson pedig stagnált. Érdemes azonban megfigyelni, hogy mekkora különbség van a kiindulópontok között: míg a spanyolok várható élettartama 2019-ben 84 év volt, a bolgároké 75 év, ráadásul a spanyol eredmény még a csökkenéssel együtt is az egyik legmagasabb az EU-ban. A közép-európai régióban a többi országhoz hasonlóan szintén csökkent a várható élettartam, nagyjából hasonló arányban.
A halálozási arány ezer főre vetítve elérte a 11, 6-ot, 1, 2-vel haladta meg a 2019-es adatokat. A halálesetek megnövekedett számáért a koronavírus-járvány felelős – tették hozzá. A vizsgált időszakban a születéskor várható legmagasabb élettartammal rendelkező uniós régiók Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban voltak. A sor elején a francia Korzika szigete található (84, 0 év), majd a spanyolországi Baleár-szigetek (83, 9 év) és a görögországi Epirusz régió (83, 8) következett. A legalacsonyabb, 72, 8 éves várható élettartammal rendelkező uniós régiók mind Bulgáriában voltak. A nemek közötti bontás szerint a nők várható élettartama szintén a franciaországi Korzika szigetén volt a legmagasabb (87, 0 év), majd a spanyol Galícia régióban (86, 7 év). A Loire és Midi-Pyrénées francia régiókban, a finn Aland-szigeteken és a görögországi Epirusz régióban egyaránt 86, 4 év várható átlagos élettartamot regisztráltak. A férfiak születéskor várható élettartamának legmagasabb szintjét (81, 4) a görögországi Epirusz régióban, a közép-olaszországi Umbria régióban és a spanyolországi Baleár-szigeteken állapították meg.
A jelentéstevők megjegyezték: 2020-ban 5 millió 184 ezer 077 ember halt meg az unióban, szemben a 2019-es 4 millió 653 ezer 033 halálesettel. A halálozási arány ezer főre vetítve elérte a 11, 6-ot, 1, 2-vel haladta meg a 2019-es adatokat. A halálesetek megnövekedett számáért a koronavírus-járvány felelős – tették hozzá. A vizsgált időszakban a születéskor várható legmagasabb élettartammal rendelkező uniós régiók Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban voltak. A sor elején a francia Korzika szigete található (84, 0 év), majd a spanyolországi Baleár-szigetek (83, 9 év) és a görögországi Epirusz régió (83, 8) következett. A legalacsonyabb, 72, 8 éves várható élettartammal rendelkező uniós régiók mind Bulgáriában voltak. A nemek közötti bontás szerint a nők várható élettartama szintén a franciaországi Korzika szigetén volt a legmagasabb (87, 0 év), majd a spanyol Galícia régióban (86, 7 év). A Loire és Midi-Pyrénées francia régiókban, a finn Aland-szigeteken és a görögországi Epirusz régióban egyaránt 86, 4 év várható átlagos élettartamot regisztráltak.
(MTI) eurostat EU Európai Unió élettartam Csökkenés Koronavírus
Ma Tatabánya nemcsak a mi, hanem az egész világ bányász teknikusainak bámulatát érdemelte ki. Messzi országokból járnak oda tanulmányozni a modern üzemközpontositást, gazdaságosságot és tökéletes teknikai kivitelt. Ez Szende Lajos munkája mind. A teremtő eszme tőle származott. Az ő éleslátását, vezetőképességét és emberismeretét dicséri, hogy ennek a bámulatos munkának, jövedelmező vállalkozásnak véghezvitelére és továbbfejlesztésére kísérletezés nélkül megtalálta mindég a legmegfelelőbb embereket. Mint egyszerű könyvelő kezdte pályafutását vállalatainál. Self made man volt. A maga erejével és kiválóságával lett ura a helyzetnek. Hatalma polcán is maradt benne valami a szorgalmas kezdő hivatalnokból. Ő volt vállalatainak egszorgalmasabb tisztviselője, fáradhatatlan munkaereje, akire mindég számítani lehetett. Pontos volt az irodában, de ott virrasztóit a helyszínén mindannyiszor, valahányszor valamelyik üzemét veszély fenyegette. Jórészt ennek a fáradhatatlan energiájának köszönhető, hogy vállalkozása mindég sikerrel járt, s az ő vezetése alatt alkalmazottainak sikerült s lehetetlent is megvalósíitaniok.
KÖNIG MUNKÁSSZÁLLÁS Elérhetőségek Szállások More Szállások ELÉRHETŐSÉGEK Tatabánya, Szende Lajos utca 1/a +36 20 923 1130
SZENDE Lajos (1866. dec. 12. – 1914. márc. 07. ) 1903-1914. a MÁK Rt. vezérigazgatója A magyar bányászatot 1914 03. 07-én súlyos csapás érte. Szende Lajos, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. vezérigazgatója váratlanul elhunyt. Mint futó tűz terjedt el halálának híre bányászati, ipari és pénzügyi körökben; mindenütt lehangoló megdöbbenést és mély részvétet Lajos közel 18 éve munkálkodott a magyar bányászat és ipar terén. Tüneményes pályát futott meg, amely reális eredményekben páratlanul gazdag volt. A vezetése alatt álló tatabányai, tokodi és borsodi szénbányászatot olyan termelőképességre emelte és olyan jövedelmezővé tette, amilyenről azelőtt még e legvérmesebb képzelettel sem lehetett álmodni. Amikor ő ezeknek a bányáknak a vezetését átvette, 12, 838. 676 q szenet termeltek, ma a termelés meghaladja a 25 milliót. A tiszta nyereség 1905-ben 1, 317. 172 korona volt, ma megközelíti a 7 milliót. Nehéz helyzetben került ezeknek a vállalatoknak az élére. Páratlan energiájával, üzleti éleslátásával és bámulatos szervező tehetségével azokat átsegítette a zökkenőn és az ország egyik legjövedelmezőbb vállalataivá emelte.