Rend a lelke mindennek Szerző Marie Kondo Eredeti cím Dzsinszei ga Tokimeru Katazuke no Mahó 人生がときめく片づけの魔法 Ország Japán Nyelv japán Kiadás Kiadó Sunmark Publishing Kiadás dátuma 2011. január 15. Magyar kiadó Kiskapu Kft. Marie Kondo Rend A Lelke Mindennek. Magyar kiadás dátuma 2014 Fordító Rézműves László Média típusa könyv ISBN ISBN 9786158013505 Rend a lelke mindennek (人生がときめく片づけの魔法, Dzsinszei ga Tokimeru Katazuke no Mahó) című könyv Marie Kondo (近藤 麻理恵), egy japán rendszerezési szakértő könyve, amelyben saját módszerét a KonMari (こんまり) módszert írja le a rendrakás művészetéről, amely az életmódban és az életszemléletben is radikális változásokat idéz elő. Élete [ szerkesztés] Marie Kondo 1984. október 9-én született Japánban. 2014 -ben könyve születésekor tanácsadóként dolgozott és sikeres üzleti vállalkozása volt Tokióban, ma már San Franciscoban él családjával. Már gyermekkora óta érdekelte a takarítás és rendszerezés. Ötéves korában kezdte el forgatni a háziasszonyoknak szóló magazinokat és 15 évesen döntött úgy, hogy komolyabban is tanulmányozni kezdi a rendrakás művészetét.
Ilyen értelemben a boldogságot okozó tárgyak használata közben felmerülő boldogság is boldogság számunkra. Egyszerű tárolás, átlátható terek A KonMari módszerben a második lépés a tárgyak helyének megtalálása és a tér alapos átrendezése. A cél, hogy mindennek meglegyen a helye az otthonunkban és meglegyenek azok a rituálék, amely során a helyükre kerülnek a tárgyak a hétköznapokban. A KonMari lépésről lépésre | Rent, Marie kondo, Konmari. Tehát Marie Kondo, amikor hazaér, minden alkalommal kipakolja a táskája teljes tartalmát és minden tárgyat a saját helyére pakol, reggel pedig csak az aznapra szükséges tárgyait pakolja vissza a táskájába. "A tárolóhelyeknek az az értelme, hogy mindennek meglegyen a helye. " A tárgyaktól való megválás döntése sokkal nehezebb, mint helyet találni ezeknek a kiválasztott, boldogságot hozó tárgyaknak. A kategóriánkénti haladás itt is segít, hiszen a Rend a lelke mindennek könyv azt javasolja, hogy az egy kategóriába tartozó tárgyakat átválogatás után egy helyre tegyük. Tehát az elektronikai cikkek kerüljenek egy helyre és ne legyenek szétszórva az otthonunk különböző részein.
A háttérzaj zavarja a kommunikációt köztünk és a tárgyaink között. Emellett az is fontos, hogy mindig egyedül végezzük a folyamatot, mert mások is zavaró tényezőként szolgálhatnak. Törekedni kell a tökéletességre, bár a tökéletesség elérhetetlen mégis a lehető legszigorúbbnak kell lenni magunkhoz. A tárgyaknak az a dolguk, hogy kiszolgálják és boldoggá tegyék tulajdonosukat. A helyes sorrend betartása, azért fontos, mert míg a ruhák könnyen beszerezhetőek és pótolhatók az szentimentális tárgyak amellett, hogy nehezebben dönteni a sorsuk felől pótolhatatlanok is. [1] Rendszerezés [ szerkesztés] A legfontosabb szabály ennél a módszernél, hogy minden egyes tárgynak meg legyen a saját helye a lakásunkban. Amikor egy tárgyra szükségünk van, egyből tudjuk, hogy hol van, és használat után a tárgyat gondolkodás nélkül tudjuk, hova kell visszatennünk. Szükség van a dolgaink kategorizálására és egy adott helyen tartására. A tárolást a lehető legegyszerűbben és legpraktikusabban kell megoldani, a túl bonyolult tárolási rendszerek gyakran egy idő után átláthatatlanok lesznek.
Persze én is elolvasok a témában mindent, amit kis hazánkban fellelek, de mégsem jött még el hozzám az áttörés. Közben FlyLady-zek is, próbálkozom mindenfélével. Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy szinte hiába. A FlyLady szuper, de egyszerűen nem alakulnak ki bennem a rutinok úgy, ahogy azoknak kellene. Valószínűleg az én készülékemben van a hiba, de mentségemre legyen mondva, folyamatosan próbálkozom. Marie tanácsaival jó részt elégedett voltam. Jórészt, mert sok mindent nem tudnék, de nem is akarnék megfogadni. Na de majd mindjárt erről is írok pár szót. Annyit azért még megjegyeznék a szerzőről, hogy olyan a könyv borítóján, mint egy kislány…megfordult a fejemben, hogy én egy kislányra akarok hallgatni? Na de nem lehetek előítéletes, hiszen a japánok jól tartják magukat… Térjünk vissza a tanácsokra, csak úgy ízelítőnek leírok Nektek párat, hátha kedvet kaptok Ti is a "kondozához". A szerző szerint az a legfontosabb, hogy fel kell tenni magunkban a kérdést egy adott selejtezendő cucc felett, hogy örömet okoz-e nekünk, vagy sem.
A felújított dzsámi Esztergomban (Forrás: Wkimedia Commons / handras404 / CC BY 2. 5) Hazánkban a török korból maradt fenn Pécsett Jakováli Hasszán, Gázi Kászim pasa, valamint Ferhád pasa dzsámija, Siklóson Makocs bég dzsámija, valamint Esztergomban az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi. A nagyobb mecseteket, ahol hagyományosan elvégezhető a pénteki ima, dzsámi knak nevezték. A szó az arab 'összegyűjtő' jelentésű szóból származik, és a مسجد الجمعة [dzsama maszdzsid] 'gyűjtőmecset' kifejezésből rövidült le. Dzsámit csak a szultán engedélyével lehetett emelni olyan helyeken, ahol a hívő férfiak száma elérte a negyvenet. Úgy tűnik, manapság a magyarban a bővebb értelmű mecset szót használják minden muszlim imahelyre. A minaret szó a magyarba a németen keresztül került a TESz. szerint. Végső forrása az arab منارة [manara] 'világítótorony, minaret'. A müezzin ' imára hívó személy' szó az arabból a perzsán és a törökön keresztül érkezett nyelvünkbe. A mecsetek általában négyzetes alaprajzúak. Mekka irányát a falba épített kis fülke, a mihrab mutatja.
Az Érzékek Termébe lépve az érdeklődő a látás, hallás, ízlelés, tapintás során különleges kapcsolatba kerülhet a 16–17. századi hódoltságkori élettel – tette hozzá Füleky Zsolt. A fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési NKft. (NÖF) ügyvezető igazgatója, Glázer Tamás elmondta: az általa vezetett társaság az értékmentés, -közvetítés és örökségvédelem mellett a kiemelt, állami tulajdonban lévő örökségvédelmi helyszínek vagyonkezelését, üzemeltetését és a helyszínek turisztikai attrakcióként való újragondolását végzik. Kiemelte, hogy az általuk üzemeltetett közel száz műemlék közül egyedülálló Jakováli Hasszán pasa pécsi dzsámija, hiszen Magyarországon ez az egyetlen török kori műemlék, amely minarettel is rendelkezik. A dzsámihoz tartozó minaret (Wikipedia / Váradi Zsolt / CC BY-SA 3. ) Adnan Polat, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnöke hangsúlyozta: Magyarország és Törökország kapcsolatai nemcsak gazdasági, de kulturális tekintetben is jelentős erősödésen mentek keresztül.
A kiállítás három helyiségében nem csupán az oszmán kori Pécsről, de a magyar– török kulturális kapcsolatokról is benyomásokat szerezhetünk. A Jakováli Hasszán-dzsámi a Pécsen megtelepedő mevlevi dervisek központja volt, őket hívják táncoló vagy kerengő derviseknek. A kiállításon rövidfilm mutatja be a pécsi derviseket, a diorámában pedig jellemző ruházatuk, hangszereik is megtekinthetők. A magyar–török kulturális kapcsolatokról szól a második tematikai együttes, ahol a látogatók megtudhatják, hogy az izniki török kerámia miként hatott a pécsi Zsolnay-porcelánra, hogy melyek a magyar kávékultúra oszmán gyökerei vagy éppen miként jelennek meg a török motívumok az úri hímzésben és az ormánsági református templomok kazettáin. Az Érzékek Termébe lépve az érdeklődő a látás, hallás, ízlelés, tapintás során különleges kapcsolatba kerülhet a 16–17. századi hódoltságkori élettel. A fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési NKft. (NÖF) ügyvezető igazgatója, Glázer Tamás elmondta: az általa vezetett társaság az értékmentés, -közvetítés és az örökségvédelem mellett a kiemelt, állami tulajdonban lévő örökségvédelmi helyszínek vagyonkezelését, üzemeltetését és a helyszínek turisztikai attrakcióként való újragondolását végzik.
A dzsámi körül a török időkben temető is volt, amelynek sírköveit a 18. század elején elhordták a közeli jezsuiták építkezéseihez. Az udvart szegélyező rézsűben a múzeum tulajdonában lévő volt török sírkövek, illetve azok kiegészítő kellékei láthatók. A kiállítás és a dzsámi április 5-től – hétfő kivételével – naponta 10 és 18 óra között várja a látogatókat. Fotók forrása: Pécs Ma
A fal többi részén látható táblák - fekete zománcozott fém, illetve fehér porcelán - Allah, Mohamed, és az őt követő kalifák: Abu Bakr, Omár, Oszmán, Ali, Haszán és Hüszein nevét tartalmazzák. A dzsámi körül - a török időkben - temető is volt, amelynek sírköveit a 18. század elején elhordták a közeli jezsuiták építkezéseihez. Az udvart szegélyező rézsűben a múzeum tulajdonában lévő, volt török sírkövek - illetve azok kiegészítő kellékei - láthatóak. A kiállítás és a dzsámi április 5-től - hétfő kivételével - naponta 10 és 18 óra között várja a látogatókat.