Részletek Megjelent: 2019. január 04. Tisztelt Személyi jogos Gyógyszerészek! Kedves Kolléganők és Kollégák! Csatoltan megküldöm Önöknek a 2019. évi kamarai tagdíj befizetéséhez szükséges ADATLAPOT. Kérem, hogy az ADATLAP minden sorát gépi úton vagy nyomtatott betűkkel szíveskedjenek kitölteni. Az ADATLAP célja az is, hogy a nyilvántartások pontosak legyenek és a számlák kiállítása pontosan történjen. Felhívom szíves figyelmüket az alábbiakra: az Adatlap visszaküldésének határideje: 2019. január 31. az Adatlapot az alábbi címre szíveskedjenek küldeni: MGYK Országos Hivatala, 1393 BUDAPEST PF. 304 vagy az MGYK Hivatali kapuján keresztül a tagdíj befizetésének határideje: 2019. Kamarai tagdíj 2009 relatif. február 28. (Az éves díj egy összegben fizetendő) a határidőn túli befizetést az Alapszabály IV. 7 alapján 3. 000 Ft pótdíj terheli a befizetésről a számla utólag kerül kiállításra (A kiállított számla annak a nevére szól, aki a befizetést eszközölte, ezért kérjük figyelmesen töltsék ki a tagdíj átvállalásáról szóló nyilatkozatot. )
Tisztelt Tagjaink, Kedves Kollégák! A Magyar Építész Kamara küldöttgyűlése 11/2018. (11. 30. ) számú határozatában a 2019. évre vonatkozó tagdíjat 60. 000 Ft -ban állapította meg. NMÉK Alapszabálya szerint a tagdíjat minden évben két részletben kell megfizetni: 1. részlet: 2019. május 20. 2. október 20. Tájékoztató a kamarai tagdíjfizetésről – 2019 - Magyar Gyógyszerészi Kamara. A befizetett összegről a számlát minden esetben a befizető nevére állítjuk ki a befizetést követően. Amennyiben a tagdíj befizetését a munkáltatója átvállalja, úgy a befizető adataihoz annak nevét, címét kérjük feltüntetni. A közlemény rovatban minden esetben legyen feltüntetve kinek, vagy kiknek a részére történt a befizetés pontos név és kamarai azonosítószám feltüntetésével! A befizetés történhet átutalással a 55400187-10003664 számú számlára, postai befizetéshez csekket kérésre levélben is megküldünk. Tagdíjmentesség, kedvezmények, méltányosság: tagdíjmentesség illeti meg a tiszteletbeli tagokat (azok a 70 év feletti tagok, akik kérték tiszteletbeli tagságukat és azt az elnökség jóváhagyta); 18.
/ A mindenkori tagdíj 50%-át fizetik azok a tagok, akik: CSED-en, GYES-en, GYED-en, vagy GYET-en (főállású, legalább 3 kiskorú gyermekes anya) vannak; pályakezdők, azaz az alapdiploma megszerzésének időpontjától számított hatodik év december 31. napjáig 2. / Teljes tagdíjmentességet élveznek azok a tagok, akik: 70. életévüket betöltötték; 3. / A kedvezményre jogosító körülményeket a kedvezményt igénylő tag köteles írásban bejelenteni és igazolni a MOK Országos Hivatalánál vagy a területi szervezeténél, a kedvezmény a bejelentés napját követő hónap első napjától illeti meg a tagot. SALDO adótanácsadás - Saldo Zrt.. Késedelmes bejelentés, vagy a bejelentés elmulasztása esetén visszamenőleges igény nem támasztható a kedvezményre. Amennyiben megszűnik a kedvezményre jogosító körülmény, azt a tag a megszűnés hónapjának utolsó napjáig köteles bejelenteni a MOK Országos Hivatalának vagy a területi szervezetének. Ennek elmulasztása esetén a kamara jogosult a kedvezményes és a teljes tagdíj közötti különbözetet érvényesíteni a mulasztó taggal szemben, a kedvezményre jogosító körülmény megszűnésének hónapját követő hónap első napjáig visszamenőleg.
Szintén hozzájárul a pszichoszociális kockázathoz a nem hatékony kommunikáció és a lelki megterhelés, illetve szexuális zaklatás. A kép illusztráció Forrás: PhotoAlto/Eric Audras A pszichoszociális kockázat felmérése "A nagyfokú munkahelyi stressz pszichés (depresszió, szorongás, pánik, kiégés) és szomatikus (szív-érrendszeri, gyakori nyak-, hát- és derékfájdalom) megbetegedések rizikótényezője, ezért a munkavédelmi törvény a munkáltatók számára 2008. január 1-jétől előírja a pszichoszociális kockázat felmérését és kezelését, arra azonban nem vonatkozik egységes előírás, hogy ez miként történjen meg. Ezt a hiányt pótolta a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés Kutatócsoportja a Dániában kidolgozott COPSOQ II kérdőív (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről) magyar verziójának kidolgozásával. (A kérdőívet ezen az oldalon töltheti ki. Kerdoivem.hu - Online kérdőívek gyorsan és egyszerűen. ) A COPSOQ II kérdőív 100-as skálán értékeli a különböző munkahelyi stressztényezőket, melyek között a rizikótényezők magas értéke, illetve a védőfaktorok alacsony értéke jelent magasabb stresszkockázatot" – mondta Nistor Katalin doktorandusz pszichológus, a kutatócsoport tagja.
Milyen téma foglalkoztat? Pszichológiai tanácsadás mindset A megelőzés jobb, mint az orvoslás – pszichoszociális kockázatértékelés a munkahelyen Lekli Anett 2019. február 20. Olvasási idő: 5 perc Veszélyes anyagokkal történő munkavégzés, szereptisztázatlanság. Mi a közös bennük? Mind munkahelyi kockázati tényezők, és szeretnénk előfordulásukat a minimumra csökkenteni. A nagy mértékben átalakult munkakörnyezetünkben nemcsak a termelés és a szolgáltatások bővültek, hanem a munkahelyi tevékenységgel kapcsolatos stresszforrások száma és minősége is. Pszichoszociális kockázat felmérése | eLitMed.hu. Hogyan különböztetjük meg ezeket a veszélyforrásokat? Miért fontos foglalkoznunk azzal, mennyire kockázatosak ezek? Vajon elég figyelmet fordítanak erre a szervezetek a saját dolgozóik egészsége és elégedettsége érdekében? Életünk egy igen nagy részét a munkahelyen töltjük, ezáltal az itt eltöltött idő minősége és mennyisége nagy mértékben hatással van életminőségünkre. Rengeteg stresszorral találkozunk munkavégzés közben: néha például elég egy hibásan működő munkaeszköz ahhoz, hogy frusztráltabbá váljunk, de egyes problémák elkísérhetnek akár a munkaidőn túl is, gondoljunk csak a munka-magánélet egyensúly fenntartásának nehézségére.
A főbb visszajelzések olyan dimenziókat érintenek, mint: munkahelyi követelmények, szervezet és munkakör, együttműködés és vezetés, bizalmi légkör, erőszak és zaklatás. Ezen kívül azt is megtudhatja például, hogy hogyan áll a munka- magánélet egyensúly terén. A stresszel összefüggésbe hozható tünetek feltérképezéséből megtudhatják, szükségük van-e stresszkezelő készségeik fejlesztésére vagy szakemberek segítségére. Mit tartalmaz az egyéni szintű kiértékelés? Hogyan kell értelmezni a megjelenített grafikonokat? Az egyéni kitöltés eredményeit grafikonokon piros vagy zöld színű oszlopok jelzik. A kitöltő eredményei országos * (kék oszlopok) és az ágazati* (barna oszlopok) átlagokhoz vannak viszonyítva. Munkahelyi stressz kérdőív. Az átlagértékek 0-tól 100-ig terjednek (0- alacsony, 100-magas). A piros színű oszlopok a,, negatív" munkahelyi tényezőket ábrázolják. Minél magasabb a piros oszloppal megjelenített érték, annál jelentősebb a stressz hatás az adott mutató alapján. Ha magasabb a piros oszlop, mint az országos átlag, akkor a munkavállaló az adott mutató alapján "stresszesebb" az átlagosnál.
Előfordul azonban, hogy egy szervezet igényt tartana rá, de nem teheti meg, hogy elvégezze a mérést, például erőforrás vagy iránymutatás, eszközök vagy szakember hiányában. Nemzetközi és hazai kutatások is igazolják, hogy a nagy fokú munkahelyi stressz akár pszichés és szomatikus megbetegedésekhez is vezethet. Hogyan, mi szerint zajlik egy kockázatértékelés? A kockázatértékelés általában egy öt lépéses folyamatból áll. Először a szakember azonosítja a veszélyforrásokat, majd kiértékeli azok kockázatát. Ezt követően készít egy akciótervet, amivel a kockázat a minimálisra csökkenhet. Ennek végrehajtását monitorozza és értékeli is. A folyamat akkor teljes, ha van lehetőség visszajelzésre a dolgozóktól, illetve egy újraértékelést is meg tud a szakember valósítani. A kockázatfelmérés eszközei elég széles skálán mozognak: találkozhatunk kérdőívvel, kérdéslistával, vagy a munkacsoportok egyszerűen brainstorminggal, fókuszértekezlet segítségével is rájöhetnek a kockázatokra. Ha a munkavállalók stressz-szintje kiugróan magas, egészségfejlesztő programokat is létrehoznak.
Ezek a kockázatok, ha nem is teljesen, de nagy részben kivédhetőek. Éppen ezért nem mindegy, milyen lépéseket tesz az adott szervezet, amelyben dolgozunk, annak érdekében, hogy a legkevesebb kellemetlenség érje munkavállalóit. Az említett példák talán elhanyagolhatónak tűnnek, de hosszú távon összeadódhat a hatásuk, hiszen nemzetközi és hazai kutatások is igazolják, hogy a nagy fokú munkahelyi stressz akár pszichés és szomatikus megbetegedésekhez is vezethet. Emellett pedig a szervezeteknek is hosszú távú érdeke az elégedett, elkötelezett munkavállalók megtartása. Tehát, ahogy a mondás is tartja, "jobb félni, mint megijedni", azaz valahogyan el kell kerülni ezeket a problémákat. A megelőzés egyik legfontosabb eszköze pedig nem más, mint a lehetséges kockázati tényezők alapos feltérképezése. Milyen kockázatokkal találkozhatunk a munkahelyen, és miben különböznek ezek? A munkahelyi kockázati tényezőket két nagy csoportra különíthetjük el. Először is léteznek fizikai kockázati tényezők, ezek jellemzően a munkahelyi balesetek forrásait jelentik.
a vezetők és munkatársak támogatásának hiánya, az információ / képzés hiánya, felügyelet, pl. biztatás / elismerés hiánya, a közös szervezeti elképzelések és egyértelmű célok hiánya vagy a tisztesség hiánya, nem kívánt, sértő, megfélemlítő magatartások, amelyek a megcélzott egyén egy vagy több sajátos jellemzőjéhez kapcsolódnak, pl. nem, vallás, szexuális irányultság, kor, olyan nyílt vagy rejtett viselkedés, mely kockázatot jelenthet a munkahelyi egészségre, biztonságra és jólétre. pl. a viselkedés aláásása vagy rosszindulatú pletykák vagy pletykák. Munkakörnyezet, felszerelések és veszélyes feladatok a munkaeszközök elvégzéséhez szükséges eszközök, felszerelések vagy egyéb erőforrások hiánya, munka extrém körülmények között vagy olyan helyzetekben, mint például nagyon magas vagy alacsony hőmérséklet, vagy magasban, a felszerelések nem megfelelő rendelkezésre állása, alkalmassága vagy karbantartása, rossz munkahelyi körülmények, például helyhiány, rossz világítás, túlzott zaj.