A természet élménye a Balaton melléken... A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hazánk nyolcadik nemzeti parkja. Az 56. 997 hektár területű nemzeti park magában foglalja a Balaton-felvidéki régió mellett a Kis-Balaton területét. Az ország egyik legjelentősebb és leglátogatottabb turisztikai területe, hazánk természeti szépségekben egyedülállóan gazdag vidéke. Természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemző, pl. a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Balaton, vagy a Kis-Balaton. Balaton felvidék nemzeti park terület. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedésű tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elősegítették a gazdag élővilág kialakulását, és fennmaradását. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességű sávban, Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegységet érint, ill. tartalmaz a terület: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét. A kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei - a változatos morfológiának köszönhetően - hegyvidéknek tűnnek.
A geopark területe a Balaton-felvidék és a Bakony térségében található. A Kis-Balaton tájegység kivételével magában foglalja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét, valamint a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetet, a Somló Tájvédelmi Körzetet, illetve Fonyód térségét. Fotók: Balaton-felvidéki Nemzeti Park/Facebook
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15. 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit. 1848 március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. A forradalom és szabadságharc. A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, és aláírásgyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatának támogatására. (Ez többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte. )
A berendezkedő osztrák abszolutizmus azonban egyelőre még a mérséklet híveinek sem adott alkalmat a közszereplésre. Csengery Antal, aki eddig csak "mellesleg" volt az Akadémia levelező tagja, most tehát arra kényszerült, hogy közvetlenül a tudományos életben, tudósként működve keressen magának és családjának egzisztenciát. A nagy forradalmat azonban soha, semmilyen formában nem tagadta meg. 1956 forradalom és szabadságharc tétel. Ez az esemény életének éppolyan meghatározó élménye volt, és maradt, mint nemzedéktársainak.
Tipikusan polgári pragmatizmusát és haszonelvűségét sértette az országosan is kiaknázható erőforrások tékozlása, az országgyűlések rövid, ezért drága idejének gyakran lokális és másodrendű problémákra való elfecsérlése. 1848-49 forradalom és szabadságharc letölthető ppt. A puritán, megjelenésében, írásában, beszédében is a lehetőségig egyszerűségre törekvő Csengeryt az előkészítetlen, megalapozatlan politikai megnyilvánulások, a tetszetős, de időszerűtlen illuziók hangoztatása, népszerűséget kereső, ám terméketlen és voltaképpen álforradalmi megnyilvánulások valósággal irritálták. A politikai küzdelmek arénájában töltötte életét. Csakis rendkívüli önfegyelme, ügyszeretete tette lehetővé Csengery, a politika tudósa számára, hogy tudományos előképzettsége, a szóban forgó kérdéseket illető előzetesen megszerkesztett, "naprakész" szakirodalmi tájékozottsága, európai látásmódja ellenére a számtalan következetlenséget, lángszavú semmitmondást, szócséplést és felelőtlenséget mégis képes legyen elviselni. Az erőszak – bármilyen köntösben és jelszóval – azonban nemcsak hogy mindentől távolabb állt tőle, de politikai fegyvereinek gazdag arzenáljából is teljesen hiányzott.
A Habsburg-ház elleni hadviselés természetesen eddig sem illeszkedett Csengery világképébe. A kormány Debrecenbe költözése után, Szemere Bertalan miniszterelnöksége idején még vállalkozott arra, hogy – kodifikátori állást betöltve – részt vegyen az Ausztriától különvált Magyarország jogi kereteinek kiépítésében. Cikkei jelennek meg a forradalmi Respublicában is. De korábbi közszereplésének aktivitásához képest jól érzékelhető, hogy Csengeryt ekkor már egyre inkább a tehetetlenség, a szükségszerűen bekövetkező nemzeti tragédia előérzete, és mindezek következtében a passzivitás keríti hatalmába. A debreceni politikai küzdelmekben – melyek Kossuth és környezete mérséklésére, visszafogására, végszükség esetén magának a kormányzónak, Kossuthnak a megbuktatására irányultak – tudomásunk szerint alig vett részt, bár 1848 vívmányainak megmentésére az egyetlen kiutat Kossuth eltávolításában látta. (Csengery Antal hátrahagyott iratai és feljegyzései. Forradalom és szabadságharc magyarországon. Bp., 1928. [A továbbiakban: CsAHIF] 431. skk. )
Ha kérdésed lenne a termékkel, vagy a szállítással kapcsolatban, inkább menj biztosra, és egyeztess előzetesen telefonon az eladóval. Kérjük, hogy a beszélgetés során kerüld a Vaterán kívüli kapcsolatfelvételi lehetőségek kérését, vagy megadását. Add meg a telefonszámodat, majd kattints az "Ingyenes hívás indítása" gombra. Hozzájárulok, hogy a Vatera a telefonszámomat a hívás létrehozása céljából a szolgáltató felé továbbítsa és a hívást rögzítse. Bővebb információért látogass el az adatkezelési tájékoztató oldalra. A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDŐSZAKÁBAN | A múlt magyar tudósai | Kézikönyvtár. Az "ingyenes hívás indítása" gomb megnyomása után csörögni fog a telefonod, és ha felvetted, bekapcsoljuk a hívásba az eladót is. A hívás számodra teljesen díjtalan.
Április 14-én elfogadták a Függetlenségi Nyilatkozatot, majd megalakult a Szemere-kormány. Kossuth lett a kormányzó-elnök. A függetlenség kimondásától nemzetközi elismerést reméltek, azonban a nagyhatalmak féltették az európai hatalmi egyensúlyt, melynek, egyik oszlopának a Habsburg Birodalmat tekintették. Windischgratzet leváltották, de a hadjárat folytatódott. A császári haderő megsemmisítése nem sikerült. K.V.SZ. A Forradalom és Szabadságharc kezdete. TOVÁBBI HÍREINK -. Május 21-én Buda vára magyar kézre került. Ezek után az ország a győzelmet ünnepelte, még ezen a napon a magyar győzelmek hatására Jóska segítséget kért I. Miklós cártól, aki kétszázezres hadsereget küldött Magyarországra. A magyar sereg többszörös túlerővel nézhetett szembe. A császári sereg élére Haynaut állították, akitől gyors győzelmet vártak. Görgey céljaihoz az erők koncentrálása volt szükséges, hogy a döntő csapást Komáromnál mérjék az ellenfélre. Kossuth Szegedet tűzte kis az összpontosítás helyéül, ez elhibázott döntés volt. Görgey mikor seregével Aradra ért, Bem seregei már felmorzsolódtak Erdélyben az oroszokkal vívott csatában, majd Segesvárnál teljesen megsemmisültek.