Amikor Michelangelo meglátta a kápolnát ezt mondta: "A Sixtus-kápolnánál csúfabb, esetlenebb, rosszabbul tervezett, Istentől elrugaszkodottabb építményt pedig keresve sem lehet találni egész Olaszországban! " A kápolna egyik leghíresebb freskója, a Michelangelo által készített egybefüggő freskó, amelynek felülete 540 négyzetméter. Az Ószövetség szereplőinek és fontos eseményeinek ábrázolás rengeteg elemből áll és az itáliai reneszánsz egyedülálló alkotása. Mózes első könyvének jeleneteit kilenc központi festmény ábrázolja, melyek közt megtaláljuk az egyik leghíresebbet, Ádám teremtését. Emellett helyet kap a hét ószövetségi próféta, öt szibülla arcképe, Krisztus őseinek felsorolása, bibliai jelenetek és különböző mellékalakok.
Michelangelo mégis nagyszerű módon, formabontó eszközökkel felelt a kihívásra. Az itáliai reneszánsz művészet történetében a Sixtus-kápolna boltozatához fogható méretű freskóciklus nem készült korábban, és később is csak a 17-18. században találunk ehhez hasonlót. A firenzei szobrász mégis viszonylag rövid idő alatt, és lényegében segédek nélkül alkotta meg a művet. Michelangelónak eredetileg a tizenkét apostolt kellett volna megfestenie, de ezt hamar elvetette, és saját ikonográfiai programot dolgozott ki. Michelangelo: Sixtus-kápolna
2018. november 20. 14:29 Múlt-kor Michelangelo talán legismertebb alkotása, a Sixtus-kápolna mennyezetfreskója 540 m²-es területével a világ legnagyobb egybefüggő freskója. Legismertebb része Ádám teremtése, ám számos érdekes bibliai rész is megörökítésre került, többek között a bűnbeesés, amelynek során Éva nem egy almafa, hanem egy fügefa gyümölcséért nyúl. Vajon miért? "Az egész világ rohant, mikor a boltozatot felfedték, és a látványa bőven elegendő volt ahhoz, hogy áhítatos csendre intse őket" – írta Giorgo Vasari történetíró kortársairól, aki a kápolna mennyezetfreskójának 1512. november elsejei átadásán vettek részt. A hatalmas felületet a reneszánsz mester négy éven át festette. A leleplezés hatalmas szenzációnak bizonyult, egyfajta "nemzeti" ünnep kerekedett az átadóünnepségből, pedig a tömegek valójában vajmi keveset láthattak a festmény részleteiből a 20, 7 méteres magasság miatt. Többek között azt sem, hogy Ádám és Éva híres gyümölcsfája nem alma-, hanem fügefa. Fogalomtár Vatikán városban a mindenkori pápa magánkápolnája.
(Az ő neve ezért örökre összefonódott a"gatyafestő" gúnynévvel. ) Az utóbb ráfestett elemek egy részét sikerült eltávolítani az 1980-90-es évek nagy restaurálása során. 1979-tól kezdve több mint 10 éven keresztül tartott a freskó restaurálása. A restaurálás végén szinte teljesen új festmény tárult a látogatók elé. A hosszú idő alatt megszokott sötét, barnás árnyalatok eltűntek, és helyükbe léptek Michelangelo hihetetlen élénk színei. A restaurálás során használt állványzat felépítéséhez ugyanazokat a falba fúrt és alulról a párkányzat által eltakart lyukakat használták, amelyeket annak idején a művész is. Sixtus-kápolna belépő 2022-ben A Sixtus-kápolna a Vatikáni Múzeum része, így a múzeumi belépőjegy ide is érvényes, nem kell plusz jegyet váltani. A múzeum iránt óriási az érdeklődés, minden nap hosszú sorokban kígyózik a belépésre várók tömege, ezért érdemes előre foglalni belépőjegyet, így megspórolhatjuk a várakozást, vagy legalábbis annak egy részét. Az árakról, rendelési lehetőségekről a következő cikkben található bővebb információ: Vatikán belépő ár Nyitvatartás A Sixtus-kápolna hétfőtől-szombatig 9:00-18:00-ig van nyitva (belépés 16:00-ig), és minden hónap utolsó vasárnapján 9:00-14:00-ig (belépés 12:30-ig).
Szalay Lajos grafikáját sem illeszthettük volna gyűjteményünk legelejére. Michelangelo a festészet nyelvére fordította le a Bibliát, a teremtéstől az utolsó ítéletig, s ha van részlete, mely nem pontosan egyezik a Könyvek könyvével, az egész Sixtus-kápolnától mégsem vonhatjuk meg csodálatunkat, különösképp Ádám teremtésétől, Jónás, Jeremiás, Dániel, Jóel ábrázolásától. Michelangelo: A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója (részlet), 1508–12 Szalay Lajos teremtő Istene is magán viseli Michelangelo ihletése nyomát, szoborszerűen súlyos megjelenése és a rajzosság könnyedsége különös ellentétet képez: egyszerre látjuk a Példabeszédek 8. fejezetéhez hasonlóan játékosnak, és egyszerre a Náhum könyve legelejéhez hasonlóan fenségesnek a Földet teremtő Istent. Michelangelo mégis nagyszerű módon, formabontó eszközökkel felelt a kihívásra. Az itáliai reneszánsz művészet történetében a Sixtus-kápolna boltozatához fogható méretű freskóciklus nem készült korábban, és később is csak a 17-18. században találunk ehhez hasonlót.
: Csak előreutalásra van lehetőség, szállítási költség EGYSÉGESEN 3800 Ft, melyet a rendszer vásárláskor hozzáad a megrendelés végösszegéhez. Csomagolási díjat egyik esetben sem számítunk fel! Olyannyira, hogyha képzeletben felrajzoljuk rá a vérereket, és az agy többi részét, tökéletes lesz az egyezés. Mindez a véletlen műve lenne? Talán Isten mögött valójában egy tökéletesen pontos anatómiai tudás van elrejtve? Ha Silvio állításai helyesek, akkor Michelangelo sokkal több kódot is elrejthetett még más munkáiban is. És valójában csak most állunk igazán közel ahhoz, hogy megértsük műveit, és az azok mögött álló valódi üzenetet. OSZD MEG másokkal is! rejtély hihetetlen rejtélyek megmagyarázhatatlan vallás történelem Megtekintések száma: 105649 Szólj hozzá Te is a cikkhez Ez is érdekelhet Könyvmentők Kulturális Egyesület | Fair Partner ✔ Tavaszi aukció Füst Antikvárium és Varietas Antikvárium | Fair Partner ✔ A Füst Antikvárium és a... Ajánlójegyzék 22 Online aukció (az Axioart oldalán folyamatosan) Műgyűjtők Háza | Fair Partner ✔ 232.
Bár nem ez a nyári napforduló, Szent Iván éjjelét mégis június 23-áról 24-ére virradóra ünnepeljük. És, hogy jön ide Keresztelő Szent János? Miről is szól ez a tüzes-mágikus éjszaka? Tartsatok velünk ünnepfejtő kalauzunkban! Első körben talán érdemes tisztázni, hogy a közhiedelemmel ellentétben Szent Iván éjjelén (június 24. ) nem az év legrövidebb éjszakáját élhetjük át. Hiába ünnepeljük ezt ezen az éjszakán, meg még egy csomó mást is, az igazi nyári napforduló idén június 21-én volt. Fotó: Gallerie dell'Accademia 1 / 3 Fotó: Gallerie dell'Accademia A magyarázatot a csillagászatban kell keresni: a kétféle időszámítási mód, a tropikus (a Földhöz viszonyított Napállás) és a tényleges naptári évek közötti különbség, illetve a naptárreformok miatt korábbra csúszott a leghosszabb nappal dátuma. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete régebben valóban június 24-ére esett, de az eltolódás miatt három nappal korábbra, június 21-ére került. Szent János miért Szent Iván? A Szent Iván-éj egy meglehetősen régi ünnep, mely a kereszténység előtti pogány időkig nyúlik vissza, mely jeles napra a keresztény egyház is talált egy "becsatornázási" megoldást.
Az utóbbi években egyre több helyen elevenítik fel a tűzugrás hagyományát, de ma már nem csak a lányok ugrálnak. Régebben a tűz átugrása közben párosító-, kiházasító dalokat énekeltek, ezeket Kodály Zoltán gyűjtötte össze és legtovább az északi (Nyitra, Hont és Bars, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) és a déli peremvidékeken maradtak fenn. Gyakran igen hosszúak ezek az énekek, erre utal a közismert szólás: "Hosszú, mint a szentiváni ének". Szent Iván-i rítusének Rakd meg, babám, a tüzet, hadd csapjon a lángja, Gyönge karjaimat melegítsem nála! Jöttem is, mentem is, arra jártam én is, Gyere, kedves galambom, ugorj egyet te is! Gyere, babám, tegyél rá, hadd szikrázzon lángja, Terítsd földre a subád, hadd fekszünk le rája! Gyere, kedves galambom, melegedj meg te is! Kodály Zoltán gyűjtése, Tild községből Elsősorban a gyerekeknek kedvezett a Szent Iván éji tűzben sült alma, melynek egészségmegörző funkciója volt. Szeged környékén tűzbe dobott, majd onnan kipiszkált almát fogyasztottak a torok- és hasfájás elmulasztására vagy megelőzésére.
De mit számít ez a két nap ide vagy oda, amikor az év egyik legszebb, egyben az európai kultúrkör legpogányabb ünnepe befolyással bírhat az egész évünkre? A nép hiedelmek és népszokások évszázadokig őrizték Szent Iván éjjelének fontosságát, és olyan erősen tartották magukat, hogy még a keresztények is kénytelen-kelletlen beemelték a naptárba, mint Keresztelő Szent János ünnepét, hiszen ennyire ősi és misztikus dolgot igen macerás lett volna gyökerestül kiiktatni. Az éjszaka ereje ugyanis hatással volt mindenre, ami az embert a fizikai világhoz köti: a termékenységre, a termésre, a jószágok jóllétére, az aratás milyenségére, a szerelmi élet alakulására, az egészség megőrzésére, a vagyoni javak megtartására – és természetesen a hiedelmek szerint ilyenkor szellemvilághoz fűződő viszonyon is jelentős változás állt be. A druidák úgy tartották, hogy ezen az éjszakán a Tejúton eljuthatnak a Holtak Birodalmába, és kifaggathatják őket múltról, jelenről és jövőről – itthon pedig Keresztelő Szent Jánosban bízhattak azok az anyák, akik kereszteletlenül vesztették el gyermekeiket, mert a védőszent hatalmában állt, hogy a túlvilágon pártfogolásába vegye a szentség áldása nélkül távozott kisdedeket.
Hosszan lehetne sorolni az évszázadokra visszanyúló népszokásokat. Ugyan a nyári napforduló június 21-én volt, mégis Szent Iván éjjelét június 23-áról 24-ére virradóra tartják. Ennek okát a csillagászatban kell keresni: a tropikus időszámítási mód – a Földhöz viszonyított Napállás – és naptári évek eltérőek, ezért külön napra esik a ténylegesen leghosszabb éjszakánk és annak ünneplése. Az ünnep a fény győzelméről szól, amely legyőzi örökös ellenfelét a sötétséget. Ugyan az ötödik századtól vált Keresztelő Szent János ünnepe miatt keresztény hagyománnyá is, már jóval előtte az egyik legnagyobb pogány ünnepnek számított – végül ez egyesítette az évszázados hagyományokat széles körben. A legnagyobb szerepe a tűznek volt: a világosság szimbóluma, amely elűzi a gonosz sötétséget. A pogányok legfőképpen tűzzel segítették a világosság harcát a napfordulón. Szent Iván éjjelének népszokásai is egész Európa-szerte a tűz körül forog. Mutatunk pár itthoni szokást. Egészség A tűz körül álló asszonyok illatos növényeket füstöltek, amelyet később fürdők készítésénél felhasználtak.
Itt az európai kultúrkör egyik legszebb és legpogányabb ünnepe. Az ember ősidőkben gyökerező vágya, hogy értse és kontrollálja a világot – hogy megértse a körülötte és benne zajló folyamatokat, eseményeket, körülményeket, történéseket, és azokat lehetőség szerint az uralma alá is hajtsa. Ha máshogy (megfelelő tudás vagy technika híján) nem megy, akkor legalább hittel, varázslattal, mágiával. Erre pedig a nyári napforduló éjszakája volt hosszú évezredekig a legtökéletesebb időpont: az év legrövidebb éjszakája, amikor a fény legyőzi a sötétséget (bár utána kezdenek el hosszabbodni az éjszakák), amikor minden megtörténhet, amikor színpompás és varázslatos örömünnepet ülhet az ember, háttérben a pompája igazi teljében lévő természettel. Az északi féltekén nem találunk olyan népet, akiknél ne lenne ugyanolyan fontos, szent, hiedelmekkel, mágiával és népszokásokkal terhelt ez az éjszaka – amelyet ugyan Szent Iván napján, június 21-én ülnek, a naptár-korrekció miatt a nyári napforduló csak 23-án következik be, azaz hivatalosan akkor kezdődik a csillagászati nyár.