Vicces és bölcs aforizmák az élettel kapcsolatban, értelmével. Rövid nyilatkozatok nagyszerű emberekről, akik helyet találtak a társadalomban. Az élet értelme Aforizmák az élettel és értelmével, híres emberek rövid kijelentései, akik hagyták nyomot a történelembe: Ezt egy munkát kell megfelelően elvégezni (Tocqueville). A siker sikere könnyű, a probléma tudatában van annak jelentése (Einstein). Útunk csak egy pillanatra. Most élj, akkor egyszerűen nincs idő (Csehov). Jelentés megtalálható, de nem hozható létre (Frankl). Rövid idézetek az életről angolul. A boldog létezés a harmónia és az egység (Seneca). Ha legalább egyszer valóban segítettél valakinek, az azt jelenti, hogy nem hiába éltek (Shcherblyuk). Az érzék a boldogság útja (Dovgan). Mindannyian csak emberek vagyunk. De a szülők számára mi vagyunk az élet értelme, a barátoknak lelki társak vagyunk, a szeretteinkhez az egész világ (Roy). szerelem Aforizmák az életről, értelmükkel, rövid idézetek a szerelemről és a hűségről. A fő igény a szeretet iránti igény (Franciaország).
A Covid alatt együtt éltük át, milyen félni egy vírustól, és milyen kívülről látni, ahogy a világon minden orvos próbálja megtalálni a megoldást egy fenyegető veszélyre. De az, hogy egy vírus ellen így lép fel a világ, nem alapvető. Amikor a nyolcvanas évek elején megjelent a HIV, amit először a "melegek rákjának" hívtak, és ami rövid idő alatt elképesztő módon kezdett el ritkítani egy közösséget, a politikusok – köztük Reagan elnök – sem voltak hajlandók komolyan venni a problémát, megfelelő anyagi körülményeket teremteni a kutatásához – egyszerűen azért, mert melegekről volt szó. Akikért ebben a narratívában egyszerűen nem volt kár, feláldozhatók voltak. Bár egy idő után erőteljes kutatások kezdődtek az HIV kapcsán, és mára elérték, hogy gyógyszeres kezeléssel nincs hatással a várható élettartamra, sőt tovább sem adható, ettől függetlenül a HIV továbbra is gyógyíthatatlan. Kényelmetlen kérdés, hogy mi lett volna, ha az első években a vírus nem kizárólag a melegek problémája lett volna, hanem mindenkié.
Egy órás gyermek hosszabb lehet, mint egy egész nap egy idős embernél (Schopenhauer). Minden gyermek zseni, minden zseni gyermek. Mindkettő nem ismeri a határokat, és felfedezéseket készít (Schopenhauer). Gyerekek nélkül nincs okunk szeretni ezt a világot (Dostojevszkij). Felfedik az élettel és annak jelentőségével kapcsolatos rövid aforizmákata létezés filozófiai törvényei. A lelki problémák minden emberben léteznek, mindannyian a saját módjukon oldjuk meg őket. Egyeseknek azt jelenti, hogy szórakozni és élvezni kell minden pillanatot, másoknak hagyni nyomot a történelembe. Mire élünk? Gyerekeknek, a vagyon felhalmozására vagy a jó és a fény egy részének bevezetésére a világ létezéséhez? Mindenki maga dönt. Az emberek azóta gondolkodnak a létezés jelentéséna világ teremtése. Valamennyi vallás legjobb filozófusai, nagyszerű írói, atyái megpróbálják megtalálni a választ az örökkévaló kérdésre. Van élet halál után? A pokol és a menny létezik? Biztosan válaszolhat, csak az utazás végén. De akkor késő lesz az új életet élni.
– Majd ők eldöntik – sóhajtott Burma. – Lassan persze sírhalmok se lesznek, urnahelyek, meg ez a szóróparcella… A temetők világa is megváltozott. – De a mécsesek most is szépen világítanak – vélte Tanárúr. – Azok szépen – adott igazat neki a hajdani rendező. – Végül is az emlékezés a fontos, és legalább ilyenkor emlékezünk. Megadjuk a tiszteletet. – Mint ma, ugye? – Tanárúr mosolya apró, de határozott fájdalmat takart. – Hány kocsmában voltatok? És hány sírnál? – De legalább útközben Csuriról méltóképp megemlékeztünk. Bár a neki szánt áldozati bort Balogh Tamás megitta. – Ebben te lehetsz a hibás – Tanárúr igyekezett a komor felhőket elűzni. – Én? – csodálkozott Burma. – Te fizettél, nem? – Én, de nem értem… – Nem kellett volna hagynod, hogy Csurinak muskotályost vegyenek. – Honnan veszed, hogy azt vettünk? – Balogh Tamás minden más áldozati italnak ellenállt volna. Nehezen, de megtartóztatta volna magát. De a muskotályosért ölni is képes lenne. Esztergom: Hol sírjaik domborulnak.... – Ördögöd van, bátyám – már Burma is mosolygott.
Seperc alatt utolérjük. – Ti ismertétek a Panni nénit? – csodálkozott Gyöngyike. – Ő aztán nemigen forgolódott a faházban. – Nem, őt nem ismertük – csóválta a fejét Burma. – De mindnyájunknak van itt eltemetve kedves ismerőse, rokona, barátja, van kiről megemlékezzünk. – Mint például a Csuri – jutott eszébe Balogh Tamásnak a kétbalkezes gázgyári asztalos. – Sohasem találkoztunk úgy – idézte fel a nála alig nagyobb emberkét a Törpe –, hogy valamije ne lett volna bekötve, begipszelve, bepólyálva. – Hat hét fekvőgipsz – emlékezett Pofapénz is –, de nem a Tanárúr fája volt, hanem a Kati nénié, a piacról. – Nem mindegy, kinek a meggyfája volt? – vigyorgott Gutentág. – A hat hét kórház volt az attrakció. – És az, hogy amikor munkába állt – egészítette ki a Rabbi –, már a második napon beleszaladt a fűrész a bal kezébe, mehetett vissza a Margitba. Hol sírjaink domborulnak — de meddig?. – Milyen baleset vitte el? – kérdezte Gyöngyike. – Na, ez az érdekes – kezdett mesélni Pofapénz. – Annak ellenére, hogy heti rendszerességgel érte baj, egyszerű tüdőgyulladásba halt bele.
Aztán már nagyobb számban – mintegy száz – vannak katonasírok az első világháborúból. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén nagyjából 70 ezer orosz katona esett hadifogságba. Hatalmas fogolytáborok voltak Kenyérmezőn, Ostffyasszonyfán, Vácott vagy Strázsahegyen. Egy magyar kormányzati programnak köszönhetően az első világháborús emlékhelyeket – köztük az oroszok is – felújították, így kiváló állapotban vannak. Nemcsak a nagy táborok helyén, hanem az eldugott településeken is. Nagyjából ezer szovjet katona halt meg Magyarországon 1956-ban, akiket 24 helyen, a második világháborúban elesettek mellett temették el. "A legtöbb hadisír és emlékhely a második világháborúhoz kötődik. Magyarországon ez idő alatt mintegy 100 ezer szovjet katona esett el, és ők 777 különböző helyszínen vannak eltemetve" A domonyvölgyi emlékmű felújítása Ezek a számok azonban folyamatosan változnak, hiszen csupán az idén, a második világháború befejezésének 75. évében nyolc új temetkezési helyet tártak fel. Így például a nyíregyházi zsidó temetőben Vulf Mengyelevics Gammerstein főhadnagy sírját, akinek a legenda szerint azt a feljegyzést találták a zsebében, hogy annak a városnak az izraelita temetőjében temessék el, ahol meghal.
Mint mondta, "először azt kellene meghatároznunk, hogy miként lehet fontos ez a program. Eleget kell tennünk a temetőkkel kapcsolatos vallási kötelezettségeknek, és méltó körülményeket kell biztosítanunk a halottak emlékének. De emellett rengeteg temetőnek óriási szellemi értéke is van, hiszen az utolsó lenyomatai annak a hihetetlen gazdag, sokszáz éves zsidó életnek, amely Magyarországon létezett. Ha a kormány foglalkozik ezzel a kérdéssel, az dicséretes, de nagyon nem mindegy, hogy milyen módon teszi. " Köves Slomó emlékeztetett arra, hogy körülbelül egymilliárd forintos lesz a program, ami rengeteg pénz. De ha úgy költik el, ahogy most várható, tehát fák kivágására, kerítések építésére, akkor csak egy csepp lesz a tengerben. Ha döntően erre megy el a pénz, akkor két-három évtized múlva ezek a felújítások már nem is látszanak majd. Van más út is Az EMIH vezetője hangsúlyozta: "nem úgy kellene kezdeni, hogy az egymilliárdból hozzányúlunk harminc-negyven temetőhöz, hanem mérjük fel, és örökítsük meg ezeket a zsidó emlékhelyeket, mert nagyon hamar már nem lesz mit megörökíteni.