Később a nemzeti park I. fokozatú természetvédelmi hatósági jogkört kapott. Ez volt az első nemzeti park az országban, amely a védett területté nyilvánítását elsősorban annak köszönhette, hogy geológiai értékei és a vidék karsztjelenségei szinte egyedülállóak. Híres cseppkőbarlangjai, gazdag védett állat és növényvilága rengeteg kíváncsiskodó és gyönyörködni vágyó turistát vonz a parkba minden évben. Az Aggteleki Nemzeti Park az Északi-Középhegység Aggteleki-karszt területén helyezkedik el, a Sajó valamint a Hernád folyó között. Az Aggteleki-karsztnak ez a része Magyarországon a Gömör-Tornai Karszt elnevezést kapta. Ez a vidék alacsonyhegységi, inkább dombsági terület, csupán néhány pontja éri el a középhegységre jellemző magasságot. Az Aggteleki Nemzeti Park központi területe az Aggteleki-hegység valamint a Putnoki-dombság. Északkeleten az Alsó-hegy, délkeleten a Szalonnai-hegyvidék vonulata határolja. Ide tartozik a Bódva-folyó völgyében húzódó Rudabányai-hegység vidéke is. A környék földtani fejlődésének történetét kb.
De lehetőség van saját lovat hozni, melynek elhelyzését biztosítani tudja a Nemzeti Park, és vezető segítségével megismerni az Aggteleki-karszt értékeit. Programjaink, látogatók számára megnyitott barlangjaink Üdülési Csekkel is látogathatók. A világhírű "Aggteleki Cseppkőbarlang" a Baradla mellett több kevésbé ismert, de nem kevésbé szép barlang is nyitva áll vendégeink előtt. A Bódvarákó melletti Esztramos-hegy belsejében egy bányatáróból nyíló Rákóczi-barlang kristályos képződményei egyedülállóak, tavai lenyűgőző látványt nyújtanak. A nagyobb kihívást kedvelők vagy csapatépítők számára a Meteor-, Béke-, és a Kossuth-barlang áll nyitva, ahol már nincs kiépített világítás, létrákon, sziklák között mászva overállban, kézi-, vagy fejlámpa segítségével kóstolhatnak bele a barlangászet világába. Hagyományos kultúrális esemény az " Gömör-Tornai Fesztivál" rendezvénysorozat, melynek keretében -az Aggteleki Nemzeti Park és a határon inneni és túli településekkel együttműködve - egyedülálló zenei élményt nyújtó barlangi-, templomi- és szabadtéri komoly-, ill. könnyűzenei koncerteket, fesztiválokat, sokszínű farsangi-, szüreti-, és falunapokat, húsvéti, ill. pünkösdi hagyományőrző rendezvényeket szervez.
1985. január 1. -én alakult meg az AGGTELEKI NEMZETI PARK amelyet az OKTH elnöke 7. /1984. (XII. 25. ) rendeletével hozott létre az Aggteleki Tájvédelmi Körzet helyén. Székhelye a Baradla-barlang fogadóterében található Turistaszálló épületében volt. Később a természetvédelmi jogszabályok változásával az Aggteleki Nemzeti Park I. fokú természetvédelmi hatósági jogkört kapott, amit a hozzárendelt illetékességi területen lát el. A park jelenlegi illetékességi területe a Sajó, a Hernád és az országhatár által közrezárt terület. Az Aggteleki Nemzeti Park területét legutóbb 2001-ben bővítették, a teljes Esztramos-hegy védetté nyilvánításával. Az ANP területe ekkor érte el a 20 188 Ha-t. (Az ANP Igazgatóság adatai) A TERÜLET VÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE ÉVSZÁMOKBAN 1926 - A Baradla-barlangot a Kultuszminiszter Nemzeti Örökséggé nyilvánította. 1940 - Az 1935. évi erdőtörvény alapján A Baradla-barlangot védetté nyilvánították. 1950 – 58 - A Baradla-, Béke-, Szabadság-, és Vass Imre barlangok felszínét (összesen 1634 ha) természetvédelmi területté nyilvánították.
Híresek a hegység Árpád-kori várai: a Füzéri vár, a Regéci Rákóczi vár, és a Boldogkői vár. A tájvédelmi körzet határától néhány kilométerre, a Bodrog partján, pedig a történelmi emlékekben gazdag Sárospatak várja a látogatót. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Az Aggteleki Nemzeti Park honlapja Az Aggteleki Nemzeti Park honlapja - a Zempléni TK leírása Zempléni Kalauz Források [ szerkesztés] Frisnyák Sándor, Gál András, Horváth Gergely: A Zempléni-hegység földrajzi lexikona, kiadta a Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete, Nyíregyháza, 2009.
A negyedidőszakban alakultak ki a jellegzetes felszíni formák, a sziklás völgyek és a töbörsorok is. A karsztvidék kőzeteinek tulajdonságai nehezen behatárolhatóvá teszik az egyes vízgyűjtőterületeket. Az egyes karsztforrások vízhozama is erősen ingadozó a csapadékmennyiségtől függően. A mészköves talajon zömmel kis területű és mélységű állóvizek jöttek létre, melyek alapvetően két csoportba sorolhatók: a töbörlyukakban képződött ún. töbörtavak (például Vörös-tó) vagy eltömődött víznyelőkben kialakult állóvizek (például Aggteleki-tó). Csapadékos időben időszakos tavak is létrejöhetnek. A nemzeti park területén mesterséges tavak is vannak: ilyen a népszerű Tengerszem-tó, vagy a Ménes-völgyi halastó és a Rakaca-víztározó. Az Aggteleki-karszton kilencven kisebb-nagyobb karsztforrás fakad. A nemzeti park legnagyobb hozamú vízfolyása a Jósvafő közelében eredő Jósva-patak, melyet a legnagyobb karsztforrások (a Jósva-, a Kis- és Nagy-Tohonya- és a Kajta-forrás) táplálnak, illetve több kis ér és csermely mellett belefolyik a Ménes-patak is.
Hogyan tudsz szerezz több érdeklődőhöz eljutni? Ajánlanál egy tartalmat a megjelent cikkhez? Megteheted az alábbi linkre kattintva! További érdekes úticélok: Bejegyzés navigáció
A felső jurától az oligocénig, mintegy 125 millió éven át a kőzettömegek felszínét túlnyomórészt a külső erők formálták tovább. A miocén vége felé, 12-13 millió éve keletkezett hatalmas tóban (Pannon-tó) agyagból, homokból, kavicsból és lignitből képződött rétegsorok rakódtak le. A pannontól máig tartó kiemelkedés és lepusztulás következtében feltáródott mészkő- és dolomitfelszínekre folyóvízi kavics-homok, ill. vörös agyagok települtek. A kiemelkedett mészkőrétegek ismét karsztosodtak, ekkor képződött a legtöbb barlang. A pleisztocén és a jelenkor terméke még a törmelékkúpok, lejtőtörmelékek, patakhordalékok, valamint a barlangokban lerakódott agyag, kavics és mésztufa is. A negyedidőszak folyamán alakultak ki a felszín markáns formái, a sziklás völgyek és a töbörsorok is.
Maga a rendelet nem határozza meg a polgári és/vagy kereskedelmi ügy fogalmát, az Európai Bíróság álláspontja szerint azonban két lényeges tényezőt kell mérlegelni annak eldöntésekor, hogy polgári vagy kereskedelmi természetű jogvitáról van-e szó vagy sem: a) egyrészt a jogvita tárgyát; másrészt b) az érintett felek közötti viszony természetét. A rendelet bizonyos ügycsoportokat azonban kifejezetten kizárja tárgyi hatálya alól, így például a házassági vagyonjogon, végrendeleten és öröklésen alapuló jogokkal vagy a szociális biztonsággal kapcsolatos ügyeket. 2. A kérelem benyújtása Az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet a rendelet I. mellékletben található "A" formanyomtatványon kell benyújtani, a hagyományos eljárásról eltérően azonban nincs lehetőség elektronikus úton vagy szóban történő előterjesztésre. Magyarországon az európai fizetési meghagyásos eljárásban a beadványokat kizárólag papír alapon írásban az eljáró közjegyzőnél lehet előterjeszteni. Az eljáró közjegyző az iratokat szintén papíron állítja elő, és kézbesítteti a félnek.
A végrehajtás elrendelésére annak a tagállamnak a jogszabályi előírásai vonatkoznak, amelyben az elrendelést kérik. Ha a Magyarországon kibocsátott európai fizetési meghagyás alapján Magyarországon kérik a végrehajtást, arra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt kell alkalmazni, és a végrehajtást az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző rendeli el végrehajtási lappal. Ha a végrehajtást más tagállamban kérik, akkor a Magyarországon kiállított "G" formanyomtatvánnyal végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján a többi tagállamban (kivéve Dániát – lásd alább) közvetlenül – azaz az európai fizetési meghagyás adott tagállamban történő végrehajthatóvá nyilvánítása nélkül – lehet kérni a végrehajtás elrendelését az ott erre hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságtól, bíróságtól. A végrehajtás más államban az alábbiak szerint lehetséges: állam a végrehajtás jogszabályi alap más EU-tagállam (kivéve Dánia) közvetlenül kérhető Eufmhr. 19. cikk Dánia 2015. január 10. előtt indult eljárás exequatur eljárás lefolytatása után kérhető 44/2001/EK rendelet 2015. után indult eljárás 1215/2012/EU rendelet Izland, Norvégia, Svájc Luganói Egyezmény minden más harmadik állam elismerés és exequatur eljárás lefolytatása után kérhető nemzetközi egyezmény, illetve az adott harmadik állam joga Az európai fizetési meghagyásos eljárásról további információt találhat ezen a linken.
Az európai fizetési meghagyásos eljárás alternatív igényérvényesítési eszközként áll a jogosultak rendelkezésére, akiknek továbbra is jogukban áll az adott ország nemzeti jogában előírt eljárásokat igénybe venni. Magyarországon az eljárásra a közjegyzőknek van hatásköre, az eljárás intézése papír alapon történik. A kérelmeket csak papír alapon és csak a közjegyzőhöz lehet benyújtani, aki az iratokat papír alapon állítja elő és kézbesítteti a feleknek. Az európai fizetési meghagyásos eljárás tehát ugyanúgy kérelemre indul, mint a magyar. Magyar közjegyzőhöz történő benyújtás esetén, magyar nyelven mindenképp ki kell tölteni a formanyomtatványt, emellett pedig a kötelezett lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén kitöltött kérelem benyújtása is indokolt, mivel a kérelem másolatát a közjegyzőnek meg kell küldenie a kötelezett részére. A fordítás elvégezhető a fentiekben megjelölt e-justice portálon, ugyanis a honlap automatikusan lefordítja a kitöltött formanyomtatványt arra a nyelvre, amelyet azon bíróság elfogad, amelyhez fordulnak.
Ráadásul egyre egyszerűbben és gyorsabban lehet szerződést kötni, így a következő években soha nem látott tömegben jöhetnek létre határon átnyúló – sőt, akár a globális kibertérben kötött – szerződések. Az új lehetőségek azonban újfajta kockázatokat hordoznak: egyre kevésbé ismerjük a szerződő partnereink gazdasági környezetét, piaci kilátásait, sőt adósunk akár egyik pillanatról a másikra áttelepülhet és a vagyonát is átmentheti egy másik államba. Jó tudni, hogy akkor sem kell keresztet vetni a kölcsönadott pénzünkre, ha nem fizető adósunk külföldre távozik. A közjegyző által lefolytatott európai fizetési meghagyásos eljárás egyszerűen, egy magyar nyelvű formanyomtatvány kitöltésével bármelyik magyar közjegyzőnél kezdeményezhető. A közjegyző a kérelem benyújtását követő 30 napon belül elbírálja azt. Ha az adósunk a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 napon belül ellentmondással él, az eljárás perré alakul – magyar közjegyző által kibocsátott európai fizetési meghagyás esetén a hatáskörrel rendelkező illetékes magyar bíróság előtt.