Hegedűs D. Bill, akinek nem lesz könnyű lavíroznia a két nő között, megemészteni múltat és drámai jelent. a Rózsavölgyiben, Churchillként is mutatkozik, Nagy-Kálózy Eszter partnereként, a Churchill és Garbo című darabban, amit ő is rendezett. Ebben szintén a már társadalmi küldetése után lévő embert formáz meg, akit villanásnyi időre megperzsel a művészi pályától visszavonult színésznő. Ez esetben is kérdés, mi mindent határozhat meg a múlt, és mi állhat még az idősödő emberek előtt. már gyakran öregeket játszik, de ő maga ereje teljében van, többedik színészi fénykorában. Egyik bemutatója a másik a sarkában lóg, miközben régóta, akár egyetemi égszakadást és földindulást átvészelve, megszállottan tanít, és esetenként fel is lép vizsgaelőadásokban. Tanítványa volt például ifj. Vidnyánszky Attila, aki a rapid módon bezárt Ódry Színpadon Hegedűssel a címszerepben rendezte meg az Athéni Timont, akit különböző szerepekben körbevesznek a tanítványai, lázasan keresve a választ arra, hogy a kegyetlenül elüzletiesedett világban milyen lehetőségeik lehetnek még.
Egyik délután, ahogy a suliból hazaértem, miután mindennapi előírás szerint megetettem a disznókat, a tyúkoknak kiszórtam egy kis morzsolt kukoricát, a nyulaimnak adtam néhány levél káposztát, és begyújtottam a cserépkályhába, leültem apám íróasztalához, megírni a másnapi leckéimet. Meglepetésemre, kulcscsomó lógott a mindig zárva tartott középső fiókban, melynek tartalmát soha nem ismertem. Vad kíváncsisággal húztam ki a fiókot. Mit sem sejtve, elkezdtem kutakodni az ott lévő tárgyak, dokumentumok, iratok között. Kezembe akadt apám anyakönyvi kivonata, melyen a sok fontos adat mellett olvasható volt a születési dátuma is: 1922. január 5. Ott volt még a színjeles polgári iskolai bizonyítványa, s a debreceni kollégiumban, 1943-ban kelt tanítói oklevele, mellette egy kék színű pléh cigarettadózni, rajta valami cirill betűs felirattal, alatta az orosz hadifogságból hazatért Hegedűs Dezső nevére 1948. május 1-én kiállított ideiglenes személyi igazolvány. A fiókban őrizte apám az egri tanárképzőben, 1952-ben szerzett magyar–történelem szakos diplomáját, aztán egy ezüstláncra fűzött, ezüst Doxa órát is, egyetlen atyai örökségét.
Aki ugyan egy utolsó mocskos kommunista, egy aljas gazember volt, olyan, aki gond nélkül gázolt át másokon, és akit Rákosi Mátyás kedvenc színházi szakembereként tart számon az utókor, de Hegedűs D. szerint elsősorban nagyszerű tanár és rendező volt. Jól van Géza bátyám. Legyen így. Apáti Bence
Hegedűs D. Géza HEGEDŰS D. GÉZA EGYETEMI DOCENS, DLA/2001., habil/2011 SZÍNÁZMŰVÉSZETI INTÉZET REKTORHELYETTES (1953., Ibrány) OKTATOTT TÁRGY: MŰVÉSZI BESZÉD, SZÍNÉSZMESTERSÉG, SZÍNHÁZI MANAGEMENT A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1975-ben a Vígszínházhoz szerződött, melynek azóta is tagja. 1987 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A Maszk Országos Színészegyesület elnöke. A Színház- és Filmművészeti Egyetem docense, rektorhelyettes. 1987 óta a beszéd és színészmesterség elnevezésű szakmai tárgyak oktatása a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Fontosabb szerepek: Dosztojevszkij–Wajda: Ördögök – Ivan Satov Fejes E. –Presser G. : Jó estét nyár, jó estét szerelem – Sötétruhás fiú Kleist: Homburg hercege – Homburg Sarkadi I. –Szörényi L. –Bródy J. : Kőműves Kelemen Gombrowicz: Operett – Hufnagel gróf Schiller: Don Carlos – Don Carlos Nádas P. : Találkozás – Fiú Eliot: Gyilkosság a katedrálisban – Becket Tamás Örkény István: Tóték – Tót Spiró György: Elsötétítés – Barát Spíró-Másik: Ahogy tesszük – Hős Spíró: Dobardan – Mérnök Ibsen: Nóra – Helmer G. García Márquez: Száz év magány – José Arcadio Buendía M. Maeterlinck: A kék madár – a kenyér, a legkövérebb boldogság Csehov: Cseresznyéskert – Gájev Shakespeare: A vihar – Prospero Shakespeare: III.
Kossuth-díjas színészünk, Hegedűs D. Géza közel négy évtizede szerepel filmben és színpadon egyaránt, de magánélete részleteit nem tárja gyakran a nyilvánosság elé. A Reggeli nézőivel mégis kivételt tett, hiszen a napokban feleségével együtt érkezett a műsorba. Talán a többség nem tudja, de a házaspár már 31 éve van együtt, az évek során két lányuk is született. A kapcsolatunk alapja a szerelem - mondta a színész, aki nagy szeretettel mesélt feleségéhez fűződő viszonyáról. Ördög Nóra miniruhában Az X-Faktor első élő adásban Ördög Nóra egy különleges, bordó és vörös tollakkal díszített miniruhában lépett a tehetségkutató színpadára.
Domokos Pál Péter elmondja életét Balogh Júliának, Vita Kiadó, Budapest, 1988 Rendületlenül... Márton Áron, Erdély püspöke, Szent Gellért Egyházi Kiadó, Szeged, 1989 Múltbanéző. Tanulmányok; szerk., sajtó alá rend. Fazakas István; Magvető, Bp., 1990 Moldvai útjaim, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2005, ISBN 9789738687653 Források [ szerkesztés] Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 603. o. ISBN 963-05-1286-6 Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981. (2006. június 30. ) " Százöt éve született Domokos Pál Péter ". Hargita népe. (Hozzáférés ideje: 2009. október 4. ) [ halott link] Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003. (Hozzáférés: 2009. ) Petőfi Irodalmi Múzeum: Domokos Pál Péter díjai a díjazottak adatbázisában. ) [ halott link] További információk [ szerkesztés] Király István: Domokos Pál Péter – a román állam és nép ádáz ellensége [2] Almási István (2001). "
Értékelés: 4 szavazatból Domokos Pál Péter az 1930-as években a román hatóságok megtévesztésére magát cserépárusnak álcázva járta a moldvai falvakat, hogy fonográfjával népdalokat gyűjtsön. Lészpeden később úgy emlékeztek: Magyarország királya látogatott hozzájuk álruhában, hogy meglássa, miként élnek a csángók ott, a Beszterce völgyében, s a többi helyeken. A kiváló néprajzkutatóról készült film felidézi a "csángók vándorapostolának" egyre inkább a mesék világába nemesedő alakját. Stáblista:
(…) Életem nagy adományának, máig energiát adó forrásának tartom, hogy kora gyermekségemtől haláláig szoros emberi kapcsolatban (éveken át munkakapcsolatban) állottam Márton Áronnal. (…) A nagy püspök tudta és vallotta, hogy a magyarság egy és oszthatatlan, éljenek tagjai a világ bármelyik pontján is. " 1992. február 21-én, harminc esztendővel ezelőtt Budapesten hunyt el 91 esztendős korában. Halála valósággal megrendítette a magyarságot és más nemzetbeli tisztelőjét világszerte. Március 4-én a budapesti Farkasréti temetőben sorra került temetése valóságos nemzeti gyásszertartás volt. Végrendelete szerint a temetést az akkor az ő szülőhelységében székelő Benedek Domokos, a Szent István királyról elnevezett erdélyi ferences rendtartomány főnöke celebrálta nagyszámú papi segédlettel. Ott volt Bálint Lajos, az első gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi püspök, Hegedüs János Kolos, a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett magyarországi ferences rendtartomány főnöke, Gergely István csíksomlyói plébános, valamint Somai Pál csíkszeredai polgármester.
1935-ben ismerkedett meg feleségével, Antal Máriával, egy Miklós-napi ünnepség során. Négy gyermekük született: Péter, Erzsébet, Ádám, Mária. Elgondolkodtató és tanulságos a családról írt vallomása: "Nálunk az volt az életrend: ahány gyermeket ád az Isten, ád annyi kenyeret is. Tehát nem félt attól senki, hogy gyermeke lesz, sok gyermeke lesz, mert a gyermek áldás. Csakugyan, akkor a legszegényebb embernek is volt 10-12 gyermeke. Azok pirospozsgásak voltak, tudtak nevetni, örülni. […] Hiszem ma is, hogy a család a haza kérdésének az alapja! A mai életünkben mindig azon rágódom, hogy vannak-e családok, vannak-e otthonok, s vajon van-e haza?! " [4] 1936-tól Kolozsváron élt, ahol doktorált, majd tanfelügyelővé nevezték ki, ének-zene tankönyveket írt. Sokszor csak titokban tudott Magyarországra jönni, mivel útlevelet nem kapott, csak a határőrök megvesztegetésével jutott át a határon. De munkáját töretlenül folytatta. A II. Bécsi döntés idejére már sikerrel bevitte a köztudatba a csángók ügyét.