Alperes szó jelentése a WikiSzótá szótárban Alpári jelentése - Idegen Szavak Gyűjteménye Alpári szó jelentése a WikiSzótá szótárban Alpesi szó jelentése a WikiSzótá szótárban Negatív szó jelentése a WikiSzótá szótárban Alpart szó jelentése a WikiSzótá szótárban Ez itt Magyarország idegen szavak szótára! Az adatbázisban 10086 szó van. © WikiSzótá 2008 - 2020. Minden jog fenntartva. Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete. alperes (főnév) Az érintett fél peres ügyben; az a személy, aki ellen a jogi eljárást indították. A károkozó alperesként vesztett a bíróságon. Alpári szó eredete videa. Az ügyes ügyvéd megvédte ügyfele igazát, aki alperes ként is nyerni tudott. Eredet [ alperes < al- (melléknév) + peres] Google keresés a szótárban További szavak vagy jelek a szótárból WikiSzótá az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan) A WikiSzótá -ról A WikiSzótá egy magánkezdeményezésből született magyar értelmező szótár projekt.
A nyelv és annak belső logikája, amelyet egy nép évezredek során alakít ki, jellemző arra a nemzetre, sőt annak minden egyes tagjára, befolyásolva gondolkodását. A WikiSzótá az internet révén a kis településekre, a határon túli magyarokhoz, és a világon szétszóródott magyarsághoz is eljut, ahogy azt a kapott visszajelzésekből tapasztaljuk. Az anyanyelv ápolása és fennmaradása az anyaországtól távol felbecsülhetetlen kulturális érték. A szótárban a szócikken belül az egyes jelentéseket, szófajokat eltérő háttérszínek különítik el nagyon szemléletes módon, ami sokat segít a keresett szófaj és jelentés megtalálásában. Alpár jelentése - Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára. A háttérszínek jelentése fehér háttér: még nem végleges, nem befejezett kezdemény névelő határozó melléknév főnév névutó, főnévrag ige képző igerag kötőszó egyéb A szótár tartalma, ez a felépítés, a szótárírási technológia és az alkalmazott szempontok együttese a WikiSzótá szerzőinek szerzői jogvédelem alatt álló szellemi tulajdona. A tirpák tehát körülbelül 'tört' vagy 'kevert nyelven beszélőt' jelentett.
A szó legújabb jelentése: "tanulatlan", "faragatlan", "alpári viselkedésű". Az idők folyamán a szó új értelmet is kapott. Nemcsak a köznyelvben használták, új értelmezés szerint bugris névvel illették a nem kedvelt arisztokrata fiatalságot is. Példák [ szerkesztés] Ezek a jelentésváltozatok mindmáig élnek a köznyelvben, s több helyen fordul elő, mint hinnénk. Nemcsak a köznyelvben, a szépirodalomban is megjelenik. A lírában például: Ady Endre, József Attila, vagy Weöres Sándor műveiben. Prózában például: Jókai regényeiben, vagy Varga József egyperces meséiben, ahol a bugris szó kevésbé a jelentése, inkább a hangalaki jelentősége miatt van jelen a műben: Menyasszonyfogás [ szerkesztés] – Jó napot, pöttyös szőrű! Ki vagy te? – Hogy ki vagyok? Én vagyok az ürge. Alpári | Magyar etimológiai szótár | Reference Library. - Fürge ürge, bőre szürke. Muris bugris, ugri-bugri – hadarta a vakond. – Ha szabad kérdeznem, mit keresel itt? – Párt óhajtok. Menyasszonyt. Házasodni akarok. – Házasodó barát, keresi az arát… – Hallod-e, te pimasz, ne űzz ebből tréfát, elkapom az irhád!
Lakóházaik is ezt a vagyoni állapotot tükrözték. Ők lakták a döngölt földből (vert fal), sárból (fecskerakásos) vagy vályogból készült épületeket, a település legjellemzőbb háztípusába tartozó "egyvígű ház"-akat. Ezek tornác nélkül, rendszerint csapott nyeregtetővel készültek, héjazatukat pedig gyakran gaz, gyékény, csutka, esetleg nád alkotta. " Bibliográfia [ szerkesztés] Franczia Dániel: A bugris szó értelmezése, eredete és története (2005) Magyar Narancs hetilap 13. évf. /7. Alpári szó eredete az. szám Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv szótára I–VI. (Pest, 1867–1872) Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára I–II. (Pest, 1867–1872) Balassa József: A magyar nyelv szótára I–II. (Grill, 1940) Bárczi Géza – Országh László: A magyar nyelv értelmező szótára I-VII. (Akadémiai, 1959–1962) Juhász József – Szőke István – O. Nagy Gábor – Kovalovszky Miklós: Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, 1972) Pusztai Ferenc: Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, 2003) Szinnyei József: Magyar tájszótár (Budapest, 1893–1901) Szarvas Gábor – Simonyi Zsigmond: Magyar nyelvtörténeti szótár I–III.