Július 22-től már rendszeresen is megismerhető a gyulai vár a sötétben. Az Almásy-kastély gyertyafényes tárlatához hasonlóan az egykori Magyar Királyság egyetlen épen maradt gótikus síkvidéki téglavára is felfedezhető a 16. század esti fényviszonyai között. Olyan sikeres volt a június közepén két alkalommal megrendezett gyertyafényes tárlatvezetés a várban, hogy visszatér a program az egykori erődítménybe. – A siker fokmérője egyfelől a látogatók visszajelzései, de a történelmi hitelességre mindig is figyelő kiállítóhelyként a múzeumi és történész szakemberek véleménye ugyanilyen fontos egy tárlatvezetés kapcsán – tájékoztatott a gyulai várat is működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Fekete-Dombi Ildikó szerint a várban megalkotott gyertyafényes tárlatvezetés mindkét szempontból jól vizsgázott, így természetes volt, hogy visszakerüljön a kiállítóhely kínálatába. – A júniusi első két alkalom kapcsán elmondtuk már, hogy amennyiben sikeres lesz a kezdeményezés, bekerül a vár garantált programjai közé; büszke vagyok, hogy ismét olyan eseménnyel bővítettük a szolgáltatásaink körét, amely különlegességével és egyediségével garantáltan emlékezetes élményt nyújt minden résztvevőnek – fogalmazott az ügyvezető igazgató.
Lakottsága 1905-ben szűnt meg. Almásy Dénes gróf díszkertet alakított ki a romantikus várrom körül. A vár régészeti feltárása és rekonstrukciója az 1950-es években kezdődött, 1962 óta múzeum, 1964 óta színház is működik benne. 2005-től megújulva, 24 interaktív kiállítóteremmel várja a látogatókat. Kenyeret sütnek, kovácsolnak, korongoznak, a kápolnában esketnek, a lovagteremben illusztris vendégeket fogadnak, olykor használják a borozót. A rendezvényeket korhű, jelmezes tárlatvezetéssel teszik még színesebbé, falai között hagyományőrzők működnek. A gyulai vár 2012-től történelmi, honvédtiszti emlékhely. Országosan kiemelt műemlék.
2. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG – A GYULAI VÁR Kategóriája: kulturális örökség Befogadása: 2013. július 09. Érték helye: Békés Megyei Értéktár Gyula belvárosában áll Közép-Európa egyetlen, épen maradt, cölöpökre épített, síkvidéki, gótikus téglavára egy reneszánsz rondella-toronnyal. Építését Maróti János macsói bán kezdte 1405-ben, végleges formáját a Zsigmond-korban nyerte el. A bevakolt, külső várfalakat Liska András régész vezetésével Parádi Nándor, Feld István és Gerelyes Ibolya tárták fel 2016-ban. 1482-ben Corvin János tulajdona volt, majd Brandenburgi György őrgrófé. Ekkor vált erődítménnyé. Történetének legismertebb epizódja az 1566-os ostrom, amikor Szulejmán szultán Pertaf pasát, a másodvezért küldte a vár ellen. A Kerecsényi László várkapitány vezette, mintegy 2000 fős sereg a végvári harcok történetében a leghosszabb ideig, 62 napig tartott ki hősiesen a kb. 30-40. 000 fős török túlerővel szemben. A járvány és ivóvízhiány tizedelte magyarok végül feladták. 129 éves török uralom után foglalták vissza a várat.
A különleges hangulatú túrákat az alábbi napokra hirdették meg: július 22. (csütörtök), 28. (szerda), 30. (péntek), 31. (szombat), augusztus 4. (szerda), 7. (szombat). A Várszínházi évadot követően a gyertyafényes tárlatvezetés bekerül a vár garantált programjai közé. Forrás: Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft.