Az asszony felkérte az akkor 29 éves Beethovent, akinek egy közös barátjuk mutatta be, hogy tanítsa zongorázni a lányokat. Bár a zeneszerző alapvetően úgy tartotta, tanítson az, aki nem tud komponálni, mégis elvállalta a feladatot, és 16 napig oktatta a két Brunszvik lányt. A döntés végeredményben gyümölcsözőnek bizonyult: később megismerkedett a testvérükkel, Ferenccel is, aki jó barátja és mecénása lett. Neki ajánlotta az Appassionatát, amit állítólag a martonvásári kastély parkjában fejezett be. A legenda szerint a szigeten, egy nagy, fekete nyárfa alatt. Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila A magyarországi grófi családok közül, ellentétben mondjuk a Festeticsekkel vagy a Nádasdyakkal, a Brunszvikok nevével viszonylag ritkán találkozhatunk. Brunszvik-kastély – Wikipédia. A címet Mária Teréziától kapták a martonvásári birtokkal együtt, ahol 1785-ben emeltek barokk kúriát. Persze az évszázadok alatt számos alkalommal végeztek bővítést és átalakítást az épületen, amely először klasszicista, majd neogót stíluselemekkel gazdagodott.
Mai kinézetét az 1870-es évek második felében nyerte el. A kastélyban a család négy generációja élt, majd az építmény Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceghez került, aki később Dreher Antal sörgyárosnak adta el. Martonvásár brunszvik kastély nyitva tartás. 1945-ben hadikórházként funkcionált az épület, 49-től napjainkig pedig a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának (illetve jogelődjeinek) ad otthont. A kastély ezen része sajnos nem látogatható. Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila A múzeumban Beethoven magyarországi kötődései kapják a fő hangsúlyt, és bemutatják a Brunszvik családot is, amelynek négy generációja élt itt. Teréz, akit sokáig Beethoven szerelmének tartottak, igazán sokoldalú karakter: amellett, hogy vonzódott a művészetekhez – rajzolt, festett, szavalt, zongorázott, verseket írt német nyelven –, ő hozta létre 1828-ban a Monarchia első óvodáját, amit akkoriban kisdedóvónak hívtak, és ahol a mai megszokással ellentétben még férfiak vigyáztak a csemetékre. Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila Teréz – unokahúgát, Teleki Blankát segítve – az első magyar nőnevelő intézet megalapításában is részt vett.
↑ Kizmus Lajos. "Forum Martini: Egy martonvásári polgár emlékei 2. ". ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. január 9. ) ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. április 22. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. ) ↑ a b Lemondás, delegálás, főszerkesztőváltás (magyar nyelven)., 2006. október 14. [2020. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. január 16. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. Brunszvik-kastély - Martonvásár - KASTELYOK.COM. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. július 2. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12. ) ↑ Martonvásár Helységnévtár ↑ Testvérvárosok. Martonvásár (Hozzáférés: 2021. dec. 29. ) További információk Szerkesztés Martonvásár honlapja Martonvásár a Velencei-tó környék honlapján Képek a Brunszvik kastélyról Környei Elek: Beethoven és Martonvásár; Közdok, Bp., 1960 Lencsés Ferenc: Martonvásár története; Fejér Megyei Ny., Székesfehérvár, 1965 ( István Király Múzeum közleményei B. sorozat) Környei Elek: Beethoven és Martonvásár; Panoráma, Bp., 1975 Mesterházi Tihamér: Martonvásár.
Persze az évszázadok alatt számos alkalommal végeztek bővítést és átalakítást az épületen, amely először klasszicista, majd neogót stíluselemekkel gazdagodott. Mai kinézetét az 1870-es évek második felében nyerte el. A kastélyban a család négy generációja élt, majd az építmény Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceghez került, aki később Dreher Antal sörgyárosnak adta el. 1945-ben hadikórházként funkcionált az épület, 49-től napjainkig pedig a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának (illetve jogelődjeinek) ad otthont. A kastély ezen része sajnos nem látogatható. Martonvásár brunszvik kastély belépő. A múzeumban Beethoven magyarországi kötődései kapják a fő hangsúlyt, és bemutatják a Brunszvik családot is, amelynek négy generációja élt itt. Teréz, akit sokáig Beethoven szerelmének tartottak, igazán sokoldalú karakter: amellett, hogy vonzódott a művészetekhez – rajzolt, festett, szavalt, zongorázott, verseket írt német nyelven. " (Forrás: Origo) Tehát mi sétáltunk, s nem néztük meg a kastélyban található múzeumot... ám ez a séta felért több kastélyni látnivalóval.