Részletek Készült: 2012. február 10. péntek, 15:18 Találatok: 1642 Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök liturgikus emléknapja, március 4-e az idei esztendőben Nagyböjt II. vasárnapjára esik. A liturgikus szabályok ilyenkor nem engedik, hogy a szentmisét a szentekről vegyük, de Főegyházmegyénk vértanú segédpüspökéről az idén is szeretnénk közös imádságban megemlékezni. Ezért március 4-én, Nagyböjt II. vasárnapján 17. 00 órakor az Esztergomi Bazilikában Erdő Péter bíboros mutat be a szentmiseáldozatot, melyet a vasárnapról veszünk, és azt követően Boldog Meszlényi Zoltán ereklyéihez vonulunk, hogy közbenjárását kérjük Nemzetünkért és Egyházmegyénkért. Erre az alkalomra a bíboros úr szeretettel hívja a Paptestvéreket, a Híveket, a plébániai közösségeket és iskolákat.
Az ügynök, aki jelentést írt róla, felismerte: esélytelen, hogy együttműködésre bírják, mert Meszlényi Zoltán olyan ember, akinek nem kenyere a megalkuvás. 1950 nyarán Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva. Éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, őrei szadista módon bántalmazták, gyakran rúgták és bottal ütötték. Letartóztatásáról nem jelent meg nyilvános híradás. Sok szenvedés után 1951. március 4-én meghalt. Nem véletlen baleset volt a halála, hanem a hitért, Krisztus Egyházáért vállalt tanúságtétel. Haláláról sokáig hallgattak, a nyilvánosság kizárásával temették el. 2004-ben Erő Péter bíboros indította el a boldoggáavatási eljárását. XVI: Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely Meszlényi Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában, és még abban az évben október 31-én boldoggá avatták az esztergomi bazilikában. Boldog Meszlényi Zoltán könyörögj érettünk! Vissza a címlapra: Budapest Újpalotai Római Katolikus Templom
Szent Adalbert plébániatemplom XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án jóváhagyta azt a dekrétumot, amely elismeri többek között Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök vértanúságát. A főpásztor boldoggáavatására október 31-én 10. 30-kor ünnepi szentmise keretében kerül sor az esztergomi bazilikában. A szentmisén jelen lesz Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa. A boldoggá avatási szentmisén készült képek itt megtekinthetők! Erdő Péter bíboros Meszlényi Zoltán boldoggáavatásáról Amint azt már közöltük, a Szentatya július 3-án jóváhagyta Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök boldoggáavatását. Erdő Péter bíboros a Vatikáni Rádióban beszélt a püspökről, illetve a várható eseményekről. Az alábbiakban az interjú szerkesztett formáját közöljük. - Nagy örömet jelent a boldoggáavatás híre. Örömet és megrendültséget is, hiszen Meszlényi Zoltán püspök emlékét az egyházmegyében mindenki őrizte. Tudtuk, hogy ő az püspök, akiről nem szabad beszélni. 1950-ben eltűnt, és attól kezdve semmiféle hivatalos közlemény nem volt róla; kérdéseikre a rokonok 1954-ben azt a választ kapták, hogy meghalt a börtönben, ám halálának közölt időpontja sem volt igaz.
A hirdetések megjelenítése akadályba ütközött. Ezt okozhatja valamilyen hirdetésblokkoló (Adblock) használata, illetve egyes vírusirtók, böngésző kiegészítők, beállítások. A hirdetés blokkolás kikapcsolásával segíthetsz, hogy a továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson. Rendben, kikapcsoltam További segítségért kattints ide! Köszönjük,
Mindig úgy élt a papok emlékezetében, mint vértanú püspök. Élnek még köztünk azok a paptestvérek, akik jelen voltak - nagyon kevesen lehettek ott -, amikor 1966-ban a rabtemetőben exhumálták, azonosították és elhozták az esztergomi bazilika kriptájába. Azon a temetésen fehér volt a koporsó. Mártíriumának emléke mindig bennünk élt. Az utóbbi időben már lehetett beszélni, írni, hallani róla. A levéltári kutatások során kiderült, hogy rendkívül gazdag életművet hagyott hátra; nem csupán a vértanúhalált vállaló hősiessége, hanem egész lelki és szellemi gazdagsága ismertté vált. Ebben a folyamatban nagy bátorítás, hogy a Szentatya aláírta a dekrétumot. A II. világháború utáni egyházüldözések vértanúi közül Magyarországon ő az első, aki eljut az oltár magaslatára. Sok vértanúsági ügy van folyamatban, számos olyan szent pap, szerzetes és világi volt, aki méltó a tiszteletre, de az ő ügye olyan kristálytiszta volt, hogy az egyház őt iktatja a leghamarabb a boldogok sorába. Hosszú sornak áll az élén: Brenner János ügye ugyancsak Rómában van és olyanoké is, akik a szó szoros értelmében talán nem voltak vértanúk, de a szenvedés és a következetes tanúságtétel példáját adták az egyháznak.