A Nagykhavastl a Csuksig Nagykőhavas - a Keleti-Kárpátok egyik homokkő láncának, a Bodoki-hegységnek elszakadt hegycsoportja. 1843 m magas, észak felé nyilt ívalakú, a Csukáshoz csatlakozik. A csúcsra hét létra (Hétlétra) vezet fel. Híres a Medve-szakadék, a Jégbarlang, az Írott-kő és a 48-as kő. Nagykőhavas Derestye (Brassó - Alsó-Tömös) felől 5 óra alatt megmászható. A Nagykőhavason lévő Siebenbürgischer Karpathen-Verein menedékháza leégett, újjáépítése folyamatban. A menedékháztól délre ered a Tömös-patak, nyugati oldalán a Tamina mészkő-hasadék szép vízeséssel. Bolnok 1170 m és a Hegyeshegy 1058 m magas hegyvonulatai a hétfalusi domborzat második - középső - lépcsőfokát képezik. A Bolnok lejtőin találhatók Hétfalu legjobb sípályái, amelyeken sífelvonó is működik. Bácsfalut Türkössel összekötő utca, a dombon a türkösi katolikus templom. Türkösi látkép az evangélikus templommal és a türkösi szántóföldekkel. Kövespatak vendégház - Programok. látkép a katolikus temető felől. Háttérben a Brassó központjában lévő 865 m magas Cenk.
Csak a természet képes oly csodákra, mely embert örökre rabul ejt, s a látványt szívébe vési. Mesevilág a havasok keblén. Szerencsés vagyok, hogy ezen a tájon születtem, hova bőkezűen szórta a teremtő a szépségeket, a természeti csodákat. A természet mesterkeze páratlan csodavilággal ajándékozta meg a vidéket: a Gyilkos-tó és a Békási szoros, két gyöngyszeme a Keleti –Kárpátoknak, amely napjainkban ezrével vonzza a turistákat a világ minden tájáról. Hét létra brass band. A természetes völgy elzáródással keletkezett tó eredetiségét a varázsát a fenyőcsonkokkal tűzdelt vízfelület adja. A tóból kifolyó békási patak varázsmuzsikával, mesebeli gugyorokat képezve rohan végig a sziklaágyakba a Békási szoroson, vízesésekkel ékesítve. Olykor a patak is megunja rohanást, gyakran megáll, örömtáncot jár, munkára szólítja utasait, óriási kőüstöket képezve. Híres kősziklák a környéken még a Cohard testvérek, a Likas és a Vit- havas csúcsai, Kerek- Kő, Oltár-kő, Mária-kő, a Tündér-kert és Csíki –Bükk. A hegymászók paradicsoma a Kis-Békás –Kanyon, Fekete-Hagymás, Nagy-Hagymás, Egyes-kő, melyek mindegyikéhez egy-egy legenda fűződik, és a turisták kedvelt célpontjai
[2] A Nagykőhavasra jellemzőek a konglomerátumba ágyazott, kaotikusan elrendezett mészkőtömbök, ún. olisztolitek. A Hétlétrák esetében a vízfolyás először a konglomerátumba vágott hasadékot, mely epigenetikusan mélyült, különleges karsztikus felszínt alkotva a mészkőben. [4] Feltárása [ szerkesztés] A szurdokot kezdettől fogva sok erdész, vadász, természetjáró ismerte és odatámasztott fenyőtörzseken keresztül fel is másztak az első vízesésig, azonban a következő, tízméteres szakadékot már nem tudták áthidalni. Teljes hosszúságában a kanyont legelőször 1929 augusztusában tárta fel a Siebenbürgischer Karpatenverein négy tagja: Alfred Prox, Friedrich Samhammer, Raimund Samhammer, és Hubert Setzer. Hét létra basso costo. 1930-ban Boldizsár Ferenc, Ercsei Imre, Kamner Emil, és Czell András (a Brassói Turista Egyesület tagjai) segítségével utat vágtak és fából készült létrákkal tették járhatóvá a hasadékot a turisták számára. [5] [6] Egyes források Lehmann Károlyt is megemlítik mint úttörőt. [1] A szurdokon átvezető új útnak többféle nevet javasoltak, például Hideg-hasadék vagy Pokol tornáca.