Rohály Gábor úgy érezte, meg kell írnia ezt a tanulmányt, nemcsak a téma teljes értékű bemutatása és feldolgozása céljából, hanem az elterjedt téves nézetek cáfolatára is. A téma összefoglaló feldolgozása eddig a hazai szakirodalomban nem jelent meg. Rohály doktor emlékeztet rá: Jézus az utolsó vacsorán átadta tanítványainak a testét és vérét hordozó anyagi szubsztanciákat. Ami ezzel kapcsolatban a legfontosabb, az az egész emberiségért bemutatott keresztáldozat. A bort és a kenyeret érzékszervekkel is észlelhető jellemzőik is alkalmassá teszik a nagy szerepre. A tanulmány írójának mindent megelőző kérdése: mi a bor? A válasz: "Bor alatt a Vitis Vinifera család (Bortermő szőlő) terméséből sajtolt gyümölcslének, a sacharomyces cerevisiae törzsek (élesztőgomba, borélesztő) egyikének segítségével erjesztett alakját értjük. " Ez természetesszerűen több-kevesebb alkoholt tartalmaz. Rohály Gábor számára az alapvető útmutatást az egyházi törvénykönyv, a Codex Iuris canonici (C. I. Rohály Gábor A Bor Teológiája – Rohály Gábor: A Bor Teológiája | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál. C. ) (Szent István Társulat, 1986., Erdő Péter fordításában) negyedik könyve tartalmazza.
NépmesePont | Programok az őszi szünetben – Puskin Művelődési Ház | NépmesePont Tatabánya Express logistics system csomagszállító kft Megalakult a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége | Kanizsa Újság Öreg halász étterem tiszafüred étlap A december 10-i adás tartalmából. Papnak készült, fogorvos lett, majd a magyar borászat megújítójaként, a bornyelv megteremtőjeként egyedülálló hatást gyakorolt a magyar bor és borkultúra fejlődésére. Az Osztrák Borakadémia első magyar hallgatója volt, később egyik lektora is. Ő jelentette meg az első Borkalauzt, létrehozta a Borkollégiumot és a Borakadémiát. Tankönyv értékű könyveket írt, s foglalkozott a bor teológiájával is. Vendégem a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével kitüntetett Dr Rohály Gábor orvos és borszakértő, Nemzetközi Borakadémikus. Nagyok – Kossuth – december 10., csütörtök, 21:30 Műsorvezető: Csűrös Csilla Tovább a műsoroldalra >>> Rohály Gábor: A bor teológiája | Magyar Kurír - katolikus hírportál
Ezek egyike volt a kánaáni "kétemberes" szőlőfürt termőhelye Eskhol völgyében, Hebron mellett. A borkereskedés jelentős része piacokon és árveréseken zajlott. A nagyobb távolságra szállított borokat szerződésekkel kísérték. Jogilag többszörösen biztosítottak voltak, és a tevékenység egészen Nyugat-Indiáig terjedt. Figyelemre méltó, hogy a rögzült rituálék mellett az áldozati borok drágasága (az elengedhetetlen stabilitás miatt is) a pogány világban szűkítette a borfogyasztók körét. Kitér a szerző arra is, hogy az Énekek énekében a bor mindig édes vagy édesített és fűszerezett. Ebből egyetlen konkrét tény, érv sem utal arra, hogy az utolsó vacsorán a tanítványok édesített bort kaptak volna. Lehetett viszont némi maradékcukorral rendelkező bor is. Csak becsült értékből kiindulva: tíz és húsz százalék közé tehető a mediterraneumban rendszeresen elfogyasztott bor cukortartalma. A könyv írója szerint senki nem tud érdemben választ adni arra a kérdésre, mi motiválta az amerikai protestáns fundamentalistákat, hogy bor helyett (mely a gyakorlatban, fogalmilag rögzítve is tartalmaz több-kevesebb etilakoholt) a zsidók borfogyasztásakor még erjedésen át nem ment édes gyümölcslé fogyasztását feltételezzék.