A dombtetőn egy mély, sötét kráter szakad le a lábunk alatt. Az emlékmű közepének feketén tátongó, mély üregéből, mint a gyászos múltból emelkedik ki egy kettős kereszt a rá mért csapások ellenére hitében megingathatatlan keresztény Magyarország jelképeként. Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A keresztek és a közöttük álló lélekharang szintén Kiss Sándor munkája. Az emlékmű mélyét a külvilággal egy szűk alagút köti össze, nem csupán a király menekülési útvonalát szimbolizálva, hanem azt is, hogy a történelem viharaiból mindig megtaláljuk a kiutat. A muhi csata 750. évfordulójára készített emlékműnél minden évben összegyűlnek a hagyományőrzők, hogy korhű jelmezben felelevenítsék a csata mozzanatait, így tisztelegve őseink hősiessége előtt. Nyitvatartás Egész évben szabadon látogatható.
Batu kán első támadását ugyan még sikerrel visszaverték, de a tatárok éjjel meglepték és bekerítették a szekértábort. Félelmetes nyílzáport zúdítottak rá, a menekülőket pedig kíméletlenül lemészárolták. IV. Béla is csak a szerencsének és közvetlen oltalmazói halált megvető bátorságának köszönhette megmenekülését, hadserege azonban gyakorlatilag teljesen megsemmisült. A csatában elesett két érsek és számos főúr, itt lelte halálát Kálmán herceg, és a mongolok a korabeli források szerint egészen leírhatatlan mészárlást végeztek. Az utókor sorozatos magyar hibáknak tudja be a csatavesztést. Ehhez a sommás ítélethez azonban hozzá kell, hogy tegyük: IV. Béla minden tőle telhetőt megtett a védelem megszervezése érdekében. A muhi csata - A Turulmadár nyomán. Követek útján tájékozódott, a kunok befogadásával erősíteni kívánta az ország védelmi képességeit. Erősen kétséges, hogy Muhinál elkövette-e azokat a hibákat, amelyeket évszázadokon át a szemére vetettek. A mongolok előttünk számos erős államot semmisítettek meg, vagy hajtottak uralmuk alá.
Igen kevesen tudtak menekülni a vérfürdőből. A király, kit hívei önfeláldozóan védelmeztek, a nagy tömeg útjával ellenkező irányban, északnyugatra a hegyek közé menekült, és talált védelmet. Öccse, Kálmán, bár súlyosan megsebesült, váltott lovakon elérte Pestet s a Dunán átkelve, megszabadult üldözőitől, de májusban belehalt a csatában szerzett sebeibe. A csatatéren maradtak, vagy az üldözés közben estek el: Mátyás esztergomi érsek, Ugrin kalocsai érsek, Gergely győri, Jakab nyitrai és Rajnald erdélyi püspökök. "Hogy azonban a felsőbb és alsóbb rangú világiak közül" – mondja Rogerius – "kik fulladtak a mocsarakba és folyókba, kiket emésztett meg a tűz és kiket vesztett el a kard, halandó nem képes megmondani. A mezőn és utakon hevertek a holttestek, fej nélkül; igen sokan a falvakban és templomokban, hol menhelyet kerestek, összeégtek. Ez a romlás, ez a veszedelem, ez az öldöklés két napi járóföldre terjedt; a föld mindenütt vértől piroslott. Muhi csata emlékmű. Úgy hevertek a holttestek a földön, mint a legelőn a szétszórt nyáj, mint a kövek a kőbányákban. "