Épülettervezésre viszont - és ez több - csak a szakmai-műszaki alkalmasság birtokában és garanciájával vállalkozhat a szerző. Szerző csak természetes személy lehet, így szerzői jogai is csak neki vannak. Ezen nem változtat az a törvényes lehetőség, hogy a szerzői jogok némelyikét - a vagyoni jogok körében - átruházhatja, így azt más, akár a munkáltató is gyakorolhatja. Az építészet körében a szerzői mű, így a szerzői jogi védelem tárgya nem az épület és nem a terv. A legtöbb félreértés itt tapasztalható, de a szerzői jog értelmezésének és alkalmazásának a kulcsa az az absztrakció, amelynek során világossá válik, hogy a szerzői mű a szerző agyában, lelkében kialakuló virtuális valóságelem, aminek a kialakítása során egyszerre van jelen a szakma ismeretanyaga és egy kultúrkör, egy nemzet identitása, az építési szándékot szülő társadalom ismerete, az építési szándékhoz kötődő empátia és - mi tagadás - az a genetikus adottság, ami nélkül ez a szakma nem művelhető. A terv ennek a műnek első rögzítése, így erre kizárólag a szerző - természetesen a szakmai-műszaki jártassággal bíró szerző - alkalmas.
Mit tegyünk, ha megírtuk életünk fő művét és megérett bennünk a gondolat, hogy másokkal is megosszuk azt, azonban fogalmunk sincs mire figyeljünk, milyen jogaink, lehetőségeink és nem utolsó sorban kötelezettségeink vannak? Hogyan kezdjünk neki a könyvkészítés hosszadalmas munkájának? A könyvkiadásban eltöltött jó néhány év alatt számtalan szerzővel tárgyaltam, és nem egyszer szembesültem azzal, hogy hiába tartok egy nagyszerű kéziratot a kezemben, azt kiadni csak jelentős átdolgozások, vagy komoly anyagi ráfordítás árán lehet, mert szerzőm sajnos nem tudta, hogy milyen jogai, illetve kötelezettségei vannak. Mi az amit tehet, mi az amit nem. A könyvkiadás szakmájában az egyik legfontosabb kulcsszó, mondhatnám varázsszó a szerzői jog. Ez a kissé mitikusnak és megfoghatatlannak tűnő fogalom, rendkívül fontos esetünkben. Jó, ha minél tisztábban látunk ezen a té is az szerzői jog? Milyen lehetőségeket ad nekünk és milyen kötelezettségeket ró ránk? Hogyan véd meg bennünket attól, hogy műveinket jogosulatlanul felhasználják, abból a mi kihagyásunkkal hasznot húzzanak?
Figyelem! A szerzői jog tiltja az "életműszerződéseket". Így a szerző és a felhasználó nem köthetnek olyan szerződést, amelyben a szerző bizonytalan számú, jövőben megalkotandó mű elkészítésére kötelezi el magad. A válasz igen egyszerű: a felhasználás terjedelmétől. A következőkben megadunk néhány szempontot, amelyeknek figyelembe vételével meghatározható a jogdíj mértéke: Ilyen szempontok lehetnek a felhasználás… földrajzi területe (helyi < regionális < nemzeti < európai< világszerte) időtartama (pl. egyszer< 1 év< állandó) módja (pl. terjesztés< átdolgozás) jellege (pl. kizárólagos, átruházhatóság) [Megjegyzés: a < jel a jogdíj összegének növekedésére utal. ] Ha a felhasználási szerződés tárgya egy olyan szerzői mű, amely az első nyilvánosságra hozatal előtt áll, akkor a szerző személyesen adja meg az engedélyt a felhasználónak. Az egyedileg nem gyakorolható felhasználási módok esetében a mű felhasználásra a szerző helyett a közös jogkezelő szervezetek adnak engedélyt. A közös jogkezelés elsősorban azokon a területeken létezik, ahol sem a szerzők nem képesek egyenként ellenőrizni a felhasználásokat, sem a felhasználóknak nem nyílik lehetőségük arra, hogy egyenként megkeressék a szerzőket azért, hogy engedélyt kérjenek tőlük.