A kezelési költség fogalma hitelfelvétel esetén merül fel. A kezelési költség a kölcsönügylettel kapcsolatban felmerülő adminisztrációért felszámított díj. A kezelési költség mértékét a pénzintézetek általában évente százalékos formában határozzák meg. A kezelési költség összege jellemzően az év elején fennálló tőketartozás alapján kerül kiszámításra, s a havi törlesztő részlettel egyidejűleg kerül megfizetésre. A mindenkor érvényes kezelési költség mértékét a bankok Hirdetménye tartalmazza. Az ügyfelek által fizetendő havi törlesztés a kezelési költségen kívül kamat-, és tőketörlesztést tartalmaz. Napjainkban számos hitelkonstrukciót 0 százalékos kezelési költséggel vagy úgynevezett csak kamattal nyújtanak a bankok, ami azt jelenti, hogy kezelési költség egyáltalán nem kerül felszámításra. Utolsó módosítás: 2013. június 24. hétfő A C&I Hitelnet független hitelközvetítőként valamennyi hazai pénzintézet kiemelt stratégia partnere. A kiemelt együttműködésnek köszönhetően számos olyan kedvezményt tudunk biztosítani ügyfeleinknek, melyek közvetlenül a bankfiókban nem elérhetők.
Ennél magasabb kamat már uzsorának számított és büntetendő volt. A kamat maximumát a Polgári Törvénykönyv jegybanki kamat + 24%-ban határozta meg. Így napjainkban 26, 4% felett egy kölcsön már uzsorának számít. A kamatmaximum törvényi küszöbét azonban könnyen átlépik a bankok, és a többletet kezelési költségként érvényesítik, amire nincs maximum. Így fordulhat elő, hogy a TV-ben ma is reklámoznak olyan kölcsönt, aminek a THM (Teljes Hiteldíj Mutató) értéke 41% feletti. Ez a megoldás természetesen törvényellenes, hiszen a jogszabály megkerülésével kötött szerződés semmis, azonban ha a fogyasztóvédelem nem működik, akkor….., mi van? A bankok nyíltan is felvállalják az uzsorás szerepet. Számos bankszámlaszerződésben szerepel a kényszerhitel fogalma. Ha az ügyfél folyószámlája negatívba fordul, azaz nincs a fizetési kötelezettségre fedezet, akkor a pénzintézet kényszerhitelt nyújt. A kényszerhitel a mértéke mintegy három-négyszerese a késedelmi kamatnak, azaz a pénzintézet a késedelem révén lényegesen nagyobb bevételre tesz szert.
Joggal vetődik fel a kérdés, miért jó ez a törvénytelen állapot? A fogyasztók megtévesztésére. A deviza alapú kölcsönöknél a kölcsönfelvevők elhitték, hogy a kamat például mindössze 2, 5%. Más soron azonban megjelent a 2% nagyságú kezelési költség. De mire erre ráeszmélt az ügyfél, már felvette a kölcsönt. Ez nem csak az adós megtévesztése, hanem a bankok közötti tisztességtelen verseny eleme is, hiszen a tisztességes bank üzletkötési esélye rosszabb, mint a kezelési kölcsönt alkalmazóé. De melyik bank vállalja, hogy az ügyet a Versenyhivatal elé vigye? Másik jellemző eset, mikor az árut 0% kamattal reklámozzák. Kamat ugyan nincs, de az ügyfél nem veszi észre a szerződésben, hogy a kezelési költség akár tetemes. Bár még a biblia a kamat és az uzsora fogalmát azonosnak tekintette, napjainkban ez letisztult. Uzsoráról egy törvényi meghatározásban szereplő kamatszint felett beszélünk. További feltétel a kölcsönfelvevő kiszolgáltatott helyzetének kihasználása. Magyarországon a múlt század elején a kamat maximuma 6% volt.
Golf kezelési Kezelési Exclusive change kezelési költség Wikipedia Mazda kezelési Mercedes kezelési A kezelési költség régi trükkje a bankoknak és minden egyéb hitelezőnek. Hatalmas öles betűvel lehet alacsony kamatokat feltüntetni a hirdetésben, hogy aztán az apróbetűből kiderüljön, hogy a kamat bár csak évi 10%, de van még másik 15% kezelési költség is, így mindjárt már egy mókásabb összegről beszélünk. (Már írtam itt arról, hogy a 0% kamat nem egyenlő 0% THM-mel: Az ingyenhitelről. ) A legviccesebb hirdetés mostanában az egyik nagy zálogházé volt, záloghitel csak 12% kamat mellett. Ez korrekt is lenne, hiszen ott a fedezet, amit féláron számoltak be, ha nem fizetne az ügyfél. Na, az apróbetűből kiderül, hogy a valódi hitelköltség ennek majdnem a négyszerese: THM 41, 27%. És ebben még nincs benne a mindenféle késedelmes fizetés miatti büntetés. Azonban a kezelési költségben van egy másik trükk is, amivel sok bank előszeretettel él. Ilona keresett meg, hogy felvett egy 30 ezer eurós hitelt, az igen kedvező 2% kamat plusz 2, 5% kezelési költségre, tíz évre.
A kreativítás az újítás, versenyképessé tétel miatt kiemelkedő, a hajlékonyság pedig a változó körülményekhez való gyors alkalmazkodást teszi lehetővé. Viselkedéselméletek Az első nagyobb visszhangot az IOWA–i Egyetemen, Lewin felügyelete mellett végzett kutatások kaptak. A kutatócsoport 3 vezetési stílust különített el: az autokratikus (direktiv) – erre illenek leginkább a fayoli vezetői funkciók a demokratikus (participativ) – a vezetettek részt vesznek, participálnak a döntésben a ráhagyó (permisszív) stílusokat. A viselkedéselméletek területén szintén fontos eredményeket nyert Coch és French. Ohio–e Egyetemen Fleishman és Harris vezetésével nyert eredmények. A két kutató beosztottakat kért arra, hogy jellemezzék vezetőiket, és az alábbi két viselkedésmódot, faktort azonosítottak: Strukturálás. Az ilyen vezető kitűzi a célokat, feladatokat, irányít, ellenőriz, mindent előír, strukturálja a helyzetet. A lényeg az, hogy a célokat pontosan meghatározottá teszi, minimumra csökkenti a bizonytalanságot.
Szociálpszichológia, 26. tétel, pszichológia távoktatás Kidolgozta Csuka Tímea Forrás – János, R, Tanulmányi útm., 3-11 Csuka Tímea A szervezetek fennmaradásának és fejlődésének legfontosabb feltétele a hatékony vezetés. A spontán kialakult csoportokban, a formális csoportokban és szervezetekben kialakuló szerepek és státusok egyik legfontosabbja a vezetés. A vezetés – az a folyamat, amelynek során a kiválasztott személy (vagy spontánul felbukkanó személy) meghatározott csoportcél elérése irányába befolyásolja a tagok viselkedését. A vezető és menedzser között különbség van, utóbbi nem hat közvetlenül az emberekre. Első sorban a vezetés implikálja a direkt kapcsolatot, kommunikációt a vezetettekkel – ilyen módon direkt módon hat az emberekre. Egy bürokratikus szervezet ügyintézőjét nem lehet vezetőnek tekinteni, de ugyanakkor egy spontán népforradalmár sem menedzser. A Fayoli elvek szerint a vezetés legfontosabb funkciói: tervezés szervezés rendelkezés – utasítások koordinálás ellenőrzés A mai világban a különbség a vezetők és a tagok között a hatalomra helyeződik, más-más szintű dolgok ellenőrzését, koordinálását, szervezését látják el a tagok, a felső vezető mintegy összehangolja ezeket.