az a globális felmelegedés okai és főbb következményei a szén-dioxid (CO2) és a légkörben lévő egyéb üvegházhatású gázok feleslegéhez kapcsolódnak. Ez a vegyület olyan rétegként működik, amely megragadja a bolygón belüli hőt és ennek eredményeként a Föld túlmelegedett. A szén-dioxid és az üvegházhatást okozó gázok mellett vannak olyan intézkedések, amelyek súlyosbítják ezt a helyzetet, mint például a fosszilis tüzelőanyagok energia- és bizonyos mezőgazdasági gyakorlatok (például fakitermelés és a föld és az erdők égetése).. Általánosságban elmondható, hogy ennek a jelenségnek az oka az emberi befolyás. A globális felmelegedés következményei nyilvánvalóak. A tanulmányok azt mutatják, hogy a 2000-2009-es évtized volt az az év, amikor az elmúlt 200 év legmagasabb hőmérsékleteit rögzítették. Ezenkívül a múlt században a hőmérséklet évente 1 ° C-kal emelkedett. A hőmérséklet drasztikus emelkedése más éghajlati problémákat vált ki: megváltoztatja az esőmintákat és a hófúvókat, növeli az aszályos időszakokat, erős viharokat generál, megolvasztja a pólusok gleccsereit, növeli a tengerek és az óceánok szintjét, megváltoztatja a tengerek és az óceánok szintjét, és megváltoztatja a magatartást állatok és növények.
Az Érintett Tudósok Szövetsége 2005-ben megfigyelte: "A gépjárművek felelősek az amerikai szén-dioxid-kibocsátás (CO2) közel egynegyedének, az elsődleges, globálisan felmelegedő gázokért. " Az amerikai közlekedési ágazat több CO2-t bocsát ki, mint minden más, a kibocsátás továbbra is növekszik, ahogy egyre több jármű tapad Amerika útjain, és a meghajtott mérföldek száma növekszik. "Három tényező hozzájárul a személygépkocsik és a tehergépkocsik CO2-kibocsátásához: A felhasznált tüzelőanyag mennyisége Az adott tüzelőanyag fogyasztásakor felszabaduló CO2 mennyisége A megtett járművek száma. " Az erdőirtás is fő forrása De az erdőirtás is fontos, de kevésbé ismert, az üvegházhatású gázok kibocsátásának okozója. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2006-ban megfigyelte: "A legtöbb ember azt feltételezi, hogy a globális felmelegedést olaj és gáz égetése okozza, de valójában a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázok évi 25-30 százaléka - 1, 6 milliárd tonna - az erdőirtás okozta... "A fák 50 százalékos szén-dioxid-kibocsátásúak, és amikor le vannak vágva vagy megégnek, a szén-dioxid tárolja a levegőt... Az erdőirtás továbbra is magas az Afrikában, Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsiában. "
Az emberiség által közvetlenül és közvetve termelődő üvegházhatású gázok azonban radikálisan emelkedtek az elmúlt 150 év alatt, különösen az elmúlt 60 év során. Az emberiség által termelt üvegházhatású gázok fő forrása a következő: Fosszilis tüzelőanyagok égetése, amely magában foglalja az olajat és a gázt, a szenet és a földgázt. Klórfluor-szénhidrogének, amelyeket általában hűtő-, hűtő- és gyártási alkalmazásokban használnak. A metán, amelyet a hulladéklerakókból, az állatokból, a rizstermelésből (amely metánt emittáló baktériumokat használ), a szeptikus folyamatokból és a műtrágyákból származó kibocsátások okozzák. erdőirtás Per, "Az üvegházhatás legnagyobb (ember által termelt) hozzájárulója a széndioxid-gázkibocsátás, amelynek mintegy 77 százaléka a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származik, és amelynek 22 százaléka az erdőirtásnak tulajdonítható. " A fosszilis tüzelőanyagokat égő járművek elsődleges források Az ember okozta üvegházhatású gázok növekedésének legnagyobb hozzájárulása természetesen az olaj és a gáz égetése a hajtóművekhez, gépekhez, valamint az energia és a meleg előállításához.
A jelenlegi kibocsátási trendek mentén haladva még ebben a században elérhetjük a 3 Celsius-fokos globális hőmérséklet emelkedést, aminek hatására az óceán nagy részén állandósulhat a hőhullámos állapot, ami katasztrofális hatással lehet az ökológiai rendszerekre – figyelmeztet a meteorológus, hozzátéve, hogy azok a térségek kifejezetten sérülékenyek a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben, ahol a fajok nagy hányada a hőmérsékleti tolerancia küszöbének felső határán van. Ilyen hely például a Csendes-óceán délnyugati szegmense és az Atlanti-óceán középnyugati része. Emellett azok a térségek is fokozott veszélynek vannak kitéve, ahol az éghajlati hatások mellett egyéb emberi tényezők – elsősorban a túlhalászat és szennyezés – is nyomást gyakorolnak az ökológiai rendszerekre. Ilyen terület az Atlanti-óceán középső és északkeleti része, valamint a Csendes-óceán északnyugati része. Ha sikerülne a melegedés mértékét 1, 5 vagy 2 Celsius-foknál korlátozni (amit a világ országai elviekben vállaltak a párizsi megállapodásban), akkor a nagy tengeri hőhullámokkal sújtott területeknek még lenne némi esélye regenerálódni egy-egy esemény után, ugyanis így az intenzívebb események visszatérési ideje 5 és 20 év között alakulna – írja a szakértő, aki szerint ahhoz, hogy minél több egészséges tengeri ökoszisztémát megőrizzünk és elkerüljük az állandósuló hőstresszt az óceáni medencékben, a globális üvegházgáz-kibocsátások azonnali és nagymértékű csökkentésére van szükség.