A cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálják, hiszen a megújuló energiaforrások alkalmazása, elterjedése a zöldgazdaság fejlesztés eszközrendszerén keresztül a magyar gazdaság egyik kitörési pontját jelentheti. A cselekvési terv bemutatja és kijelöli mindazokat a támogatási programokat, pénzügyi ösztönzőket, amelyek a megújuló energiaforrások felhasználását előmozdító beruházások megvalósulását segíthetik elő. Felvázolja azokat a szabályozási ösztönzőket és adminisztratív eszközöket, amelyekkel előremozdítható az alternatív energiaforrások felhasználásának terjedése és meghatározza azokat az egyéb intézkedéseket (oktatás, szemléletformálás), amelyek az ambiciózus célérték eléréséhez szükséges társadalmi peremfeltételek alakítását szolgálják. Magyarország Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének munkaváltozatát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium több fázisban egyeztette különféle szakmai és civil szervezetekkel, az iparági képviselőkkel és a zöld szervezetekkel.
Az NFM emlékeztet arra, hogy Magyarország Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve munkaváltozatának társadalmi és szakmai egyeztetésére több fázisban került sor. Első lépésben a tervezet előzetes összeállítása során hét szakmai fórumot rendeztek, esetenként 35-40 szakmai és civil szervezet részvételével. A második lépcsőben előzetes társadalmi konzultációként 26 civil és társadalmi partner bevonásával vitatták meg az NFM szakemberei a fő témaköröket, intézkedéscsoportokat. Ezt az egyeztetési folyamatot zárta a tervezet széles körű társadalmi egyeztetése. A cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlődését és versenyképességének növekedését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálják. A megújuló energiaforrások alkalmazása, elterjedése a zöldgazdaság fejlesztés eszközrendszerén keresztül a magyar gazdaság egyik kitörési pontját jelentheti – áll a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményben.
"Hatalmas mennyiségű szabad tőke van a piacon, amely a helyét keresi. A zöld gazdaság vonzó befektetési terület lehet" – mondta Olajos Péter az Hozzátette: az államnak olyan környezetet kell teremtenie, hogy a külföldi befektetők, a külföldi pénzügyi alapok, szervezetek számára megérje Magyarországon befektetni. Az arra a kérdésére, milyen lépéseket lát szükségesnek a magyarországi zöldbefektetések iránti érdeklődés felkeltésére, a helyettes államtitkár példával válaszolt: egy biomassza erőmű létesítéséhez ma Magyarországon 52 engedély szükséges, különböző hatóságoktól, hivataloktól, miközben például Németországban ezt egyablakos rendszerben el lehet intézni. Azt is tarthatatlannak nevezte, hogy a megújuló forrásokra, a zöldenergia hasznosításra ma 120-130 jogszabály, rendelet vonatkozik. E helyett egy megújuló jogszabályra van szükség. () Post Views: 235
A hivatalos figyelmeztető levelet ezen a napon küldték meg az érintett magyar, szlovák, lengyel, észt és belga kormánynak. A lépés az úgynevezett uniós jogsértési eljárás első lépcsőjének számít. Ha a Bizottság nem kap megfelelő választ, a következő fázisban már az "indoklással ellátott véleményt" postázzák Brüsszelből a megszólított országba. Az ügy rendeződésének hiányában az Európai Bizottság akár az Európai Bírósághoz is fordulhat, mert a számszerűsített célkitűzések nem csupán politikai, hanem jogi erejű kötelezettségvállalások.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gondozásában elkészült a "Megújuló energia – Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve 2010-2020" című kiadvány, amely a kormányzati honlapon is olvasható. A cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálják. Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési tervében a kormány olyan intézkedéseket vázol fel, amelyek az Európai Unió által megjelölt 13 százalékos célértéknél ambiciózusabb megújuló részarány – 14, 65 százalék – elérését is lehetővé teszik. Mindez hozzájárul a kormány nemzetgazdasági célkitűzéseihez, a munkahelyteremtéshez, a földgázimport kiváltásához és Magyarország versenyképességének növeléséhez. Magyarország ezzel a célértékkel az uniós tagállamok rangsorában az utolsó helyek egyikéről előrelépve a középmezőnyhöz zárkózik fel. A cselekvési terv bemutatja és kijelöli azokat a pénzügyi ösztönzőket, amelyek a megújuló energiaforrások előállítását és hasznosítását előmozdító beruházások megvalósulását szolgálják.