ALAPANYAGOK 500 g tejföl 2 csésze porcukor (ízlés szerint lehett kevesebb/több) 3 ev. kanál zselatinpor 50 g eper pár szem szőlő 2 db kiwi 1 darab narancs 2 darab banán 1 csomag vajas keksz Egy nagyobb tálat előkészítünk, és háztartási fóliával kibéleljük. Egy másik tálban a hozzávalókat elkeverjük: a zselatint a csomagoláson szereplő útmutató szerint elkészítjük, a kekszet kézzel apróra törjük, a gyümölcsöket megtisztítjuk, megpucoljuk, és kisebb darabokra vágjuk. Az egész masszát a fóliával kibélelt tálba öntjük, és szépen elsimítjuk. Sütés nélküli gyümölcsös bomba torta | Nosalty. Lényegében a torta elkészült, már csak hűtőbe kell rakni, hogy megdermedjen. Miután megdermedt, kivesszük a hűtőből és a fólia segítségével pedig a tálból. Éles késsel felszeleteljük, és már tálalhatjuk is. A torta nemcsak gyorsan készül el, hanem a tányérról is rendkívül gyorsan eltűnik.
Elkészítése: 2 dl vizet felforralunk, adunk hozzá egy evőkanál cukrot (vagy édesítőszert). A meggyet a forró vízbe tesszük és lezárjuk a lángot. Egy 24 cm-es átmérőjű tortaformát kirakunk zabpehelykeksszel (eltörjük a kekszet, hogy a tál alját teljesen ellepje). Oldalát is körberakjuk. Egy csomag vaníliás pudingporból pudingot készítünk: feltesszük a tej 2/3-át melegedni, közben egy edényben elkeverjük a pudingport a cukorral és a vaníliás cukorral. Hozzáadjuk az 1/3 rész tejet és csomómentesre keverjük. Amikor felforr a tej, félrehúzzuk. A forró tejből egy kis tejet hozzáadunk a pudingporhoz, majd beleöntjük a forró tejbe és folyamatos keverés mellett lassú tűzön hagyjuk, hogy besűrűsödjön. Lezárjuk a lángot, belerakjuk a vajat, összekavarjuk és ráborítjuk a pudingot a kekszre. Egy banánt megpucolunk, felkarikázzuk és a lecsepegtetett meggyel és áfonyával együtt a pudingra tesszük. Közben elkészítjük a zselét: a zseléport összekeverjük a meggylével (ha nincs benne édesítő, akkor kell 1 ek cukrot tenni bele), 4-5 csepp citromlevet hozzáfacsarunk és felforraljuk.
A tortazselét szintén készítsük el a leírás szerint, majd miután kidíszítettük a tortánkat -, a leírtak szerinti időben – öntsük rá a zselét is és hagyjuk legalább egy óráig összeérni és megkötni a tortánkat. Ennyi. Semmi extra, de finom és millióféleképpen variálható. Ha tetszett a bejegyzés, kövesd figyelemmel a facebook oldalam is. Katt IDE!
A periódusos rendszer története A periódusos rendszer a valaha készült egyik legfontosabb táblázat. A ma ismert formájának alapjait Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus fektette le. A periódudos rendszer megalkotásáig azonban hosszú út vezetett, melyet sok nagyszerű tudós munkája határozott meg. A távol-keleti filozófia i. e 770-476 között öt elemet nevezett meg, melyek a tűz, a víz, a föld, a levegő és a fa. A távol-keleti gondolkodásmódban az elemek csoportosítása a jin-jang egyensúlyán alapul, amit leginkább a feng shui révén ismerhetünk. Ugyanakkor az egyes elemekhez a hagyományos kínai gyógyításban különböző szervek, érzelmek és egyéb fizikai jelenségeket is társítottak. Periodusos rendszer. Az ókori görögöket is foglalkoztatták a kémiai elemek. I. e 4. században Arisztotelész elmélete volt az első írott tudományos munka Európában a minket körülvevő világ felépítéséről. Ő mindent négy elem különböző arányú elegyeként írt le. A dolgok tulajdonsága pedig az elemekhez társított négy alaptulajdonságból tevődik össze.
( 0 szavazat, átlag: 0, 00 az 5-ből) Ahhoz, hogy értékelhesd a tételt, be kell jelentkezni. Loading... Megnézték: 63 Kedvencekhez Közép szint Utoljára módosítva: 2018. február 15. Periódusos rendszer. Mendgyelejev féle periódusos rendszer 1869-ben készült, és ekkor 63-elemet ismert. Az elemek jelölésére vegyjeleket használunk. A vegyjel a latin, vagy görög elnevezés kezdő betűje. 11H – a felső a rendszám, az alsó a tömegszám. Rendszám: – a periódusos rendszerben elfoglalt hely. Megegyezik a proton számmal. A proton szám az anyagok kémiai minőségét határozza […] Periódusos rendszer. Mendgyelejev féle periódusos rendszer 1869-ben készült, és ekkor 63-elemet ismert. Az elemek jelölésére vegyjeleket használunk. A periódusos rendszer kémiai, tudománytörténeti és filozófiai jelentősége - MTA TABT. A vegyjel a latin, vagy görög elnevezés kezdő betűje. 1 1 H – a felső a rendszám, az alsó a tömegszám. Rendszám: – a periódusos rendszerben elfoglalt hely. A proton szám az anyagok kémiai minőségét határozza meg. Tömegszám: – p + szám + n 0 szám. oszlop, periódus Minden periódus első eleménél új elektronhéj kezd kiépülni.
Arra a következtetésre jutott, hogy az ásványi anyagok egy új elemet tartalmaznak. Ő fedezte fel a skóciai Stronthian községben talált ásványban a stroncium oxidját. Az elem a községről kapta a nevét. Johan Gadolin finn kémikus, pszichológus és mineralógus, a finn kémia elindítója, fedezte fel az ittriumot, az első gyakori földelemet. 1792-ben talált egy darab fekete, nehéz ásványt Svédországban, egy Stockholm melletti faluban, Ytterbyben. A periódusos rendszer története - Sumida Magazin. Óvatos kísérletekkel megállapította, hogy egy gyakori földoxidról van szó, amit később ittriának neveztek el. Courtois francia gyógyszerész, kémikus, a jód felfedezője. Egy salétromgyártó családban született. A salétrom fontos alkotórésze a puskapornak. A salétrom előállításához nátrium-karbonátra volt szükség, amit tengeri algák hamujából oldottak ki. A hamumaradékot kénsavval semmisítették meg. Egy napon véletlenül túl sok savat adagolt a hulladékhoz, és ibolya színű gőz keletkezett, ami hideg tárgyakon sötét kristályok formájában lecsapódott. Humphry Davy felfedezte és elkülönítette a magnéziumot, a bórt, és a báriumot.
A feltöltõdés a Madelung-szabályt követi, vagyis a két elsõ kvantumszám, n és l legkisebb összege kedvez a feltöltõdésnek. Többek között a híres kvantumkémikus, Löwdin mutatott rá arra, hogy ezt a feltöltõdési sorrendet soha nem vezették le a kvantummechanikából (2). Pauli teóriája csak akkor magyarázza meg a periódusok lezárulását, ha feltételezzük, hogy a feltöltõdés a helyes sorrendben játszódik le. A periódosus rendszer elsõ "elektromos" változatainak számításakor Bohr és mások is ebbõl a feltevésbõl indultak ki. De ezt a feltöltõdési sorrendet kísérleti adatok, elsõsorban az elemek spektroszkópiai tulajdonságai alapján állapították meg (3). A periódusos rendszer, az elektronhéjak és az atompályák (cikk) | Khan Academy. Tovább ront a helyzeten, hogy a Madelung-szabály alól húsz kivétel is van, kezdve a krómnál és a réznél, ahol bár az elektronpálya betöltésének sorrendje szabályos nem érvényesül, hogy egy alhéjnak teljesen be kell töltõdnie, mielõtt a következõ töltõdése elkezdõdne. Jól ismert, hogy a króm és a réz elektronkonfigurációjában 4s 1 jelenik meg a várt 4s 2 helyett.