A feljebb említett téma-típust tíz év múlva, a Beszterce ostromá ban (1894) dolgozza fel ismét, de már nagyarányúvá növelve s az anakronizmus Don Quijote-i színeivel árnyalva. Anyaga hasonló a Különös házasság éhoz: valóság keveredik benne a képzelet szülte tényekkel. Élő alak volt Pongrácz István; a Bevezetés szerint maga Mikszáth is találkozott vele, s még többet hallott róla képviselő-barátjától, gróf Pongrácz Károlytól. Megragadta képzeletét a különc, aki fitymáló gesztussal zárta ki birtokáról a 19. századot. Utolsó várúrként élte életét, középkori szokásokat újított fel és háborúsdit játszott parasztjaival. Magasrendű művészettel, az ábrázolásnak "színváltó, összetett, bírálat és együttérzés, humor és szeretet, vád és védelem közt villódzó kettősségével" (Sőtér István: Mikszáth Kálmán és a Beszterce ostroma, MTA Nyelv és Irod. tudományi Osztályának Közleményei, II. k. 1952. ) formálta típussá Pongrácz István alakját. Kiemelte az egyszerű klinikai esetek sorából, hogy ne puszta őrültséget lásson hősében az olvasó, hanem mániává erősödő, délibábos illúziót, amely fokozatosan nyom el mindent a tudatban, s lassan felemészti az egész embert.
Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye 1894-ben keletkezett. Mikszáth először folytatásokban közölte a Pesti Hírlap ban, könyv alakban 1895 novemberében jelent meg. Keletkezése: megírásának körülményeiről maga Mikszáth számol be a Bevezetés ben és más hírlapi cikkeiben is. Egyik képviselő barátja, gróf Pongrácz Károly mesélte el neki gróf Pongrácz István furcsa históriáját kedélyes anekdotázgatás közben. Történelmi háttér: Mikszáthot az 1880-as és 1890-es években egyre jobban foglalkoztatták kora társadalmi problémái, ezek közül is leginkább a földbirtokos nemesség dzsentrivé válása. A dzsentrinek Mikszáth két fő típusát különböztette meg: az "úri Don Quijote", aki nem tudja vagy nem akarja érzékelni az idő múlását és képtelen alkalmazkodni a kialakulóban levő polgári életformához. Ragaszkodik a régi előkelő világhoz, amelyet anyagilag már nem bír fenntartani, valamint ősi szokásaihoz, értékrendjéhez és úri allűrjeihez. Ilyen dzsentri a Beszterce ostroma főhőse, Pongrácz István is.
Mikszáthnak legkedvesebb regénye volt a Beszterce ostroma, s méltán. A téma komorabb színezetű, az író humora is mélyebb rétegeket jár át, mint korábbi alkotásaiban. Éppen ezért csökken az átképzeléses előadásmód: csak a valóban humoros jeleneteknél találkozunk vele (István gróf csapatainak felvonulása Beszterce ellen). A mű témáján most is érezhető az adomai származás, de ez a téma oly mély, oly széles horizontú eszmékkel itatódik át, s oly részletező, reális ábrázolás nő ki belőle, hogy nem jutnak érvényre az anekdota korlátjai. Csökkennek a cselekményt dúsító, belső színező anekdoták is, s ha felbukkannak, szervesen illeszkednek bele az írói koncepcióba. Csupán a szerelem őrzi továbbra is az idillek romantikus színeit. A szerkesztés rokon Mikszáth eddigi technikájával, csak most nem anekdotákat tapaszt össze, hanem újabb és újabb cselekmény-elemek bevonásával vezeti a történés fonalát. Az új cselekményszálak azonban nemcsak a mű bonyodalmát teremtik meg, hanem fontos eszközei az eszmei horizont növelésének is.
Példa a kitérők, anekdoták beszövésére: egy mondattal leírja Pongrácz külsejét, majd hozzáteszi: " Nem volt más hibája, csak hogy sántított egy kicsit ", ami már egy anekdota bevezetése, ürügy, hogy elmondhassa, miért nem tudta eltört lábát helyreigazítani Sztrelnyik Matykó, a gbelai javasember. Alaphelyzet: Pongrácz István gróf furcsa, különc ember, aki egy régmúlt kor erkölcsei, szokásai szerint rendezi be az életét. Túlságosan erősen nézett bele a családi hagyományok " mélységes kútjába ", így a múlt benyomásai, magatartásformái nem hagytak helyet lelkében a jelenéinek. Története " középkori történet, melynek egyes szereplői még ma, a XIX. század végén is élnek. " Mindennapjait a lovagi szokások és szertartások szigorú rendje irányítja. A birtokán élő tót parasztokból hadsereget szervez, vitézi tornákat és hadgyakorlatokat tart. A körülötte lebzselő ingyenélőknek katonai rangokat ad: ezredes, hadsegéd (aki egyben várnagy is), stb. Ezenkívül van udvari káplánja, íródeákja és "lengyele" (barátai házánál élő elszegényedett magyar nemes) is.
Így mindketten jól járnak, Pongrácz és hadai nem harcolnak, Apolka pedig jó helyre kerül. Pongrácz István gyerekének karja fogadni, ám akkor közbeszól Emil, aki ügyvéd lett, és épp ő ment el Nedec várába, hogy elkészítsék a papírokat. Elmondja, hogy Apolkát szereti, ezért Pongrácz tömlöcbe veti, ahonnan egy föld alatti folyosón menekül. Felkeresi Estellát, elviszi Nedec várába Pongrácz grófnak, aki halálára készül. Mérget iszik, és épp akkor hal meg, mikor ismét látja Estellát. Eltemetik István grófot ősi kriptába, majd Emil és Apolka megházasodnak. Pongárcz István Különc alak, mivel modora, viselkdése eltér a többiekétől. Bár nem a háborúk korszaka, mégis hadsereget tart, sőt hadakozik is. Becsületes, becsülete miatt sokat tesz. Hozzátartozói bolondnak tartják, bár olykor emberségesebben, igazságosabban cselekszik, mint a normálisnak vélt emberek. Igencsak jól formázza a karakterét Mikszáth, figyelemreméltó a stílusa is az írásnak. Nagyon jó könyv, ajánlom mindenkinek, rövidebb regény, pár nap alatt könnyen elolvasható, és élményekben gazdag.
A regény tehát valóság és fikció, igaz történet és mese keveredése, oly módon, hogy "ami a »Beszterce ostromá«-ban igaz, az mind nem valószínű. Csak az a valószínű benne, amit én (ti. az író) gondoltam bele, azaz, ami meg nem történt. " Mikszáth nem véletlenül csatolta regényéhez a levelet. Egyrészt valóban válasz a regénye valóságtartalma után kutatóknak, másrészt azonban alkalom arra, hogy kifejtse véleményét az írásról, az alkotásról, az alkotó szabadságáról (a "hazugság szabadságá"-ról). A tréfás szójáték – igaz, ami nem valószínű, valószínű, ami meg nem történt – több, mint jól hangzó mondás. Figyelmeztetés, hogy a regényírás alkotó művészet, és nem dokumentum; felesleges és képtelen feladat számon kérni a tévedéseket, leleplezni a "hazugságokat"; a műalkotás esztétikai értékét, morális tartalmát, üzenetét nem befolyásolja a valóságnak való megfelelés mértéke. Mikszáth metaforájával élve: nem attól függ, hogy megáll-e az "épület", hogy milyen "téglák"-ból építették és hogy a "malter"-t miből keverték.
Mikszáth élete (1847-1910) Szklabonyán született (Nógrád megye), iskoláit Rimaszombaton és Selmecbányán végezte. Pesten jogot tanult, de diplomát nem szerzett. 1871 elején Balassagyarmaton esküdt Mauks Mátyás főszolgabíró mellett. Beleszeretett főnöke lányába, Mauks Ilonába, de a szülők nem adták hozzá. Mikszáth megszöktette és 1873-ban feleségül vette; Pesten éltek. Ilona nem bírta a nélkülözést, beteg lett, hazaköltözött, 3 év múlva elváltak. 1882-ben azonban újra összeházasodtak. 1881-től a Pesti Hírlap munkatársa. A Petőfi Társaság, a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1887-től parlamenti képviselő. Életének utolsó éveiben egyre távolabb kerül a politikától, s az 1908-ban induló Nyugat című folyóirat körül csoportosuló új nemzedékkel sem találta a kapcsolatot. 1910-ben váratlanul meghalt. Művei • Tót atyafiak (1881) – elbeszélések • A jó palócok (1882) - novellagyűjtemény • Országgyűlési karcolatok (1882-től a Pesti Hírlapban) • Beszterce ostroma (1895) • Szent Péter esernyője (1895) gavallérok (1897) • Új Zrínyiász (1898) • Különös házasság (1900) Noszty fiú esete Tóth Marival (1908) fekete város (1910) Mikszáth írói világa • Politikai nézeteit karcolatai, rövid írásai rajzolják ki: a nemzetiségi kérdés megoldatlanságából adódó feszültségek, ebből következően a monarchia szükségszerű felbomlása, a társadalmi fejlődés problémái foglalkoztatták.
Veszprémi Érseki Főiskola Szakirányú továbbképzés neve: közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga Munkarend Fin.
A záróvizsga (a negyedik félév végén) a szakdolgozat megvédéséből és szóbeliből áll. 2. Bemeneti kompetenciák – Pedagógus-képzési területen szerzett felsőfokú oklevél – Legalább három éves pedagógiai – szakmai gyakorlat 3. A program célja A közoktatásban irányító, vezető beosztásban vagy a nevelőtestület tagjaként dolgozó pedagógusok, mentorok munkáját ismeretekkel és gyakorlati felkészítéssel támogassuk. Felkészítést nyújtsunk a közoktatás különböző szintű vezetői munkaköreiben dolgozók számára feladatuk szakszerű ellátáshoz, valamint a pedagógiai szakvizsga letételéhez. 4. A program ütemezése és megvalósítása a. ) A pályázatok benyújtásának határideje: 2016. június 24. b. ) Beiratkozások: 2016. szeptember első két hetében. c. ) Tanulmányok megkezdése: 2016. szeptember d. ) Szakmai gyakorlat (120 óra): 2016. szeptember hónaptól teljesíthető. e. ) Az első félév vége: 2016. december 15. f. ) A gyakorlati félév (2. félév) vége: 2016. december 15. g. ) A harmadik félév kezdete: 2017. február h. Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak | Óbudai Egyetem. ) A harmadik félév vége: 2017. június i. )