A Magyarország területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen. FORRÁSOK Alaptörvény B. cikk (3) és (4) bekezdés Alaptörvény XXIII. Cikk Alaptörvény 2. cikk,, 35. cikk 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény 2. § (2) (3) bek., 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény 1. § 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról 2003. évi III. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvény 22/2005. Aktív és passzív választójog - tudnivalók az önkormányzati választásra - Infostart.hu. (VI. 17. ) AB határozat – választójog egyenlőségének elve 32/2004. (IX. 14. ) AB határozat – a szavazás titkosságának alapelve Trócsányi-Schanda (2016) Bevezetés az alkotmányjogba Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., ISBN 978 963 258 282 5
A politika egy formában vagy más formában szerves része a polgárok életének, hiszen az ország gazdasági és társadalmi helyzete befolyásolja a társadalom állapotát. Ráadásul a legtöbb fejlett országban van demokrácia, és egy személy közvetlenül részt vehet országának életében. E jog biztosítása érdekében bizonyos jogi normákat vezettek be. Szegedi Tudományegyetem | Választójog. Szükségesek a zavargások semlegesítésére és a maximális egyenlőség megteremtésére. A szavazati jog a megállapított jogi normák, amelyek célja a polgárok részvételének szabályozása egy olyan eljárásban, mint a választások. Ezenkívül a kérdéses jogszabályok befolyásolják a választások lebonyolításának szabályait, a tisztviselők visszahívására vonatkozó eljárást, a képviseleti szervezetek és a választók közötti kapcsolatot. A jogi normák meghatározzák továbbá a választások sorrendjét és a szavazás eredményeinek véglegesítésére vonatkozó szabályokat. Gyakorlatilag minden országban aktív és passzív választási jog van, amely lehetővé teszi, hogy minden polgárhoz hozzájáruljon a politikai helyzethez.
Így megerősíthető, hogy ez a tüntetés nem független, hanem egy választási egyesület alkotja. E liberális jog érvényesüléséhez elengedhetetlen, hogy a kérelmező csatlakozzon vagy létrehozzon egy olyan állami csoportot, amely arra ösztönzi, hogy jelenjen meg és fejezze ki jelöltségét. A fentiek nyomán kijelenthető, hogy a passzív választójognak köszönhetően olyan csoportok jönnek létre, amelyeknek célja tanácsadóknak, minisztereknek, képviselőknek és elnököknek lenni kívánó pályázók oktatása, valamint új ideológiai projektek népszerűsítése. Kényelmes arra is felhívni a figyelmet, hogy a választási csoportokat nem szabad összekeverni vagy összekapcsolni a politikai pártokkal, mivel az utóbbiak általában állandóak és az embereket célozzák, míg az előbbiek ideiglenesek és az őket alkotó jelöltekre összpontosítanak. Megjelölések A passzív választójog abból az egyéni elismerésből áll, amelyet a kérelmező az állami hivatal ellátására képesített személyként történő bemutatásakor megkap. Aktív és passzív választójog. A polgárok választási jogai és azok végrehajtásának alapelvei. Bár a jog tulajdonjoga különös, a pályázó kiválasztásához kollektív munka szükséges.
Kinek van választójoga? 2017. szeptember 1. (péntek) Az Alaptörvény XXIII. cikke politikai alapjogként határozza meg a választójogot: minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó (aktív választó jog) és választható legyen (passzív választójog). Az országgyűlési képviselők általános választásán a külföldön élő választópolgárok is rendelkeznek – ugyan korlátozott mértékben – választójoggal. A választójogot csak az ún. természetes kizáró okok korlátozzák: nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. A bíróságnak a cselekvőképességet korlátozó, gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében kell rendelkeznie a választójogból való kizárás kérdéséről. Mindezek alapján nem választhat és nem választható (azaz nem rendelkezik sem aktív, sem passzív választójoggal) az, aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll, akit a bíróság kizárt a választójogból, mert a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik.
Emiatt a választási szövetségek a jelöltek hatásköreinek és javaslataik fejlesztésére összpontosítanak. Felelősek továbbá a hivatalos rendelkezések betartásának biztosításáért, mint például: - Olyan promóter keresése, aki elősegíti a jelöltséget és elkészíti a pályázó kinevezését a megfelelő választótanács előtt. - Az alapítás igazolása érdekében a csoportot és a résztvevőt a választási névjegyzéknek jóvá kell hagynia és akkreditálnia kell. - Tekintettel annak ideiglenes jellegére, az egyénnek a kormányzati rendszerbe történő felvételére csak akkor kerül sor, ha a tanács felhívja a szavazási folyamatot. Passzív választójog Spanyolországban A választójog a politikai és állampolgári részvétel egyik legfontosabb joga, mivel emeli a nemzetek szuverenitását és demokratikus rendszerét. Ezt a jelenlegi Spanyol Alkotmány 23. kódexe állapítja meg. Ebben a joghatósági szövegben kimondják, hogy a passzív választójog liberális kifejezés, mivel elismeri, hogy a nemességhez nem kötődő emberek miniszteri és kormányzati feladatokért folyamodnak.
A közvetett jog azt jelenti, hogy az emberek olyan választópolgárokat neveznek ki, akiknek el kell dönteniük, hogy ki válasszon. Ez a rendszer a fejlett országokban a legnépszerűbb. A passzív választójog lehetőséget ad arra, hogy egy állampolgár jelöljön ki egy választott hivatallal szembeni jelöltségét. Vannak korlátozások. Minden országban saját maguk. Például az Egyesült Államokban csak egy 35 évesnél fiatalabb állampolgár válhat elnökké. Az általános választójog azt jelenti, hogy az ország minden felnőtt és képes polgára számára biztosítani kell a tisztviselő megválasztását. Ezenkívül az egyetemesség elve magában foglalja a passzív választójogot olyan személy számára, aki teljesítette az összes képzettséget. Az ilyen jogot csak a huszadik században kezdték használni a gyakorlatban. Korábban volt tulajdon és nemi képesítés. Összefoglaljuk. A passzív és aktív választójog lehetővé teszi minden polgár számára, hogy közvetlen részt vállaljon az ország politikai életében. Az ilyen jogi normák a fejlett állam szükséges jelei.
A településvezetők meg is bukhatnak emiatt, muníciót adva ellenfeleiknek a választások előtt. Január 25-én megírtuk, hogy Bús Balázs már egy éve egyszerre a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke és önkormányzati képviselő, holott a két pozíció a törvény értelmében összeférhetetlen egymással. Cikkünk után Bús lemondott az óbudai képviselőségről, ám a jogtalanul felvett tiszteletdíját még nem fizette vissza. Adatbázis: önkormányzat, összeférhetetlenség | K-Monitor. Az önkormányzat még vizsgálódik az ügyben, de a kormányhivatal "segítségnyújtásként" már közölte, hogy szerintük nem is kell visszaadnia Búsnak a pénzt, mert nincs ilyen a törvényben. Az ellenzék szerint 5, 6 millió forintról van szó. Az MSZP−Párbeszéd egyetlen kecskeméti jelöltje, Király József régi motoros a kecskeméti ellenzéki politikában, jelenleg önkormányzati képviselő a párt színeiben, és az MSZP Bács-Kiskun megyei elnöke – emellett viszont építési vállalkozó is, akiről némi utánajárással kideríthető, hogy rendszeresen értékes munkákat kap a város fideszes önkormányzatától. Budafok-Tétényben az útfelújítási projekt legnagyobb részét a városfejlesztési iroda vezetője volt cégtársának (egyúttal rokonának) a cége kapta.
Politikai összeférhetetlenség Ktv: megengedett a társadalmi szervezethez (kamara, szakszervezet) való tartozás. Pártban tisztséget nem viselhet (párttag lehet). Párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat, kivéve a jelöltség idejét, mely időre állásából fel kell függeszteni. A Ktv. tiltja, hogy a köztisztviselő települési vagy kisebbségi képviselő legyen az őt alkalmazó közig. szerv illetékességi területén. Hírklikk - Összeférhetetlen lehet Bús Balázs önkormányzati és NKA-alelnöki pozíciója. A köztisztviselő nem lehet polgármester. Kjt: nincs ilyen jellegű összeférhetetlenségi szabály. Ütv: nem lehet tagja pártnak, politikai tevékenységet nem folytathat. A jelöltségtől a választásig a szolgálati jogviszonya szünetel. Bírák Teljes tilalom érvényesül. Fegyveresek Szigorúbb elbírálás alá eső jogviszonyoknál teljes tilalom érvényesül. Az egyéb elbírálás alá eső jogviszonyoknál nem lehet pl. országgyűlési képviselő, főállású polgármester, de lehet társadalmi megbízatású polgármester, helyi önkormányzati képviselő. A munkavállaló az összeférhetetlenséget azonnal köteles bejelenteni írásban.
Az összeférhetetlenség a " köz érdekében " történő eljárások során a pártatlanság és igazságosság, tisztesség érdekében felállított szabályok. Ezek az eljárásban vagy munkafolyamatokban résztvevő illetve érintett személyek az intézkedés vagy rendelet céljától eltérő egyéni érdekeinek háttérben tartását szolgálják. Ezen érdekek jellemzően vagyis a személyes (családi) kapcsolatokhoz, a gazdasági befolyáshoz vagy befolyásolhatósághoz, illetve a politikai hatalomgyakorláshoz köthetőek. Az összeférhetetlenségi korlátozások több szintűek: vannak bejelentésköteles, engedélyköteles, illetve tiltott tevékenységek. A vezető beosztás esetén jellemzően szigorúbb előírások irányadók. Amikor a polgármester újságot csinál – Összeférhetetlenség Csobánkán | Magyar Narancs. Összeférhetetlenség a munkajogban [ szerkesztés] Az együttalkalmazás nem befolyásolhatja a munkavállalók objektív munkavégzését. A munkavállaló munkaidején kívüli magatartása korlátozható, de csak akkor, ha közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.
A bíró szolgálati viszonya szerinti munkaidejét egészben vagy részben érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes hozzájárulásával létesíthet, A bíró köteles a bírói szolgálati viszonya szerinti munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen bejelenteni. A bíró nem lehet választott bíróság tagja. A bíró nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. [3] Az egyéb jogviszonyok létrehozása tilos, ez alól a szakértői és oktatói tevékenység kivételt képez. A hatásköri összeférhetetlenség legismertebb esete az elfogultság bejelentése. Források [ szerkesztés] / Összeférhetetlenség és együttalkalmazási tilalom a közszférában dr. Lencse Katalin: A gazdasági összeférhetetlenség munkajogi szabályozása, megítélésének szempontjai Cégvezeté Összeférhetetlenség a vállalkozásban - 2003 Összeférhetetlenség a közszolgálatban - Megjelent A Munkaadó Lapja 10. számában (1998. október 15. )
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell. Készült: 2007. október 08. Módosítás: 2007. október 08. Találatok: 10131