Készülj fel időben a hidegebb időjárásra, és szerezd be akciós áron az új cipőidet.
Balerina cipők Női cipő márkák Szandálok Papucsok Zárt cipők Telitalpú cipők Magassarkú cipők -20% Akciós cipők -30%... Alkalmi cipők Heart & Sole kényelem!
SUMMER SALE Gyors kapcsolat: 06 20 514 5862 (hétköznap 09:00 - 15:00) Kosár 0 Elérhetőség Bejelentkezés NEWS Női divat Cipők Férfi divat -50% NŐK CIPŐ KIEGÉSZITŐK FÉRFIAK KOLEKCIÓK Főoldal > > Női cipő Csizmák MAGASSZÁRÚ CIPŐ Mind MAGASSZÁRÚ CSIZMA RÖVID SZÁRÚ CSIZMA BOKACSIZMA HÓCSIZMA Átmeneti csizma Mutas a szűrőt Szín Black Beige Green Méret 36 37 38 39 40 41 Ár Ár:
A munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt érdemes tisztában lenniük a munkaidő és pihenőidő fogalmaival, és azok szabályozásaival is. Az alábbi cikkben összegyűjtöttük a legfontosabbakat, hogy minél könnyebb lehessen vállalkozásotokban is a munkaidőnyilvántartás. Mit kell tudni a munkaidőről? A munkaidő – a Munka Törvénykönyve szerint – a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tart. Ez az idő tartalmazza a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenységeket is. Nem számít azonban munkaidőnek a munkaközi szünet, valamint a lakóhelyről a munkahelyre tartó út időtartama sem. A munkaidő legtöbb esetben nyolc óra, ez pedig 12 órára emelhető a készenléti munkakörben dolgozóknál. A leggyakoribb viszont az, ha a munkáltató és a munkavállaló külön megegyeznek arról, hogy a munkavállaló hány órát fog dolgozni az adott napon/napokon. Ezt az egyezséget a munkaszerződésnek kell tartalmaznia. Munkaidő – Wikipédia. Munkaidő beosztása A munkaidő beosztásáról – ahogy azt a Munka Törvénykönyve is kimondja – a munkáltató dönt.
· b) Elszámolási időszak esetén az elszámolási időszak január 1-től kezdődik és 12 hétig tart. közötti első hét munkaidejét, a 12. hét végéig kell ledolgozni, ez az első elszámolási időszak. A január 8-14. közötti második hét munkaidejét a január 8-tól kezdődő 12. hét végéig, vagyis a 13. Munka törvénykönyve heti munkaidő a 4. hét végéig kell ledolgozni, ami a második elszámolási időszakot jelenti. A január15-től indul a harmadik elszámolási időszak, és így tovább, és minden elszámolási időszak 12 hét időtartamot jelent. Az elszámolási időszakok hetente kezdődnek, egymással párhuzamosan folynak, és hetente járnak le. A lejáratkor csak az adott elszámolási időszakhoz tartozó munkaidő tekintetében kell megállapítani, hogy megtörtént-e annak ledolgozása.
Írásban történő közlésnek minősül a munkaidő-beosztás helyben szokásos és általában ismert módon történő közzététele. Amennyiben a munkáltató elmulasztja az új munkaidő-beosztás közlését, úgy az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Amennyiben a munkáltató gazdálkodásában, vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a már kiadott munkaidő-beosztást legalább négy nappal korábban módosíthatja. A munkaidő beosztásánál a munkaidő-keret alkalmazásánál is ügyelni kell arra, hogy a munkavállaló napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – 4 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb nem lehet (készenléti jellegű munkakör esetén – a felek írásbeli megállapodása alapján – a napi munkaidő legfeljebb 24 óra lehet). Mit is jelent a kötetlen munkarend? Akkor dolgozok, amikor akarok?. A heti munkaidő legfeljebb 48 óra (a készenléti jellegű munkakörök esetén 72 óra). A napi, illetve a heti korlát esetén az elrendelt rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni. A heti munkaidő felső határának figyelésénél és betartásánál a munkaidő-keret alkalmazása lényegesen rugalmasabbá teheti a munkavállalók munkaidő-beosztását, mivel ebben az esetben annak tartamát a munkaidő-keret átlagában kell figyelembe venni.
A munkaidőkeret meghatározásakor figyelembe kell venni a napi munkaidőt és az általános munkarendet; a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni. A távollét időtartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott napra irányadó beosztás napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban kell meghatározni és közzé kell tenni. A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a munkajogi alapfogalmakban meghatározott munkatevékenység [6] és a 135. § 4. bek. Munka törvénykönyve heti munkaidő 6. alapján meghatározott munkakörben (repülés, szállítmányozás, közúti menetrendes közlekedés, vasúti fuvarozás területén, kikötőben) [7] foglalkoztatott munkavállaló esetén. Rendkívüli munkaidő [ szerkesztés] Rendkívüli munkaidőnek [8] számít a munkáltatónál meghatározott munkaidő-beosztástól eltérő a munkaidőkereten felüli az elszámolási időszak alkalmazása esetén a heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama.
Ilyenkor történik a munkaidőkereten végzett rendkívüli munkavégzés elszámolása. Ha a munkaidőkeret közben merül fel rendkívüli munkavégzés, például, ha a jogszabály által definiált 96 órán belül módosítja a munkáltató a munkaidő beosztást, azt nem a munkaidőkeret végén, ha nem a hó végi elszámolással együtt kell elszámolni a munkavállaló számára. A felmerülő bérpótlékokat szintén a hó végén kell elszámolni
megengedi. Így működik a munkaidőkeret. Melyek a kötetlen munkarend előnyei a munkáltató számára? Kötetlen munkarend alkalmazása egyrészt csökkenti a munkáltató adminisztratív terheit, mivel a munkavállaló munkaidejét nem kell nyilvántartani, nem kell alkalmazni a munkaidő-beosztásra, a pihenőidőre, az ügyeletre és a készenlétre vonatkozó rendelkezéseket. Az általános munkarendhez és egyenlőtlen munkaidő-beosztáshoz képest költséghatékonyabb is lehet a munkáltató számára, figyelemmel arra, hogy a kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében nem beszélhetünk rendkívüli munkavégzésről, így a kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállaló rendes munkaidőt meghaladó munkavégzésért bérpótlékra sem jogosult. Karika Márton felhívja viszont e körben arra figyelmet, hogy kötetlen munkarend alkalmazása sem eredményezheti a bérpótlékra vonatkozó szabályok kijátszását a munkáltató által, amennyiben ugyanis a munkáltató által előírt feladatok a napi munkaidő alatt nem végezhetőek el, akkor felmerülhet rendkívüli munkavégzés és bérpótlék fizetési kötelezettség.