Több mint 100, nagyon értékes dal van a birtokában, a dédapjától örökölt népdalkincsből. A másik forrásuk Kodály Zoltán gyűjtései, melyet a Magyar Tudományos Akadémián kaptak meg. Kodály Zoltán 1913 -ban gyűjtött Bukovinában, ahol mind az öt falut bejárta. [2] Tagság, tevékenység [ szerkesztés] Nem kötötték ki, hogy csak bukovinai székelyek járhatnak a népdalkörbe. Az első pillanattól kezdve járnak más gyökerekkel rendelkezők is, például Kiss Józsefné német származású. A megalakulásnál csak azt döntötték el, hogy feladatuk a bukovinai székelyek hagyományainak ápolása, gyűjtése, bemutatása és népszerűsítése lesz. Ezért nem is énekelnek más zenei anyagot és nem mutatnak be más szokásokat. Nemrég fiatal lányok léptek be az együttesbe, és szeretettel várják az új tagokat, szeretnék, ha a hagyomány tovább élne. Örülnének, ha nagyon tehetséges énekesek érkeznének, de mivel nem lehet mindenkinek csodálatos hangja, a feltétel csupán az, hogy ne legyen fülsértően hamis. Sebestyén Ádám: Bukovinai székely népmesék I. - Márika meséi | könyv | bookline. Kottát nem kell tudni olvasni, mert véleményük szerint a régiek sem kottából tanultak, a hagyományos daltanulás hallás után történt.
Sebestyén Ádám a bukovinai székely telepesek története, népdalai és földművelése után népmeséik összegyűjtéséhez és a ma élő, illetve a közelmúltban elhunyt kiemelkedő mesemondók bemutatásához fogott. A bukovinai székelyektől gyűjtött népmeséket összesen 1782 oldalon négy kötetben Bukovinai székely népmesék I. – IV. címmel a Tolna megyei Könyvtár adta ki 23–30 évvel ezelőtt. Most az I. kötet meséit ismét megjelentetjük. Ebben a kötetben a meséknek 90 gyöngyszemét ajánljuk olvasásra. A meséket Fábián Ágostonné Márika néni mondta el, aki a mesemondó teljesítményével elnyerte a Népművészet mestere címet. Már Sebestyén Ádámban felmerült a kétség, tudnak-e a ma élő bukovinai székely mesemondók újat mondani a korábban gyűjtött mesekincs gazdag előzménye után. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Pinkó és a szegényember. Fábián Ágostonné meséinek olvastán feltétlenül igennel kell válaszolnunk, bár hiányzik a mesék mögül a kiváló mesemondó előadói varázsa, mert hiszen meséit nem tőle magától halljuk, hanem kinyomtatva olvassuk. Meséi azonban még így, olvasva is igaz gyönyörűségére fognak szolgálni felnőtt- és gyermekolvasónak egyaránt, s tanulságos nyersanyagot biztosítanak a mesekutatónak.
Az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör elsősorban a bukovinai székely népzenei hagyományok őrzését, továbbadását, széles körben való népszerűsítését tűzte ki célul. Repertoárját egyrészt az együttes tagjainak népdalanyagából, másrészt a Magyar Tudományos Akadémia archívumában feltalálható régi gyűjtések népdalkincséből építette fel. Műsoraikon a kezdeti időtől fogva szerepelnek népmesék, mondák és népszokások is. [1] A bukovinai székelyek [ szerkesztés] A bukovinai székelyek az egykori székely határőrvidék népéből, a székelyföldi Csíkszék, Háromszék és Udvarhelyszék falvaiból szakadtak ki a 18. században. A kőleves. Az utódok, akik hosszú és nehéz utat jártak be, minden év Vízkeresztjén megemlékeznek arról, hogy 1764 -ben, a Madéfalvi veszedelemkor űzettek el őseik Erdélyből. [2] Az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör megalakulása [ szerkesztés] Az együttes 1971. december 1-jén alakult Kóka Rozália vezetésével. Tagjai zömmel a városban élő, több mint 200 bukovinai székely családból kerültek ki. [1] Repertoár [ szerkesztés] Az egyik forrásuk az együttesbe járó Illés Imréné, a hadikfalvi nótafa, a népművészet mestere.
De én is olyan szegény vagyok, mint a templom egere. Semmim sincs, tiszta üres a kamarám, padlásom, mindenem. - Hát - azt mondja a katona - én nem vagyok annyira szegény, nekem van itt a zsebemben, né, egy jókora kő. Ebből én tudnék levest főzni, csak kéne egy üstöcske vagy fazék, amiben megfőzzem. - Hát azt éppen adhatok, mert fazekam van elég – nyugodott meg az öregasszony, csak nincs, amit beletegyek. Na, megmosta a katona a követ szépen, beletette a fazékba. Tüzet rakott az öregasszony. Vizet töltött a katona a kőre, s odatette főni. Egy jó hosszú fakanállal megkevergette. Leste az öregasszony. Bukovinai székely népmesék. A katona még meg is kóstolta. - Hát jónak jó - csettintett a nyelvével-, de ha egy kicsi só volna benne, akkor még jobb lenne. - Hozok én sót, van nekem! Beletette a katona a sót, megkevergeti, s azt mondja: - Tudja, ha lenne egy kanálka zsírja, akkor aztán igazán jó lenne. - Van nekem az is, hozok én! - dicsekedett az öregasszony. Hozott egy kanál zsírt, azt is beleeresztették oda a fazékba.
Gondolta magában az ember, na, megállj, mert fordítva mondom: - Hallod-e, feleségem, nekem ki ne hozd a délebédet harangszóra, ráérsz délután is. Nehogy valami jót hozzál, jó lesz egy kicsi bableves is! Az asszony azért is tyúkot vágott, fánkot sütött, s pontosan délre, mikor harangoztak, kivitte az urának a mezőre. Jól van, ez is eltelt. Egyszer az ember mit gondolt, mit nem, már megunta a feleségét, gondolta magában, csinál egy gödröt a föld végére. Ásott is egy jó mély gödröt, s mikor az asszony kihozta az ebédet, azt mondja neki: - Hallod-e, feleségem, nehogy odamenj a gödör széléhez! De az asszony azért is odament. Mikor már jól a szélén volt, azt mondja az ember neki: - Ügyelj, édes feleségem, nehogy beleessél! Az asszony azért is beleesett. - Na, ha beleestél, ülj is ott – legyintett az ember. Otthagyta, összeszedte a lovat, az ekét, s hazament. Az asszony ott a gödörben mérgelődött egy darabig, próbálkozott kijönni, de nem tudott. - Jaj, jaj - sóhajtozott -, nem bánnám, ha akárki kivinne innen, még ha az ördög volna is!
2017. április 22., szombat, Kiscimbora Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy szegény ember s annak egy felesége. Hát az az asszony sohase azt csinálta, amit kellett volna. Ha az ura mondott neki valamit, hogy így csinálj, kedves feleségem, azért se úgy csinált. Ha azt mondta neki, kedves feleségem, azt nem kell csinálni, azért is megcsinálta. Volt baja vele elég a szegény embernek. – Hallod-e, feleség, meghívtak lakodalomba, el kéne menjünk! – mondta egyszer a szegény ember. – Én bizony nem megyek! Azt mondja erre az ura neki: – Hallod-e, nem hívtak lakodalomba! – Azért is elmegyünk! Hát így éltek, mint két kutya a kert közt. Egyszer az ember elment szántani, s azt mondja a feleségének: – Hallod-e, feleségem, nekem délre pontosan ott legyen az ebéd, mert nehéz munkát végzek, elfáradok! De azért se volt ott. Gondolta magában az asszony, mondj bolond, mondj, azért se viszem neked az ebédet pontosan. Gondolta magában az ember, na, megállj, mert fordítva mondom: – Hallod-e, feleségem, nekem ki ne hozd a délebédet harangszóra, ráérsz délután is.
Vállalkozói hitelt, vagy személyi kölcsönt érdemes választani katás adózóként? Egy katás vállalkozónak is szüksége lehet hitelre, számára azonban már a kölcsön típusa is nagyon lényeges lehet: valamilyen vállalkozói hitelt vegyen fel célja megvalósításához, vagy esetleg egy lakossági személyi kölcsön lenne az ideális megoldás? Ezt a kérdést járták körbe a Bankmonitor szakértői. A katás vállalkozók sokszor… Babaváró hitel helyett személyi kölcsön? Katás egyéni vállalkozó hitel. Melyikkel járunk jobban? Bizony előfordulhat, hogy egyes esetekben a babaváró hitel helyett személyi kölcsönt érdemesebb választani. Előzetesen minden jel arra utal, hogy nem érheti meg jobban az államilag nem támogatott hiteltípus. Mégis van olyan, amikor mindenképp megfontolandó inkább a személyi kölcsönt választani. Nézzük is, hogy mikor!
Az induló nyugdíj megállapításához a nettósított, mai értékre átszámított havi átlagkeresetet kell megszorozni a megszerzett szolgálati idő évei által meghatározott nyugdíjszorzóval. Hosszabb szolgálati időhöz magasabb nyugdíjszorzó társul, tehát minél több ideig dolgozott valaki, illetve minél több bejelentett jövedelmet szerzett élete során, annál magasabb lesz az állami nyugdíja. Hogyan jelenik meg az anyagköltség a KATA-s kisadózó vállalkozó által kiállított számlákban? Számlázhat-e egy kisadózó egyszerre ÁFA tartalommal és ÁFA mentesen? - Hitelnet. A katás vállalkozók nyugdíját is ezzel a metódussal számítják, de az alkalmazottakhoz képest a katások több szempontból is súlyos hátrányba kerülnek. Milyen tényezők okozzák a kisadózók hátrányát? A legfőbb eltérés a katás vállalkozók és az alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezők között, hogy az alkalmazottak esetében a tényleges jövedelmeket veszik figyelembe, míg a katások esetében egy egységes, törvényben rögzített járulékalapot. Azaz hiába különbözik két katás jövedelme, mégis azonos állami nyugdíjjogosultságot szereznek. 2022-ben a katások járulékalapja havi 108 000 forint, tehát a nyugdíjszámításkor csupán ezt az összeget veszik majd figyelembe jövedelemként.
Az olyan megoldások viszont, amelyeket általában ajánlanak ilyenkor, a személyi jövedelemadó-visszatérítés miatt előnyösek a legtöbb ember számára. Ilyenek a nyugdíjbiztosítások, a nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla is. Katásként is belevághat ezek közül bármelyikbe, de az évi 20 százalékos adóvisszatérítést, ha nincs befizetett szja, nem fogja tudni igénybe venni. Katás vállalkozó hitel near me. Az egyik megoldás, amit ilyen esetben javasolni szoktak, hogy kössön valamilyen nyugdíjbiztosítást, nyugdíjpénztári szerződést, de ne ön legyen a díjfizető, hanem egy olyan családtag, aki fizet szja-t, és igénybe tudja venni a kedvezményt. Például a katás férj mellé kösse meg a nyugdíjbiztosítást az alkalmazottként bejelentett feleség. Ez akkor működhet megfelelően, ha a feleség nem akar külön biztosítást kötni a saját nevére is, vagy olyan összegű biztosítást kötnek, amelybe mindkettejük adókedvezménye belefér. Az adókedvezmény összege ugyanis limitált, 20 százalék, évente egy biztosításnál legfeljebb 130 ezer, nyugdíjpénztárnál 150 ezer, nyugdíj-előtakarékossági számlánál pedig 100 ezer forint, de összesen is legfeljebb 280 ezer forint.