Eladó ház Dömsödön - Otthon térkép 1-23 hirdetés a 34 eladó dömsödi ház hirdetésből Találd meg álmaid otthonát az Otthontérkép segítségével! Magánszemélyek és ingatlanközvetítők hirdetései egy helyen. Eladó házat keresel Dömsödön? Válogass az alábbi eladó házak közül, vagy szűkítsd tovább a listát a fenti szűrő használatával. Eladó, árverezett ingatlanok, Dömsöd - Ingatlanvégrehajtás. Ha megtetszik valamelyik lakás, vedd fel a kapcsolatot az eladóval a megadott elérhetőségek egyikén! Rendezés: Ajánlásunk szerint Ajánlásunk szerint Legújabb Legrégebbi Legolcsóbb Legdrágább Nézet: Lista + térkép Lista + Térkép Lista Értesítést kérek a legfrissebb hasonló ingatlanhirdetésekről 1. oldal az 2 -ből Szeretne értesülni az új ingatlanhirdetésekről? Nyitvatartás Várható várakozási idő Szolgáltatások
Eladó Ház, Dömsöd Ingatlan azonosító: HI-1863135 Pest megye - Dömsöd, Családi ház 31 000 000 Ft (75 243 €) Hirdetés feladója: Ingatlaniroda Pontos cím: Dömsöd Típus: Eladó Belső irodai azonosító: M141308-3126801 Alapterület: 98 m² Telekterület: 1 635 m² ( 455 négyszögöl) Építés éve: 2000 Egész szobák száma (12 m² felett): 4 db Félszobák száma (6-12 m² között): 0 db Ingatlan állapota: felújított Fűtés: gáz (cirko) Pince: nincs Akadálymentesített: Légkondicionáló: Leírás A Budapesttől 50 km-re található Dömsödön a központhoz közel teljes körűen felújított, 4 garázsos családi ház eladó. Eladó ház Dömsöd, H447569. A kiváló állapotú tehermentes ingatlanhoz 1635 m2-es, minden oldalról kerítéssel védett gondozott udvar tartozik. A 2000-ben, téglából épült, betonfödémes házban előtér, nappali+3 hálószoba, konyha+étkező mellett fürdőszoba és külön WC került kialakításra. A kiváló elosztású, világos házat az igényes tulajdonos az elmúlt években teljesen felújította. Az ingatlan 16 cm vastag külső szigetelést kapott, kicserélték a hideg és meleg burkolatokat, modern műanyag, redőnyös nyílászárókat építettek be és Vaillant kombi cirkót szereltek fel a fűtéshez.
Dömsödön vált eladóvá ez a hangulatos, még bővíthető, beépíthető tetőtérrel rendelkező 50 nm-es házikó 966 nm-es telekkel, melléképülettel. A családi ház egy rendezett telken található, amelyen található még a ház előtt egy fedett autóbeálló, kutyakennel, hátul pedig egy melléképület. A ház teljes felújításon esett át az elmúlt évek során. Új villany és vízvezetékek, tetőszerkezet (jól szigetelt) és fedés, nyílászárók, burkolatok kerültek beépítésre. Az utca felé, a nappaliból egy fedett teraszra is kiléphetünk. A kert hangulatos, virágos, gondozott. A ház tájolása kiváló, már reggeltől egészen napnyugtáig besüt a nap. A ház vályog falazattal rendelkezik, fagerendás födémmel. A meleg vízellátást egy új és modern Ariston bojler biztosítja, amely hőszivattyús rendszerre is köthető. A hűtést és fűtést nagy teljesítményű, modern inverteres klíma biztosítja. A padlástér beépíthető, már jól leszigetelték, így tk. 1 nagyobb és egy kisebb szoba kialakítására alkalmas. A WC külön helyiségben kapott helyet a fürdőtől.
OTP díjkedvezményes akció keretében 2022. június 1-től visszavonásig, de legkésőbb eptember 30-ig lakáshitel igénylésekor: egy ingatlanhoz kapcsolódóan a hitelbiztosítéki érték-megállapítási díj (ideértve az előzetes hitelbiztosítéki érték-megállapítást is) 19.
Miként a fűző története elárulja, a napjainkban elsősorban csábítást célzó ruhadarab egykoron nem csak a nők sajátja volt. Míg a gyengébb nem egyértelműen azért viselte a fűzőt, hogy darázsderekat varázsoljon magának, addig a férfiak célja az egyenes tartás elérése volt segítségével – s nem utolsó sorban a gömbölyödő pocak eltussolása. A divat koronként eltérő volt, és a ruhatárban megtalálhatóak voltak a kifejezetten a lovagláshoz, a bálokhoz, a terhesség idejére, vagy éppen a mindennapi öltözködéshez alkalmas darabok. Bár számos tévhit terjeng a ruhadarab viselésével kapcsolatban, s a fűző története nem egy olyan esetről szól, amikor eltúlzott szorossága halálhoz vezetett, de mindezt cáfolja könyvében Valerie Steel, aki arról ír, hogy nem mint szexuális elnyomás eszköze volt jelen a fűző a hölgyek ruhatárában, sokkal inkább nőiességük hangsúlyozására. A 18-19. századi orvosok gyakran okolták a fűzőt olyan megbetegedésekért, mint a gerincferdülés, a rák, vagy éppen a nimfománia. Ismerve a kor orvostudományának színvonalát, ahhoz kétség sem férhet, hogy az említett betegségek okai nem a ruhadarab viselésébe keresendőek.
Az ókorban kezdődött… Az ókori népek is hordtak fűzőszerű, alakot formáló ruhadarabokat tunikájuk alatt. A fűző mint önálló ruhanemű először a burgundi divatban jelent meg, a XIV-XV. században. Az első jelentős fűzőkorszak – a XVI. század közepétől a XVII. század közepéig – a spanyol divat fénykorát jellemezte. A fa- vagy fémpálcákkal, illetve halcsonttal merevített spanyol fűző valóságos páncél volt. A burgundi viselettel ellentétben a mellet teljesen lelapította. A csípő kiállt, s rajta "támaszkodott" a hatalmas abroncsszoknya. A szépségnek ára van! A XVII. századtól francia hatásra ismét hangsúlyozni kezdték a mellet és a dekoltázst. A melltartó formájú fűzőket finom selyemből, szaténból vagy atlaszból készítették, s rugalmas acélpántokkal merevítették. A fűző szerepe a rokokó idején is fontos maradt. A terjedelmes krinolinos szoknyák jól kiemelték a darázsderekúvá fűzött felsőtestet. A francia forradalom néhány évre elsöpörte a fűződivatot. Csak 1810 után tért vissza újra egy évszázadra.
Valeria Steele szerint a feministák véleménye is megoszlott a fűző használatával kapcsolatban: egyesek a fűzőre úgy tekintettek, mint egy olyan ruhadarabra, ami a nőket szexuális tárggyá tette, mások pedig a magabiztosság, a méltóság szimbólumának tekintették. Steele mindezek ellenére úgy gondolja, sok nő azért hordott fűzőt, mert szerette, és viselése alkalmat adott arra, hogy a nők szexualitásukat társadalmilag elfogadott módon fejezzék ki. "Bizonyosan akadtak, akik számára a viselet fizikai kínzással ért fel, de túlzás lenne azt állítani, hogy minden nő így érzett. Ma rendkívül fontosnak, alapvetőnek tartjuk a kényelmet, de a tizenkilencedik században más volt a helyzet" - írja. Ma már elsősorban a kényelmi és egészségi szempontok játszanak szerepet a fűzők készítésénél, bár tagadhatatlan: viselésük és látványuk esztétikai élményt nyújt. Potondi Eszter... Égessétek el a fűzőket! Rakjatok máglyát a kegyetlen acélból, amely oly sok éven át uralkodott testetek felett és sóhajtsatok fel a megkönnyebbüléstől, mert biztosíthatlak benneteket, hogy eljött az emancipáció pillanata!...
Fűző - különleges, sűrű vagy rugalmas anyagból készült eszköz a húrra, a horgokra vagy a cipzárakra, amely a figurát meghúzza, és formát ad a divatnak. ("A nagy orosz enciklopédia"). Az első fűzőket bőrövnek tekintik, amelyek az ókori Görögország egyik nőjének mellét húzták. 1468-ban egy nem tervezett terhes asszony, nem férjétől, vasalófűzőt talált fel, az oldalt húzva és a zárat zárva. Azonban a fűzők nemcsak nők, hanem a férfi szekrényben is először megjelennek, mint védelem a csatában. A tizenötödik század második felétől a tizenhatodik századig a férfiak fűzője nem ment el. Sok katonai férfi, különösen a 19. századi lovasok fűzőt viseltek. Különösen kényelmes lovas lovaglásnál - a testtartást fenntartották, tk. a gerincnek merev tartója volt. Később, fémes fűzőket varrtak a szövetből egy bálnacsont hozzáadásával. Taki fűzőket mind a férfiak, mind a nők viseltek. Ezeket a fűzőket bőrkosartozék váltotta fel, amelybe fából és fémrudakból keménységet helyeztettek be. Vannak csuklópántok és nyílások a levegőbe való belépéshez.
A turnűr 1885-re a testtől messzire elálló, polcszerű anyagtömeggé terebélyesült. Két ember is elfért volna benne, vagy ahogyan a korban viccelődtek vele: a teáskanna is megállt volna rajta. Nem csoda, hogy a turnűr intézménye ugyancsak témát adott a – nemrégiben felfedezett – karikaturisták berkeiben. A század végéről még két, a női sziluettet érintő divatáramlatról érdemes szót ejteni, melyek célja homlokegyenest ellenkező hatás elérése volt. Az egyik, az 1880 körül megjelenő – Alexandra walesi hercegnő után elnevezett – princessz szabású, horizontális derékvágás nélküli, szorosan testhez simuló ruha, mely alatt – ha csak rövid időre is – újra felsejlettek a valódi női idomok. A másik, a 19. század végén újra kísérteni kezdő sonkaujj réme (tényleg nem tudok vele megbarátkozni, nincs mit tenni... ), mely fenyegetőbb külsőt öltött, mint valaha: a felduzzasztott ujjak 1895-re érik el legnagyobb kiterjedésüket. Hanem a turnűr ekkorra eltűnt, a szoknyák enyhén, harangalakban szélesedtek ki.