A 97. cikk alapján határozott időre, vagyis 50 évre kötött ESZAK-Szerződés 2002. július 23-án vesztette hatályát. A szerződésekhez (az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés) csatolt, 37. számú jegyzőkönyv értelmében a szerződés elévülésekor az ESZAK tőkéje nettó értékének megfelelő pénzösszeget a Szén- és Acélipari Kutatási Alapon keresztül a szén- és acéliparhoz kapcsolódó kutatásokra fordították. Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (EAEK, "Euratom") létrehozó szerződéseket, vagyis a Római Szerződéseket 1957. március 25-én írták alá, és 1958. január 1-jén léptek hatályba. Az ESZAK-Szerződéssel ellentétben a Római Szerződéseket "határozatlan időre" kötötték (az EGK-Szerződés 240. cikke és az Euratom-Szerződés 208. cikke), ami szinte alkotmányi jelleget kölcsönöz a szóban forgó szerződéseknek. A hat alapító állam Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország volt. Célkitűzések Az ESZAK létrehozásának hátterében az alapító tagok azon kinyilvánított szándéka állt, hogy megtegyék az első lépést az "európai föderációhoz" vezető úton.
2. A szóban forgó szerződés aláírását követően, bár Franciaország ellenezte a német nemzeti haderő visszaállítását, René Pleven megálmodta az európai haderő létrehozását. Az 1952-ben tárgyalt Európai Védelmi Közösséget (EVK) a tervek szerint az Európai Politikai Közösség követte volna. Mindkét terv megfeneklett azonban, amikor a francia nemzetgyűlés 1954. augusztus 30-án úgy határozott, hogy a szerződést nem ratifikálja. 3. Az EVK kudarcát követően az európai integráció folyamatának továbblendítésére irányuló törekvések a messinai konferencián 1955 júniusában megfogalmazott, a vámunióra és az atomenergiára vonatkozó konkrét javaslatok formájában jelentkeztek. Mindezek kicsúcsosodását az EGK-Szerződés és az EAEK-Szerződés aláírása jelentette. a. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés ( EGK-Szerződés, Római Szerződés) rendelkezései a következőket foglalták magukban: a tagállamok közötti vámok eltörlése; külső közös vámtarifa kialakítása; közös mezőgazdaság- és közlekedéspolitika bevezetése; az Európai Szociális Alap létrehozása; az Európai Beruházási Bank létrehozása; a tagállamok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. Nem tévesztendő össze a következővel: Európai Közösségek. Az Európai Közösség (EK) egy nemzetközi szervezet. Az Európai Unió (EU) három pillére közül ez az első pillérnek, az Európai Közösségeknek a legfontosabb része. Európai Közösség Alapítva 1993. november 1. Megszűnt 2009. december 1. Jogelőd Európai Gazdasági Közösség Tartalomjegyzék 1 Története 1. 1 A 12 alapító ország 2 Gazdaságpolitikája 3 Kapcsolódó szócikkek Története Szerkesztés Az EK-et a Maastrichti szerződés hozta létre 1992 -ben az Európai Gazdasági Közösségből (EGK) úgy, hogy nevéből kivette a "gazdasági" jelzőt. Az EK szinte azonos az 1992 előtti Európai Közösségekkel, mivel abban az EGK melletti másik két közösség hatásköre nagyon korlátozott volt.
Parlament szerepének növelése, közös bevándorlási és belügyi pol. ). A pénzügyi unió az 1979 óta működő →Európai Monetáris Rendszer továbbfejlesztését jelenti, melynek eredeti célja, hogy a tagországok nemzeti valutáinak ingadozásait előre megszabott határok között tartsa. 1979: létrehozták az →ECU -t, nem tényleges pénzként, hanem valutakosárként, azaz a tagországok valutáinak súlyozott átlagaként. A tényleges közös pénznem bevezetése 1998-tól esedékes. Már a Maastrichti Szerződés alapján hozták létre 1994: Frankfurtban az Európai Monetáris Intézet et, ami az Unió jövendő közp. bankjának csírája. Ugyancsak a Maastrichti Szerződés szellemében 1995. III: megszűntek a határellenőrzések a belső határokon, de szigorodtak az ~ külső határai mentén. - Az ~ 3 fő döntéshozatali szerve: az →Európai Közösség Bizottsága (Commission of the European Community), az →Európai Parlament (European Parliament), az →Európai Közösség [Miniszteri] Tanácsa (Council of the European Community). - Fő intézménye még az →Európai Bíróság, a költségvetés végrehajtását ellenőrző Számvevőség, az "Auditorok Testülete " (Court of Auditors of the European Community), az →Európai Befektetési Bank, a Közösség Központi Bankjai Elnökeinek Bizottsága (Committee of the Governors of the Central Banks of the Member States of EEC).
2. szakasz A GMU második szakasza Az EMI és az EKB megalapítása Az Európai Monetáris Intézet (EMI) 1994. január 1-jei megalapításával kezdetét vette a GMU második szakasza. Ezzel egy időben megszűnt a Központi Banki Elnökök Bizottsága. Az EMI átmeneti fennállása a Közösség monetáris integrációjának fokát tükrözte vissza. Az EMI feladatkörébe nem tartozott bele az Európai Unió monetáris politikájának vitele – ez ugyanis a nemzeti hatóságok feladata maradt –, és devizapiaci intervenció végrehajtására sem volt felhatalmazása. Az EMI két fő feladata a központi banki együttműködés és a monetáris politikai koordináció erősítése; a harmadik szakaszban a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) megalapításának, az egységes monetáris politika alkalmazásának és a közös valuta megteremtésének előkészítése. Az EMI ezért fórumot biztosított a szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos véleménycseréhez, továbbá meghatározta a KBER harmadik szakaszbeli feladatainak végrehajtásához szükséges szabályozói, szervezeti és logisztikai keretrendszert.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy ennek az oldalnak a tartalma gépi fordítás, amely internetes tartalmaink alapszintű megértését teszi lehetővé. Szó szerinti fordításról van szó, amely nem minden esetben tükrözi hűen a forrásszöveget. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget az e szolgáltatás igénybevételével készült fordítások pontosságáért.
Ez a nemzeti szint helyett már az EGK szintjén irányított szakpolitika megkülönbözteti a vámuniót a pusztán szabadkereskedelmi társulástól. Közös szakpolitikák A szerződés a kezdetektől létrehozott a tagországok között bizonyos közös szakpolitikákat, többek között a következőket: közös agrárpolitika (38–47. cikk); közös kereskedelempolitika (110–116. cikk); közlekedéspolitika (74–84. cikk). Szükség esetén további közös politikák létrehozásának is teret adott. 1972 után az EGK együttes fellépéseket hozott létre a következő területeken: környezetvédelem, regionális, szociális és iparpolitika. E politikák kidolgozása a következők létrehozása mentén történt: Európai Szociális Alap, a munkavállalók munkalehetőségeinek javítása és az életszínvonal emelése céljából; az Európai Beruházási Bank (EBB), az EGK gazdasági bővítésének – a beruházások finanszírozásának lehetővé tétele révén történő – elősegítése céljából. Intézmények A szerződés olyan intézményeket és döntéshozó mechanizmusokat is létrehozott, amelyek lehetővé teszik mind a nemzeti érdekek, mind a közös elképzelések kifejezését.
A cisztikus fibrózis a váladéktermelő mirigyek betegsége, amely a nyák rendellenes termelését okozza. Az orrpolippal diagnosztizált betegek egy része alkohol intoleranciát is mutat, 80%-nál másodlagos melléküreg-gyulladást találnak. Folyamatos megfigyelésre is szükség van eltávolításuk után. A rektális vérzés a végbél és a sigmoid vastagbél polipjainak legelterjedtebb klinikai jellemzője. A proximális elváltozások általában tünetmentesek. Sessile Serrated Adenoma A jóindulatú hiperplasztikus polipok (HPS), a hagyományos fogazott adenomák (TSA) és premalignus sessilis fogazott adenomák (SSA) tartoznak ebbe a kategóriá a léziók eltérnek a többiektől a hámréteg fűrészfog megjelenése miatt. Az SSA-k és a TSA-k endoszkópos reszekciója ajánlott. Bél polip tünetei felnőttkorban. 3. Colorectalis carcinoma A kolorektális karcinóma világszerte a harmadik leggyakoribb rák. A betegség klinikai jellemzői Laza széklet Rektális vérzés Anémia tünetei Tenesmus Gyengén végbél vagy hasi tömeg A következő vizsgálatokat végezzük, kolorektális karcinóma Colonoscopy - az arany standard endoanális ultrahang és kismedencei MRI kettős kontrasztú bárium-beöntés A betegség kezeléséhez multidiszciplináris csoportos részvételre van szükség.
Sebészi kezelése a polip annak eltávolítása vagy kauterezés. Erre a célra: Diathermocoagulation - cauterizing a lézió szöveti nagyfrekvenciás áram; Sebészi eltávolítása polipok (kimetszés) megelőzés Ezt követően ismét szembenézni a problémával, szükséges megelőző intézkedéseket, amelyek a következők: Komplett absztinencia; Betartása szigorú diétát orvosok által ajánlott a problémát. Törölje a félkész termékek, pörkölt, sózott, pácolt, fűszeres; Rendszeres endoszkópos vizsgálat; Látták gastroeterologa. A posztoperatív időszakban a betegnek, hogy kövesse a szigorú diéta. Minden az edényeket kell párolt vagy főtt. Bél polip tünetei napról napra. Só, fűszerek, szószok minimalizálni kell, vagy akár meg is szüntethető. Gyümölcsök, zöldségek és növényi olajat vezetünk be a beteg étrendjének fokozatosan és kis adagokban. Ahhoz, hogy megtanulják, hogyan kell kezelni aranyér otthon Próbáltál már megszabadulni aranyér otthon egyedül? Ítélve az a tény, hogy olvasod ezt a cikket - a győzelem nem az Ön oldalán. És persze nem tudja, első kézből, mit: ismét látni a vért papíron Felébredek reggel azzal a gondolattal, hogy miként lehet csökkenteni duzzadt dudorok boljuchih szenved minden utat a WC a rossz közérzet, viszketés, égő érzés, vagy kellemetlen Újra és újra, remélem, hogy sikerül, várom az eredményeket, és felborította az új gyógyszer hatástalan Kapcsolódó cikkek Polip 12 duodenum, kezelés Budapest Polipok a méhben okoz, tünetek és a kezelés Polipok 12- (nyombél) fekélyek, nyombélfekély izzó - tünetek és kezelés
Savtúltengés tünetei Orrpolip - Budai Egészségközpont Tartós orrdugulás? Lehet, hogy orrpolip okozza! Mi az orrpolip? Az orrpolipok az orrmelléküregekben, néha az orrkagylókon képződő halvány, világosszürke, alapjukról elmozgatható, kocsonyás nyálkahártya-képződmények, vizenyős duzzanatok, amelyek általában mindkét orrüregben, gyakran többszörösen fordulnak elő. A polipok elzárják a melléküregek kivezető nyílását, az orrjáratokat és az orrüreg hátsó, csontos szélű nyílását, amely a garat felső részébe, az orrgaratba nyílik. Ennek következtében az orrlégzés akadályozott és a szaglás romlik. Bélpolipra figyelmeztetnek ezek a tünetek - EgészségÜgyelet. Az orrpolip előfordulása Az orrpolip a népesség 1-4%-át érinti, boncolási eredmények szerint azonban az előfordulás elérheti a 25%-ot is. Az orrpolippal sűrűn találkozhatunk olyan elváltozások kísérőbetegségeként, mint az asztma (a betegek 31%-nál fordul elő orrpolip is), vagy a cisztikus fibrózis (20%). A cisztikus fibrózis a váladéktermelő mirigyek betegsége, amely a nyák rendellenes termelését okozza.