Leírás MOD 55 Evőeszköztartó 490x470mm Fehér - 10005500700 MOD 55 Evőeszköztartó Fehér műanyag evőeszköztartó 550mm-es szekrényhez. A fiók belméretének megfelelően méretre vágható. Szélesség: 430/470mm, Hosszúság: 380/490mm, Magasság: 45mm. Készlet Információ! Forest Fiókbetétek EVŐESZKÖZTARTÓ 32/76.R100 490x940 mm SZÜRKE 10005502320-10005502320. A Webshopban látható raktár készletek tájékoztató jelegű és naponta változhat. Előfordulhat, hogy a Webshopban megrendelt termék nem elérhető a készleten. Ilyenkor hosszabb szállítási idővel kell számolni mire a termék a külső raktárból beérkezik.
Készleten Evőeszköztartó, méretre vágható 300-350mm fehér Új Leírás Evőeszköztartó, méretre vágható. Anyaga: műanyag Szín: fehér Méret: 281x498mm Könnyen tisztítható, jó minőségű. / A termékhez külön vásárolható GYÁRI TOLDÓ! Igény szerint a termék összekapcsolható, sorolható! / Pontos szállítási dátumot a raktárkészleti változások miatt a visszaigazoló e-mailben küldünk. A termék a bemutatóteremben megtekinthető és megvásárolható.
705 mm, mé. 473 mm palaszürke 103344014 HUF 6 193, 00 per db AGOFORM evőeszköztartó betét Classico, korpuszszél. 805 mm, mé. 473 mm palaszürke 103344015 HUF 7 257, 00 per db AGOFORM evőeszköztartó betét Classico, korpuszszél. 900 mm, mélység 440 mm fehér 103344107 AGOFORM evőeszköztartó betét Classico, korpuszszél. 900 mm, mélység 450 mm pala 103344123 AGOFORM evőeszköztartó betét Classico, korpuszszél. 900 mm, mélység 490 mm fehér 103344115 AGOFORM evőeszköztartó betét Classico, korpuszszél. 900 mm, mélység 500 mm pala 103344131 AGOFORM evőeszköztartó betét Classico, korpuszszél. 905 mm, mé. 473 mm palaszürke 103344016 HUF 7 641, 00 per db AGOFORM evőeszköztartó betét Classico, korpuszszél. 1105 mm, mé. 473 mm palaszürke 103344017 HUF 8 477, 00 per db
Bedy Vince Gyirmót története című kötetével ismertették meg az olvasóközönséget november 7-én a Gyirmóti Művelődési Házban. A rendezvény előtt Wolf Pál Péter gyirmóti plébános szentmisét mutatott be az elhunyt gyirmóti származású papokért; a mise végén pedig rámutatott arra, hogy Bedy Vince emléke adományai (az áldoztatórács, az oltár márványlépcsője) révén ma is él a gyirmótiak között. A könyvről Lukácsi Zoltánnal, a Győri Hittudományi Főiskola rektorával, a Bedy Vince Alapítvány elnökével és Perger Gyulával, a tatai Kuny Domokos Múzeum igazgatójával, a kötet sajtó alá rendezőjével Kovacsics Mária beszélgetett. Lukácsi Zoltán ismertette Bedy Vince munkásságát, Perger Gyula pedig a kézirat történetéről és a sajtó alá rendezés munkálatairól beszélt. Az érdeklődők azt is megtudhatták, hogy 2016. március 31-én lesz Bedy Vince születésének 150. évfordulója, amelyre a Győri Egyházmegyei Levéltár és a Bedy Vince Alapítvány tanulmánykötettel, konferenciával és emléktábla elhelyezésével készül.
A szervezet május 11-től nyolc gyűjtőpontján keresztül újabb gyűjtést szervez a háború elől menekülő családok számára. Arra kérnek minden jóakaratú embert, hogy az ITT közölt linken keresztül adományozásával segítse a segélyakciót. * Több mint kétszáz éve elfeledett zenei alkotások csendültek fel május 4-én este a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az est során a Győri Egyházmegyei Levéltár, a Pannonhalmi Musicotheca Jesuitica Archívum, illetve a soproni Városplébánia (Szentlélek-templom) kottatárának anyagából hallhattak műveket az érdeklődők, akiket Reisner Ferenc általános püspöki helynök köszöntött. A hangversenyre a belépés díjtalan volt, a résztvevők adományaikkal a Győri Egyházmegyei Karitász menekülteket segítő tevékenységét támogathatták. Komoly munkát végeztek az elmúlt hetekben a csornai Jézus Szíve-egyházközségben működő karitászcsoport önkéntes munkatársai is. A csornai segítők a helyi rászorulók megsegítése mellett az orosz–ukrán háború kirobbanásakor a Győri Egyházmegyei Karitász kötelékében – gyűjtőpontként – elsők között csatlakoztak a menekültek részére szervezett adománygyűjtéshez.
Fazekas István, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a kiállítás kurátora elmondta, hogy három teremben láthatók a tárlat anyagai. Az elsőben azt mutatják be, hogyan lett Győr Bécs elővára a mohácsi csata után, és miként határozták meg a város képét a 17. és a 18. században a templomok. A másodikban a győri egyházmegyének, a harmadikban pedig a városnak szentelnek figyelmet. Nyitókép: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőt mond az Arrabona–-Jaurinum–Giavarino–Raab–Győr – Egy város emlékezete metszeteken és képeken címmel, az egyházmegye 1020. évfordulója alkalmából nyílt időszaki kiállítás ünnepélyes megnyitóján a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban 2021. augusztus 19-én. Fotó: MTI/Krizsán Csaba Kapcsolódó cikkek Pénteken kezdődik a Győrkőcfesztivál Programajánló június 30. Tíz helyszínen ezer program várja a gyermekeket a pénteken este kezdődő 15. Győrkőcfesztiválon, ahol a megyeszékhely belvárosa vasárnap estig ismét játszótérré alakul – közölte a szervező Vaskakas Bábszínház az MTI-vel.
A két délutáni szekcióban szintén kilenc előadás hangzott el, Varga Balázs egyetemi docens (Széchenyi István Egyetem) levezető elnöki közreműködésével. Elsőként e sorok írója a győri Streibig nyomda vonzáskörzetének vizsgálatához szolgált újabb adalékokkal. Vizsgálta a nem győri szerzők lakóhelyét, bizonyítva, hogy Veszprémben, Pápán, Komáromban, Bécsben, vagy éppen Somogyban élő alkotók is rendszeres megrendelők voltak, majd annak elemzésére tett kísérletet, hová, milyen földrajzi irányokba és távolságokba jutottak el a nyomdában készült kiadványok. Matányi Marcell egyetemi hallgató (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Győr vármegye helyzetét vizsgálta az 1809-es hadi események idején, különös tekintettel a kismegyeri ütközetre. Előadása azt bizonyította, hogy a felkelő nemesek – szemben a Petőfi Sándor sokat idézett soraira alapozott közvélekedéssel – hősiesen helytálltak az ütközetben. Nemesné Matus Zsanett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatóhelyettese Nemes Győr Városában lakozó édes, mézes, mákos, cukros koma asszonyaink című előadásában Győr reformkori társadalmát vette vizsgálat alá egy speciális forrás, egy az elit családok még pártában lévő lányait számba vevő gúnyvers tükrében.
Ennek során a közönség megismerhette a Fraknói Kutatócsoport legfrissebb kiadványait: Fedeles Tamásnak a késő középkori római klerikusszentelésekről, Antonín Kalousnak Angelo Pecchinoli 1488–1490-es pápai legációjáról írt kötetét és a korábbi Fraknói Nyári Akadémia előadásait tartalmazó fasciculusokat, köteteket. Az első szekció a késő-középkori győri vonatkozásokat ismertette. Szovák Kornél a Vatikáni Apostoli Levéltárban található, az egyházmegyéhez kapcsolódó kérvényekről beszélt, amelyek az egyházi személyek, intézmények és a vallási élet megismerésének nélkülözhetetlen forrásai. Az 1455–1471 közötti időszakot vizsgálta alaposabban. A következő előadó, Fedeles Tamás az Apostoli Kamara és a középkori győri püspökség kapcsolatrendszeréről beszélt, három fő pont – 1. a gazdasági vonatkozások, 2. az ad limina látogatások, 3. a kúriai szentelések – köré építve mondandóját. Előadásából kiderült például, hogy többen is meglevő javadalom nélkül, hamis titulusra szenteltették fel magukat. A szekciót Nemes Gábor, a kutatócsoport tudományos munkatársa előadása zárta, amely a győri székeskáptalan 1495 és 1528 között vezetett számadáskönyvének értékéről és hányattatásairól szólt.