Rendezés: Listzás:
Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosójátt. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2007 nyarán múzeumként nyitotta meg a várkastélyt a nagyközönség előtt, ahol többek között megtekinthető Pipo hitvesének, Borbálának hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem és a reneszánsz ebédlő. Felszentelt kápolnájában őrzik Szent György csontereklyéjét. Az emeleti termekben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zsigmond király korának lovagi kultúrája. Megtekinthető az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem, Pipo rekonstruált páncélzata, a középkori enteriőrök sora és számos vadtrófea is. Diósgyőri Vár Festmény / A Diósgyőri Vár Története | Diósgyőri Vár. A várkastélyban ezen kívül 15. századi élményház és egy reneszánsz konyha kínál tartalmas időtöltést a látogatók számára.
18. század – A hadászati értékét vesztett vár 1702-ben visszaszállt a királyi kamarára. Karbantartás híján építményei romlásnak indultak: falait bontatták, köveit a környék építkezésein túl messze vidékre is elhordták. A 19. századi metszetek már csak romokat mutattak Diósgyőrben. 20. század – A vár feltárása, majd műemléki helyreállítása 1953-tól indult meg. A sürgetővé vált állagmegóvás az 1990-es évek elején kezdődött. 2012–2014 – Diósgyőr várának a történeti hűséget szem előtt tartó részleges rekonstrukciójára építészeti terv készült. 1200 táján Anonymus említi először Diósgyőr nevét, még Győr formában. Diósgyőri programajánló: Európa legnagyobb lovagterme a királynék várában - Magyarország a zsebedben. A várat 1316-ban Wywar vagyis Újvár néven említik, ez is arra utal, hogy korábbi földvár helyére épült. A ma látható gótikus vár a tatárjárás után épült. Valószínűleg IV. Béla várépítési kezdeményezése után építette az Ákos nembeli Ernye bán. Ez az akkori divat szerint ovális alaprajzú építmény volt egy kerek öregtoronnyal, saroktoronnyal és sokszögű külső várral. Bejáratához kőpilléres fahíd vezetett át a vizesárkon.
2. 800 Ft – 15. 950 Ft A Maya Gobelin árak megjelenítéséhez először méretet kell választania, majd megjelölheti, hogy tű vagy normál kanavára nyomtatva szeretné-e a terméket. Diósgyőri vár festmény aukció. A kivarrható, nyomtatott gobelin alapot megrendelheti a kép színeihez válogatott, jó minőségű Puppets Mouliné hímzőfonallal is. A hímzőfonál mennyiségre garanciát vállalunk, melyről ide kattintva tudhat meg több információt. A webáruház használathoz ide kattintva kaphat segítséget. Termékeinket a méret, a kanava fajtája és a termék azonosító (pl. MG-003 stb. ) bediktálásával telefonon is megrendelheti: +36(70)5558207
Amikor minden megtörténhet és világszerte tüzek gyúlnak: júnus 23-ről 24-re virradóra ünnepeljük Szent Iván éjszakáját. Sok más pogány szokáshoz hasonlóan a nyári napforduló legszebb és legősibb szertartásait is próbálták keresztény ünneppé alakítani a kora-középkortól kezdve, ám ez a törekvés tulajdonképpen csak a nevében valósulhatott meg. A korabeli feljegyzéseket elnézve a közép- és koraújkori egyházatyák nagy bajban lehettek, hiszen a mai napig nem sikerült komolyabb térhódításra szert tenniük a szerelem és az életöröm estéjén, amelyik Európa-szerte a néphidelmek és a párválasztás legismertebb alkalma volt. Funkciója elsősorban az ártó szellemek elűzése volt a fény erejével, a tűzgyújtás emellett a megtisztulást és az újjászületést szimbolizálta. Mivel az ünnep szimbolikája a fény és a világosság győzelmét fejezte ki a sötétség és a halál felett – csakúgy, mint karácsony, vagyis a téli napforduló környékén, az egyház erre a napra helyezte Keresztelő Szent János születése napjának ünnepét.
Az utóbbi években egyre több helyen elevenítik fel a tűzugrás hagyományát, de ma már nem csak a lányok ugrálnak. Régebben a tűz átugrása közben párosító-, kiházasító dalokat énekeltek, ezeket Kodály Zoltán gyűjtötte össze és legtovább az északi (Nyitra, Hont és Bars, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) és a déli peremvidékeken maradtak fenn. Gyakran igen hosszúak ezek az énekek, erre utal a közismert szólás: "Hosszú, mint a szentiváni ének". Szent Iván-i rítusének Rakd meg, babám, a tüzet, hadd csapjon a lángja, Gyönge karjaimat melegítsem nála! Jöttem is, mentem is, arra jártam én is, Gyere, kedves galambom, ugorj egyet te is! Gyere, babám, tegyél rá, hadd szikrázzon lángja, Terítsd földre a subád, hadd fekszünk le rája! Gyere, kedves galambom, melegedj meg te is! Kodály Zoltán gyűjtése, Tild községből Elsősorban a gyerekeknek kedvezett a Szent Iván éji tűzben sült alma, melynek egészségmegörző funkciója volt. Szeged környékén tűzbe dobott, majd onnan kipiszkált almát fogyasztottak a torok- és hasfájás elmulasztására vagy megelőzésére.
Aki teheti, kimegy a mökkijébe (nyaraló), vízre szállnak a saját kis tavukon, és együtt, vidáman ünneplik az év legvilágosabb napját. Közös vacsorákat rendeznek, kiülnek a tópartra, máglyát raknak, és együtt lesik, majd ünneplik az újra felbukkanó Napot. Régen a máglyát a falu népe együtt rakta, és azt a legidősebb falubeli, vagy pedig egy köztiszteletben álló személy gyújthatta csak meg. Szent Iván napján a házat, a szaunát zöld ágakkal, virágokkal, sőt kivágott és a földbe állított fákkal kell feldíszíteni. Forrás Vasné Tóth Kornélia, Szent Iván-éj hazánkban és külföldön. Az észtek különös jelentőséget tulajdonítottak a János nap hajnalán szedett harmatnak, ezt életvíznek tartották, ezzel mosták meg a beteg szemet, úgy gondolták, ettől meggyógyul. A lányok a hold fényénél hintáztak, és tüzet gyújtottak. Szokás volt még a házba nyírfaágat vinni, amely szintén az ünnep szimbóluma északon. Svédországban a nyárközépi máglyákat általában a keresztutakon lobbantották lángra. A tűz táplálásához kilencféle fára volt szükség.
Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, azután elhervad és elenyészik. Aki keresve-keresetlen mégis rálel, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket. A dunántúli Somló vidékén úgy tudják, hogy a boszorkányok a páfrány virágának köszönhetik mágikus erejüket és tudásukat. A szatmári Sárközben azt is tudni vélték, hogy aki megszerzi a páfrány virágát, nem csak az állatok, hanem a füvek és a fák beszédét is megérti. A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották. A következő szavak Shakespeare IV. Henrik című drámájában hangzanak el: "páfránymag balzsamunk van, s láthatatlanul járunk-kelünk". A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Mások viszont azt tartják, hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mivel nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel. )
Szenvedélyek izzásán felfutó katarzis, lélegzetelállító drámai feszültség. Két estén át, július 8-án és 10-én Giacomo Puccini lebilincselő és talán legszebb alkotása, a Tosca elevenedik meg a Margitszigeti Szabadtéri Színház deszkáin, a világhírű tenor, a La Scala, a Metropolitan és a Covent Garden sztárja, Francesco Meli, valamint a két Kossuth-díjas magyar csillag, Sümegi Eszter és Kálmándy Mihály főszereplésével. Előadás: Puccini romantikus melodráma hagyományait őrző műve minden idők egyik legszebb, legdallamosabb alkotása, melyben a zene szövegen túli, drámai kifejező ereje különösen nagy jelentőséggel bír: a cselekmény minden apró mozzanatát érzékenyen követő zenekar az egyes hanghatásokkal, az események mélyebb, sorok között megbúvó pszichológiai, személyes momentumait tárja a nagyérdemű elé. Az instrumentális részeken túl ugyanakkor, a Tosca, rendkívül összetett, mégis nagyon emberi érzelmeket megtestesítő karaktereinek köszönhetően sokak legáhítottabb szerepálma, maga a művészi kiteljesedés, mely egyszerre igényel tökéletes énekesi és színészi alakítást.
A berlini példát követve 2001 óta már nálunk is megrendezik a Múzeumok Éjszakáját, amikor évről-évre, késő éjszakáig tartó nyitvatartási renddel egyre több múzeum várja nyitott kapukkal a látogatókat. —-Európa-szerte nagy ünnep—- Portugáliában a nyári napforduló ünnepe a "Santos Populares", vagyis a népszerű szentek ünnepségsorozat egyik elemeként vonult be a köztudatba. Az ünnepsorozat egyik legérdekesebb és egyben régi hagyományokat idéző pillanata, amikor Lisszabonban két-háromszáz szerelmespár egyszerre mondja ki egymásnak a boldogító igent. Ők ugyanis ilyenkor emlékeznek meg Szent Antalról is, aki a házasságközvetítés szentje. A szerelmesek ilyenkor bátran vallanak szerelmet kiszemeltjüknek egy cserép bazsalikom és egy szerelmes vers kíséretében. Keresztelő Szent János ünnepén Portóban tele vannak az utcák ünneplő emberekkel, akik virágzó fokhagyma csokorral vagy kisebb méretű műanyag kalapáccsal veregetik meg finoman a mellettük elhaladókat, s ezzel szerencsét kívánnak nekik. Az idősebbek szerint így próbálják meg visszaterelni egymást a helyes útra.