Sziasztok! Idén is nagy szeretettel várunk mindenkit december 27. -én a veszprémi Expresszó klubban az év utolsó LGT emlékzenekar koncertjére! :-) Érdemes kipihenten és időben érkezni! Kapunyitás: 21:00 21:30-tól az In2ity /akusztikus duo/ vezeti fel az estét! 22:30-kor LGT emlékzenekar koncert! kb. 00:30-tól M&M after party kifulladásig! Tixa // FISH! + Fatal Error // Expresszó, Veszprém. /Murak és Molnár Bence/ VEGYÉL RÉSZT NYEREMÉNYJÁTÉKUNKBAN A PÁROS BELÉPŐÉRT, MELYET DECEMBER 26. -ÁN 21:00-KOR SORSOLUNK KI AZOK KÖZÜL AKIK ADDIG MEGOSZTJÁK NYILVÁNOSAN A KONCERTÜNK PLAKÁT FOTÓJÁT! Itt találod:
– Minden változik, így a város is, de nincs ebben semmiféle misztikum: akkor is jó volt, és ma is jó. A fiatalok nyilván mások, mint mi voltunk, ám a mi életünk nem nagyon változott. Nem igazán hiszik el a veszprémiek, hogy milyen nagyszerű helyen élnek, és állandóan a "halott város" képpel jönnek. Pedig ez nem igaz. A munkáimból fakadóan eléggé ismerem az ország nagyobb városait: Veszprém pedig országosan nagyon jó szinten volt és van. – Mindig ilyen egyszerűen látod a világot? – Nem tudok minden köré nagy misztikumot keríteni. El lehetne adni, hogy mekkora dolog csinálni egy fesztivált, egy klubot, de nem lenne igaz. – Ki vagy te, hogyan definiáljuk Muraközy Pétert? Volt dobos, jelenleg nem vendéglátós, több fesztivál szervezője? Veszprém Portré - Veszprém kulturális kiadványa. – Ha profánul kell válaszolnom, akkor programszervező vagyok – és ez jelenthet bármit. Alapvetően viszont a mai napig zenésznek tartom magam; nem feltétlenül hangszerrel a kézben, de egy zeneszám-írásának és egy hely létrehozásának inspirációja ugyanaz. Alkotni szeretek valamit, ami jó, ha tetszik másoknak is.
Gondolom a pillanatnyi alkotás vágya. Nem az, hogy a mű kikerüljön valamelyik nagy galériába, nem a kép utóélete, hanem az, hogy amit akkor gondolt, azt meg tudja-e festeni. Ezek a dolgok mind csak gondolatkísérletek, amelyek valóra válnak. – Beszéltél a közművelődés és a zene összekapcsolódásáról az életedben. Van valami tudatos abban, hogy amit csinálsz, az mégiscsak a közösség hasznára válik? – Jó, ha így sül el, de vagyok annyira önző, hogy elsősorban a saját vágyaimat akarom megvalósítani. Azért csináltuk a Fintort, az Expresszót, az Utcazenét, hogy jól érezzük magunkat, és nagyon örülünk, ha másnak is tetszik. – Viszont mégiscsak megkaptad a Gizella-díjat a várostól. Szerinted miért? – Gondolom ezekért a projektekért. Expresszó veszprém 2015 cpanel. És persze örültem az elismerésnek, magának a díjnak, a ténynek. Még azt is tudom, hol van: kint a konyhakredencben… – Közösségi ember vagy? –Abszolút, de emellett mégis magának való embernek tartom magam. Nem tudnék itthon ülni egész nap, szívesen megyek el egy közösségi térbe, például egy kávézóba, ahol aztán egyedül ücsörgök egész nap… – Sörpince, Incognito, Patrióta Lokál, DC, Tűztorony… Miért van az, hogy megcsinálsz egy-egy helyet, aztán meg "elhagyod"?
– Számomra az alkotás a fontos, nem a működtetés. Nem tartom magam vendéglátósnak – és nem is vagyok az. Ezeket a helyeket ki kellett találni, fel kellett tenni a térképre – utána már nem igazán érdekes a hétköznapi üzemeltetés. Az viszont nagyon jó érzés és üzenet, hogy az általad megcsinált klubok nagy része utánad is működik. – Jelenleg milyen nagy projekten dolgozol? – A Hangvilla a következő kihívás. Annyit tudunk, hogy a Séd mozi megújul, az alján marad az Expresszó, viszont jóval nagyobb alapterületen. Mindenki látja kívülről, hogy mekkora az épület: nagy, és azt is lehet tudni, hogy mekkora benne a mostani Expresszó: pici. Az új hely befogadóképessége 200-ról 1200 főre emelkedik, azaz megváltoznak a lehetőségek: sokkal nagyobb koncerteket tudunk majd szervezni. Expresszó Veszprém 2019. Megpróbálunk vidéki szinten egy Millenáris Park szerű helyet létrehozni, és régiósan gondolkozni. Emellett az új Expresszó egyfajta ifjúsági ház jelleget is ölt, ahol a fiatalok délutánonként együtt lehetnek. – Álom szinten van olyan, amit meg szeretnél valósítani?
Átvitt értelemben utalhat arra is, hogy valaki korlátolt gondolkozású, gőgös, rátarti. Hogyan kell kokárdát készíteni? A magyar kokárda (szalagcsillag) kör alakú, fodros szélű, nemzetiszínű jelvény, amit március 15-én, 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő pesti forradalom évfordulóján szokás viselni. Hamarosan mindenhol nemzetiszínű lobogókat lenget majd a szél, az emberek pedig kokárdát tűznek a ruhájukra. Mivel a gyerekek kíváncsiak, biztosan felteszik majd a kérdést: "Miért? " Tényleg, hogyan is lehet elmagyarázni egy kisgyermeknek, hogy mit is ünneplünk ilyenkor? Szerintem: egyszerűen, az életkoruknak megfelelően, egy kis meseszerű történetbe ágyazva. És persze mindez jobban megmarad bennük akkor, ha közben játszhatnak is. Mondjuk lehet belőlük igazi kis huszár! Március 15 gyerekszemmel – játékkal, mesével ovisoknak. Mi történt? Elmesélhetitek, hogy nagyon régen az itt élő embereknek egy császár parancsolt. ( A török császár már ismerős fogalom a számukra a "Kiskakas gyémánt félkrajcárja" című meséből. )
/Március 15. Nemzeti Ünnep/ A harangok dala – Kormorán. / Az 1848-49 –es forradalom és szabadságharc emlékére /. Videómat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, Március 15-i Nemzet... ünnep – Google Kereső március 15. ünnep – Google Kereső 1848 linkgyűjtemény A katalógus a 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit dolgozza fel a linkeken keresztül. Ezenkívül az akkori európai történelmi helyzetet, az aradi vértanúkat, a Batthyány kormányt, Petőfit, a fontosabb csatákat bemutató linkeket is talál az érdeklődő, egészen az 1867-es Kiegyezésig. Megemlékezések, aktualitások, '48-as versek, játékos tanulás gyerekeknek a forradalomról. Meghatározás Az 1848. március 15-i forradalom célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. A forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve lett. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, és eredményességét mi sem mutatja jobban, mint hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön.
Az idő múlása, a percek, napok, évek telnek, az évszakok váltakoznak. Az élet állandó körforgása vesz bennünket körül. Már kisgyermekkortól a szülők napirendet követnek, a gyerekek pedig szépen lassan megtanulják, hogy reggel ébredünk, délben ebédelünk, nyáron meleg van, télen pedig a Karácsonyt ünnepeljük. Ahogy a totyogók óvodássá érnek, egyre részletesebben látnak bele a világukba, és egyre több információt szereznek a környezetükből. Március 15-én a legtöbb gyerekszem észreveszi, hogy szüleik kabátjukra kokárdát, a villanyoszlopokra darusautók zászlókat tűznek. Miért történik mindez? Hogyan meséljük el a legkisebbeknek, mi is történt március 15-én? Felkerestem számos történelmi leírást, amit sajátos módon ollóztam össze, hogy óvodás gyermekeimnek elmeséljem a március 15-i történéseket. Ebben a bejegyzésben ezt a történetet szeretném Veletek is megosztani. Magyarországot az 1800-as évek közepén, több, mint 170 éve egy igazságtalan osztrák császár irányította. Ez a császár (mint a török császár a Kiskakas gyémánt fél krajcárja mesében) volt Magyarország királya, aki sok olyan döntést hozott, amivel az ország népének ártott.
Összefogtak és elmentek a Nemzeti Múzeumhoz, ahol Petőfi Sándor kiállt a lépcsők tetejére és elszavalta a Nemzeti dal című verset. "Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! " A nép hamar Petőfi Sándor mellé állt, mindenki bólogatott, tapsolt és ujjongott. A vers után felolvasta a kávéházban megfogalmazott követeléseket is. Ez a 12 pont hamar eljutott az uralkodóhoz is, aki nem tudott a tömeg akarata ellen mit tenni. Néhány napra rá, megalakult az első magyar független kormány, egy olyan csoport, politikai közösség, amely már nem az osztrák császár parancsait, hanem a magyar emberek érdekeit tartja szem előtt. Ez a nap Petőfi Sándor és barátai számára győzelem volt, amit azzal ünnepeltek, hogy kitűzték a zászlókat a magasba és a szívűk oldalára a kokárdákat. Igazán bátrak voltak ezek a fiatalok, hiszen kiálltak azért, hogy a magyar nép boldog és igazságos világban éljen.