Királyhelmec egyik testvérvárosa Kisvárda, amely a határon történő átkelés szabaddá válása után sokak számára még közelebb került. Városunknak eddig is volt kapcsolata Kisvárdával, ami éppen a két város egymáshoz való közelsége révén nem pusztán a protokolláris látogatásokban merült ki. Az elmúlt évben, ez a testvéri kapcsolat, a két városban lévő református gyülekezet kapcsolatának az élénkülésével, egy új vonalon is kezdett erősödni. Református gyülekezet kisvárda history. A királyhelmeci gyülekezet mellett működő KOINONIA jótékonysági alapnak köszönhetően két alkalommal is vihettünk királyhelmeci gimnazistákat a kisvárdai gyülekezet által összeállított Kontrasztkiállításra, ami két év alatt Magyarország tíz leglátogatottabb kiállításai közé került. Emellett a kisvárdai gyülekezet ProTone Acoustics hangstúdiója technikai segítséget nyújtott a királyhelmeci egyházközségnek; sőt, az említett stúdióban egy háromnapos hangtechnikai alapképzés is megvalósult, amelyen a királyhelmeci fiatalok mellett a Zempléni Egyházmegye más gyülekezetéből is voltak résztvevők.
Királyhelmec és Kisvárda városa évek óta testvérvárosi kapcsolatot ápol egymással, amely kapcsolatnak látható jelei is vannak, hiszen a két város kölcsönösen részt vesz egymás kulturális rendezvényein, alkalmain. A két város református gyülekezete között mindeddig nem volt megállapodás az egymásra való odafigyelésre vonatkozólag, de ennek ellenére többször volt az elmúlt években lehetőség arra, hogy egymás szolgálatába betekintsenek, vagy hogy közösen alkalmat szervezzenek. Református gyülekezet kisvárda coat of arms. E találkozások során merült fel annak a gondolata, hogy a két gyülekezet között testvérgyülekezeti megállapodás szülessen, amelynek aláírására, az eddigi kapcsolat "hivatalosítására" szeptember 28-án, a királyhelmeci református templomban, ünnepi istentisztelet keretében került sor. A vasárnap délelőtti istentiszteleten Nt. Százvai László, kisvárdai főlelkész a Mk 3, 13-19 alapján hirdette az igét. Ezt követően Nt. Molnár István, királyhelmeci lelkipásztor köszöntötte a jelenlévőket, majd beszédében elmondta a testvérgyülekezeti megállapodás előzményeit, a két gyülekezet eddigi kapcsolatát, szolgálatuk közös pontjait.
Itt akarunk maradni, itt akarunk élni – fogalmazott, hozzátéve, hogy a teljes élet elengedhetetlen része a templom. Leleszi Tibor beszédében úgy fogalmazott, hogy az erő sokféle lehet, de a lelkierő – ami a legfontosabb –, az Istentől jön, amelynek forrása mélyebben van és magasabban, ahová az ember el tud érni. "Ezért fontos, hogy legyen templomtorony fölfelé, Istenhez. " Az ünnepélyes alapkőletételen igét hirdetett Nagytisztelendő Csegei István esperes. Református gyülekezet kisvárda főtér. Egyházmegye nevében köszöntőt mondott Balogh Sándor egyházmegyei gondnok. Fellépett a Kisvárdai Református Egyházközösség énekkara, Szabó Réka, valamint Fodor Gréta. Az ünnepség végén a környező települések lelkipásztorai áldást kértek, majd Százvai László bezárta az egyházközségi közgyűlést. Az igehirdetésen ott volt Dudás István önkormányzati képviselő, az alpolgármesterek, a jegyző, valamint az intézmények vezetői és a környező települések polgármesterei. - FrissMédia -
Látnivalók a környéken Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza Kisvárda A XV. században épült várat 1828-ban nyilvánították műemlékké, de felújítása csak 1950-ben kezdődött el Érdi Sándor régész vezetésével. Napjainkra nemcsak a város, hanem a térség kulturális központja... Rétközi Múzeum Festett pitvaros ajaki ház (XIX. -XX. sz. ), festett pitvar. Falusi kovácsműhely; Textilház - teljes berendezéssel; A paraszti kultúra tárgyi emlékei. Római Katolikus Templom 1082-ben Szent László építtetett templomot Szent Péter és Pál tiszteletére. Perselyadomány a Kisvárdai Református Egyházközség templomára - Reformatus.hu. 1435 körül gótikus stílusban nagyobbították. 1564-ben az erdélyi csapatok lőport tároltak a templomban; felrobbant. A szenté... volt Diener Bankház A XVIII-XIX. század fordulóján épült az épület, feltehetően a közbirtokosság céljaira. Az emeleti rész volt otthona a Kisvárdai Kaszinó Egyletnek, majd 1886-1948 között az Ipari és Kereskedelmi Bank s...
Krisztussal viszont soha nem a környezetünknek leszünk a foglyai. A KRISZ elsősorban a fiatalok felé szolgál, de az alkalom adta annak a lehetőségét, hogy felnőtteket is meghívjunk. Közel harmincan gyűltek össze, elsősorban a kisvárdai gyülekezet tagjai. Tartalmas, sok személyes tapasztalatot és véleményt megosztó beszélgetés után az ige a szeretet nagy parancsolatát hozta elénk. Felemelő volt a közös imádság és ének! Parókia Portál. Úr Nikoletta, a kisdobronyi gyülekezt ifjúsági munkása vezetésével többek között "Mert a haza nem eladó…" versfeldolgozást a Mindig velem, Uram követte. A fiatalokat és felnőtteket egyaránt szeretetvendégséggel vártuk. Jó volt, hogy legalább egy délutánra számunkra megszűnte a határok, és reménységgel néztünk előre Isten határtalan országa felé! A kisvárdai alkalmat április 4-én, a budapesti nagytétényi úton megszervezett találkozó követte. Tizenöt egyetemista korú fiatal gyűlt össze egy kis hazaira. Nagyon tartalmas, gazdag életutak kerültek elénk a beszélgetés során. Mindegyik fiatal a mesebeli tarisznyába nem csak néhány hamuban sült pogácsát, hanem sok szeretetet, hűséget, hitet és tiszteletet hoztak magukkal.
Ebben a kampányban most beszél a legnagyobb tömeg előtt. Így vonult a Békemenet Kövesse nálunk élőben! Kósa Lajos nem mert kiállni beszélni Debrecenben Az eredeti program szerint ő mondta volna az ünnepi beszédet a város március 15-i ünnepségén. Paks 3-at Felcsútra! - ezt is követelik a Kétfarkú békemeneten Legalább ötezren masíroztak "A molinó minden előtt! " feliratú molinó mögött. Áznak-e majd százezren a Békemeneten és folyik-e majd vér? Összehoz-e óriási tömeget az a ki nem mondott, mégis jól érthető üzenet, hogy "Inkább 10 hülye Kósa, mint 1 okos néger? " [6] A forradalmi hangulatú tüntetés a Batthyány téren ért véget. Ezen a napon este, a hagyományoknak megfelelően, volt egy második tüntetés is, melyen a tömeg a Lánchídon át a Budai Várba vonult. 1988. március 15 | 24.hu. Mindkét demonstráció békésen zajlott le, a rendőrség tömegoszlatással nem avatkozott be. Ugyanakkor rendkívül nagy volt a karhatalmi készültség. Debrecen mellett látható volt, hogy ÉK irányból egy katonai szállítógép kötelék tartott Budapest felé március 15. előtt, majd azt követően visszafelé is.
Budapest Itt állíthatod be, hogy a nap mely időpontjaiban szeretnél a Hírstarttól hírfigyelő levelet kapni a figyelt szavak vagy címkék alapján meghatározott témájú legfrissebb hírekkel. Ha az értesítési időpontokat megelőző időszakban nem szerepelt a feltételeknek megfelelő hír a Hírstarton, akkor nem küldünk feleslegesen üres levelet. – Kossuth _ FELIRATI __ beszéde = _ ALKOTMÁNYT _ a tartományoknak is. - __ BÉCS ___-i forradalom 4. 1848. Március 15. 1988 március 15 mars. - Pest A radikálisan gondolkodó fiatalok törzshelye. március 15-e reggelén azonban ezeknek a fiataloknak a gyülekezöhelye volt. Pilvax Kávéház A Landerer-Heckenast nyomda A tömeg követeli a 12 pont és a Nemzeti Dal kinyomtatását. Nemzeti Múzeum Nagygyűlést tartanak a Nemzeti Múzeum előtt. Jókai Mór felolvassa a 12 pontot, Petőfi elszavalja a Nemzeti Dalt. A pesti Városháza A tömeg a pesti Városháza elé vonul. Petőfi és társai a város vezetőitől követeléseik teljesítését várják. A városatyák aláírták a fogalmazványukat. A budai Helytartótanács A tömeg Budára a Helytartótanács épületéhez vonul és követelik, hogy engedjék ki Táncsics Mihályt.
Az esemény az 1956-os forradalom leverése után - ahol a 48-as jelszavak tűntek fel, így többek között az önállóság vagy az emberi jogok védelme - a Kádár-korszakban sem kapta vissza nemzeti jellegét, hanem pusztán egy állami rendezvény maradt. Az 1980-as években a rendszerrel szemben elégedetlen ellenzéki csoportok pár száz fős összejöveteleken ápolták "48 szellemét". A rendszerváltás hajnalán, 1988. 1988 Március 15 - Március 15 | 24.Hu. március 15-én a fővárosban már 10-15 ezres ünneplő tömeg gyűlt össze, és bár az államhatalom tett a rendezvény akadályozása céljából megelőző intézkedéseket (házkutatások, őrizetbe vételek), maga a megemlékezés - beszédekkel és az esti fáklyás felvonulással együtt - békés mederben zajlott le. A Kádár-rendszer addigi legnagyobb tüntetésén a jelenlévők sajtószabadságot, reformokat és egyesülési szabadságot követeltek, valamint megfogalmazódott Kádár János távozásának, a szabad választások és a többpártrendszer kívánalma is. 1988. december 20-án az országgyűlés március 15-ét újra munkaszüneti nappá nyilvánította.