Omsi 2 Délpest, 193E buszjárat, Köki Felsőcsatári út - YouTube
OMSi 2 Délpest 4. 3 183-Szarvas Csárda tér-Szemeletelep - YouTube
Omsi 2 | Délpest 5. 1 |200E Liszt Ferenc Airport ➤ Határ út M |MB Conecto 628g|BKK FUTÁR - YouTube
Omsi 2 | Délpest - 183-as busz | MB_O530_CNG + futár - YouTube
Dél-Pest, Kispest Készítő: Labádi Martin Újabb pályával, vagyis pályabővítéssel fogunk, mint a címből is sejthető a dél-pesti, illetve a kispesti pályát érinti. A két útvonalhálózatot több meghosszabított járat fogja összekötni, ezek lennének a(z) 50V, és a 136E. Ha már a Határ útnál tartunk, akkor ott tekereg a lábunk alatt a metró M3-as metró pótlóbuszának a megállóit, ezáltal a járatait is elkészítené halad a pálya? Nos, a napokban kezdődött az "építkezés", és igen ütemesen halad. Megjelenési dátumot nem tudunk, viszont ahogyan elnézegetem októberre tenném a debütálást.
Kiemelt Legújabbak Archívum Kövess minket! Egy igazi magyar pálya, szó szerint, hiszen nem fiktív, hanem a valós Dél-Pestet mutatja be. A pályán megtatálhatunk 7 valós buszvonalat, melyek Budapest XVIII és XIX. kerületében találhatók. Gyönyörűen kidolgozott utcák, épületek (pl: KÖKI), objektumok gyarapítják a pályán töltött időnk élvezetét. Készítők: Pálya: Mark0244 Menetrend HOF: Nemeza, BPI-129 Egyéb objektumok: BPI-129, BPO-193, Mark0244, Vass Bálint, G. Gabe, gcs7e7 Buszvonalak: 182 ► Alacskai úti lakótelep ↔ Kőbánya Kispest M 183 ► Szemeretelep vasútállomás ↔ Szarvas Csárda tér 184 ► Pestszentimre Benjámin utca ↔ Kőbánya Kispest M 193E ► Ganztelep, Mednyánszky utca ↔ Kőbánya Kispest M 282E ► Pestszentimre, Benjámin utca ↔ Kőbánya-Kispest M 284E ► Pestszentimre, Benjámin utca ↔ Kőbánya-Kispest M 50VP (villamospótló) ►Pestszentlőrinc, Béke Tér ↔ Pestszentlőrinc Szarvas Csárda Tér Letöltés: Dél-Pest v4. 0 [ fájl] Dél-Pest v3. 2 [ fájl] Fonts - Magyar pályához igazítva [ fájl] Megjegyzés: Előző verziók nem szükségesek, viszont a Fonts igen!
Vörös jáspis A Zöld tó és a Vörös tó, Szováta (DN13a Balavásár-Csíkszereda). Medve-tó, a világ legnagyobb heliotermikus tava - Monarchia túrák Vörös és Zöld-tó A Vörös és Zöld tavak a Medve-tóval egyidejűleg alakultak ki, annak oldalnyúlványaiként. E sekély tavak (1, 8 m) alját vastag, nagy kálcium- és vasszulfát-tartalmú iszapréteg borítja, vízfölöslegük a Medve-tóba ömlik. A fordított S alakú, 1600 m2 területű Vörös-tó nevét a vízben tömegesen előforduló vöröses színű sóféregről (Artemia Salina - alacsonyrendű rák) kapta. Rigó-tó A Rigó-tó az 1950-es években nyerte el mai alakját és kiterjedését. Szováta: A Zöld tó és a Vörös tó (térkép). Felülete 1438 m2, legnagyobb mélysége 1, 7 m. A tó fölötti erdőben a mára elposványosodott Kígyós-tó maradványai találhatók, amely a 30-as években a Medve-tó után a fürdő második legnagyobb tavának számított. A Kígyós-tóból kiinduló patakocska völgyében alakult ki a Rigó-tó, melynek vízfölöslegét a Sósárok vezeti le. Piroska-tó A Piroska-tó egy nagy kiterjedésű dolina közepén jött létre, amely a sókarszt jelenség következtében a XX.
A település környékén számos sós tó – a Medve-, a Mogyorósi-, a Fekete-, a Rigó-, a Zöld-, és a Vörös-tó – és két édesvizű tó – Piroska- és a Tivoli-tó – található, mind közül legnagyobb és leghíresebb a Medve-tó. A tó egy sós talajon élő víz, amely állandó mozgásban van, ezért gyakran tapasztalható besüppedés és földcsuszamlás. Noha körülötte, illetve a nemrégiben kialakított Só útja nevezetű tanösvényen gyakorta megjelennek a medvék, a tó nevét nem az állatok jelenlétének köszönheti, hanem annak, hogy felülnézetből alakja egy kiterített medvebőrre hasonlít. Barangolás az erdélyi Sóvidéken | National Geographic. A legenda szerint a tó helyén valamikor palota állt, amelyben egy tündérkisasszony lakott. Gyakran barangolt a környező hegyekben és erdőkben. Amikor egy esztenához ért, beleszeretett a juhait terelgető pásztorlegénybe. A tündértörvények tiltották, hogy földi férfival találkozzon, mégis vállalkozott azok megszegésére: visszatért az esztenához, ahol szerelmét egy földi lány karjaiban találta. Biztos volt benne, hogy a legény nem lesz az övé, így dühében nyájával egyött sósziklákká változtatta.
A szovátai tavak gyógyító erejét (mozgásszervi betegségek, nőgyógyászati problémák, idegrendszeri betegségek, anyagcserezavarok gyógyítása) először 1715-ben jegyezik fel, a Medve-tó karrierje pedig 1900 körül indul el. Sófalvi Illyés Lajos ismeri fel elsőként a tóban rejlő lehetőségeket, 1894-ben megszerzi a tó használati jogát, fürdőengedélyt szerez és villát épít a partján. Kacsó Péter földrajzórát tart a Medve-tónál – Fotó: Barna Béla E különleges Medve-tó, s a többi hőtárolós sóstó alapozta tehát meg a szovátai fürdőtelep kialakulását. A 11600 lakosú, zömében magyarlakta Szováta (Sovata) ma már európai hírű üdülőváros, mely a XIX. 14. Családi tó-túra Szovátafürdő – A Sóvidék gyöngye – EKE Vándortábor. század második felében szerezte hírnevét. Több fürdőszezont töltött el itt Jászai Mari színésznő, de természetesen megfordult itt Ady Endre is, és persze járt Szovátán Jókai Mór is. 1920-at, azaz Trianont követően Szováta-fürdő számára a legnagyobb reklámot a román királyi család nyaralásai jelentették; Mária királynét meglátogatták itt az angol és görög királyi család tagjai is.
Hőmérséklete szinte termál érzetét kelti, 35°C-ra melegszik fel két méteres mélységig. Ugyanakkor pozitív, gyógyító hatása is ismert, használják a meddőség orvoslására, de reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is. (A partján kialakított, éttermekkel ellátott standra elfogadható összegű belépő megváltását követően juthatunk be, azonban azzal mindenféleképpen számolnunk kell, hogy a sorbanállás miatt érdemes már lehetőség szerint korán reggel érkezni, annál is inkább mivel délben kötelezően egy órára ki kell vonulni a vízből mindenkinek, hogy a tó védelme érdekében vissza állhasson a felkavart felső sóréteg! ) Sóhegy a Só-szorosban Forrás: Bori Bianka A környék nevezetességeihez tartozó Parajdi Sóbánya mellett kevésbé látogatott, és ennek köszönhetően sokkal vadregényesebb, helyszín az úgynevezett Só-szoros, ami lényegében a Korond-patak völgye. Itt csodálhatjuk meg a híres parajdi sósziklákat, amelyek már a 18. század végén is turisztikai látványosságnak számítottak. A Só-szoros Természetvédelmi Területet kettő irányból is megközelíthetjük: Parajd és Alsósófalva találkozásánál egy hídon és a régi bányatelepen keresztül, vagy a másik irányból, Korond alsó bejáratánál.
A tó különlegessége egyedülálló heliotermikus tulajdonsága. A tó felső részén átfolyik a két patak édesvize, amely átengedi a napsugarakat és az alatta elterülő sós vizet jelentősen felmelegíti, a hő a sókristályok által tárolódik. Ha nem lenne a sós víz felett a patakok édesvize, ezek a tavak is ugyanúgy viselkednének, mint a többi tó: nappal felmelegednének, éjjel lehűlnének. A tó közepes sótartalma 256 gramm/liter (a tengervízé 35 g/l, a Holt-tengeré 280 g/l), összesen 64 ezer tonna oldott sót tartalmaz. Ha nem fürödnének a tóban, a nyár végére akár 70 °C-ra is felmelegednének az alsóbb vízrétegek, a sűrűségkülönbségek miatt ugyanis ezek a rétegek nem keverednének egymással és folyamatosan, akkumulátorként raktároznák a Napból érkező energiát. A fürdőzők által létrehozott vízmozgások azonban ezt nem teszik lehetővé, a tó a szezon kezdetén a legmelegebb, az átlagos 35-50 °C, a szezon végére 25-30 °C-ra csökken. Temetések listája 2016 Tensiomin és frontin Adok veszek siófok Vivaldi négy évszak tél 1 tétel
A csábítás földjén Tó Magas a vérnyomásod? Lenyomjuk! - Ripost Erdély, Székelyföld: Szovata és vidéke: a történelmi Marosszék 1 - Péter Pál Váradi - Google Könyvek Szováta, Medve-tó, erdélyi csillagtúra ajánlatok, Székelyföldi vakáció, programok MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár - Pénztártagoknak - Tagsági adatokkal kapcsolatos nyomtatványok A Medve-tó Fotó: Barna Béla Márpedig a Medve-tó Európában az egyetlen, a világon pedig a legnagyobb heliotermikus (hőtároló) tó. a Medve-tó Európában az egyetlen, a világon pedig a legnagyobb heliotermikus (hőtároló) tó Ez azt jelenti, hogy a tó meleg vize nem termál eredetű, hanem a napsugárzás által nyáron végbement felmelegedést a súlyuknál fogva mélyebben fekvő tömény sósvíz-rétegek elraktározzák, s mintegy hőakkumulátor szerepét töltik be. Így a tó hőmérsékleti viszonyai egyedülállóak, hiszen a felszíntől lefelé egyre melegebb: fél méter mélységben még kb. csak 30 fokos, másfél méter mélyen viszont már mértek 66, 5 fokot is! A heliotermia jelensége egyébként a tömény sósvizű tó fölött átfolyó két édesvizű patakocskának köszönhető.
Látván, hogy a fürdőtelep nincs eléggé ellátva ivóvízzel, előadásokat szervezett, és ezek bevételeit fordította az építkezés céljára. A honismereti séta folytatásaként végigsétálunk a fürdőtelep valamikori Új útján, a tulajdonképpeni főutcán, ahol az Osztrák-magyar monarchia fürdőépítészetének remekeivel, az áttört díszítésű villákkal ismerkedünk meg. A valamikori több száz villának jelenleg csak a töredéke található meg, ugyanakkor szép számban vannak felújítottak, melyek hűen tükrözik a korabeli fürdőhangulatot. A múlt századfordulói villasor elhagyása után a legnagyobb sós tó, a Medve-tó az első célállomás. A világ legnagyobb, és Európa egyetlen heliotermikus (Naptól fölmelegedő) tava holott természetes keletkezésű, kialakulásának kezdeti idejét szinte percnyi pontossággal ismerjük: 1875. május 27. délelőtt 11 óra. A heliotermia jelenségének, és a tó legendájának megismerése után továbbsétálunk a Piroska-tó fele, melynek vizében olyan alacsony a sókoncentrátum, hogy már édesvíznek tekinthető.