Nem kell Hercule Poirot-nak lenni ahhoz, hogy az ember detektívnek érezhesse magát: mi, Budapest-rajongók egy kicsit mindnyájan nyomozók lehetünk néha. Ha találunk egy régi fotót, amely mellé nincs odaírva, hol és mikor készült, kezdődhet is a kutatás! Izgalmas kaland felderíteni egy hely múltját, a házak, utcák, terek történetét, és mindezt összevetni a jelennel: mi az, amit saját szemünkkel láthatunk séta közben és mi az, ami már csak emlékként létezik. A következő öt fotó segítségével barangolásra hívjuk az Olvasót térben és az időben – Budapesten. Budapesti Lakcímjegyzék 1900. Fönt: a II. kerületi Csalogány utca az 1920-as években, alatta: az utca napjainkban. Háttérben mindkét képen az Országház részlete látszik (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény; Both Balázs/) A vízivárosi Csalogány utca az 1920-as években még egészen más képet mutatott, mint manapság: jellemzően földszintes, legfeljebb egyemeletes házak sorakoztak egymás mellett a kövezett utcák mentén, a háttérben azonban felsejlik két magasabb épület, az Országház és az 1757-ben felszentelt Szent Ferenc sebei templom alakja.
A képen jobb oldalon látható, 1860-as években épült Gyertyánffy-házba, amely Pest első négyemeletes lakóháza volt, 1864-ben költözött be az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság, amely csak a fotó elkészülte után, 1908-ban építtette a ma is álló, Alpár Ignác tervezte palotáját. A bal oldalon látható, a II. világháború után lebontott házsor első tagja a XVIII. század végén épült, majd 1822-ben második emelettel bővített "Két török-ház" avagy Kemnitzer-ház, amely egészen 1950-es lebontásáig meghatározó eleme volt a Deák tér arculatának. Budapesti lakcímjegyzék 1900 2000. Ebben az időszakban bontották le a szomszédos házakat is, helyükön előbb parkoló, majd gödör, végül szórakozóhely lett. Az 1903-ban átadott régi Erzsébet híd a Gellért-hegyről nézve 1913-ban és az 1964-ben felavatott új átkelő (Fotó: Fortepan/Képszám: 151697; Both Balázs/) Az 1903-ban átadott, a Kereskedelmügyi Minisztérium hídszakosztályán dolgozó Nagy Virgil, Czekelius Aurél, Beke József, Gálik István és Gottlieb Ferenc által tervezett régi Erzsébet híd nemcsak külsejében, de szerkezetében is jelentősen különbözött Sávoly Pál tervezte, 1964-ben átadott utódjától.
Baumgarten bíró volt, jogtudós és újságíró. 1853 és 1913 közt élt Budapesten, az 1900-as lakcímjegyzék szerint az Erzsébet körút 41-ben. 1892-ben, e ház építésekor még kereskedelmi bíró, 1909-ben kúriai bíró, 1910-ben ítélőtáblai tanácsnok. Tagja az "Ügyvédbíráló Bizottságnak" és "vizsgáló kültagja" a Budapesti Egyetem Jogtudományi Karának. A tulajdonosok: Schlesinger József egy nagyhírű, megbecsült, nagy kiterjedésű zsidó család oszlopos tagja, fő foglalkozására nézve könyvkiadó és könyvkereskedő volt, de a Budapesti Lakczímjegyzék több érdekes címet, foglalkozást, megbízás teljesítését köti a nevéhez. Régi, híres könyvkereskedésük első üzlete Pozsonyban volt a XIX. század első felében. RadixFórum :: Vezetéknevek :: Bérei, Berei család. Onnan 1860-ban költöztek át Bécsbe, ezen üzlet mellé nyílt a pesti lerakat a Király utca 1. alatt, amely hamarosan a kereskedés mellé könyvkiadóként is ismertté vált. Az könyvesbolt egészen a német megszállás napjáig zavartalanul működött, sőt újranyílt a háború után, majd 1947-ben végleg kitelepült a család tekintélyes részével együtt Palesztinába, ahol Sinai Kiadó néven a mai napig, ugyanazon család tulajdonában működik.
A híd a nagy háborúban megsemmisült. (Fotó: WIRTHMANN JULIANNA / FORTEPAN) Közel három év keresés után kiderült, hol készült ez a kép: Budapest, XIII. Váci út, háttérben az 51/B sz. Napocza nevű fórumozót egy Facebookra feltöltött fotó vezette nyomra. A képhez pedig épp a beküldője küldött egy történetet, minden bizonnyal elfelejtette, hogy beküldte ezt a fotót. "Sokszor feltettétek már ezt a talányt, ezért eléggé ismerős volt már a fotó. Most, hogy a helyszín is kiderült, belém nyilallt, hogy a mögötte lévő házban volt egy rokonom egy ajtónyi szélességű cipőkellék-kereskedése, ahol kiskoromban – ha vidékről néha feljöttünk hozzájuk látogatóba – fasámfákkal játszottam. Ők abban a házban, egy hátsó, sötét kis lakásban laktak. Kinyitottam a Fortepant, és óriási meglepetés ért: én voltam az adományozó, de azt sajnos már elfelejtettem. Budapesti lakcímjegyzék 1900 cast. " (Fotó: VOGL ELEMÉR / FORTEPAN) A Fortepan gyűjteményében legalább két tucat posta szerepel, szinte mind azonosítva. Ez az időben nem is régi, hatvanas évekbeli fotó viszont úgy néz ki, most is azonosítatlan marad, legalábbis annyi tipp érkezett, hogy nehéz lenne dönteni: 1. a Széchenyi téri Nagyposta Szegeden 2.
Döntő szerepei (a teljesség igénye nélkül) kiemelkedő szerepe van az ásványi anyag és vitaminellátásban A-vitamin képződik a májban elővitaminjából a karotinból raktározza D-, a K-, és a B 12 vitaminokat részt vesz a szénhidrát-, fehérje-, és zsíranyagcserében a cukrokat keményítő (glikogén) formájában tárolja ("tartalék energia") a zsíremésztéshez nélkülözhetetlen epét termeli a szervezet koleszterinszintjének kb. a felét állítja elő a bélből felszívódott mérgező anyagok lebontása és melléktermékként kiválasztása az epébe vagy a vérbe (távoznak a káros anyagok a vizelettel és a széklettel a szervezetből) Az ismeretlen eredetű májenzim emelkedés lehet cöliákia miatt is! Magas májenzim értékek okai es. Elsődleges májbetegségek kizárása után- gluténintoleranciára is gondolni lehet ha ismeretlen eredetű májenzim emelkedés tapasztalható. A transzamináz enzim szintek a normál tartomány fölé emelkedhetnek, gluténintoleranciára utaló jellegzetes tünetek (pl. hasmenés) pedig nincsenek. A laboratóriumi eredmény a vérszérumból az aminosavak anyagcseréjében szerepet játszó enzimek aktivitását határozza meg.
A zsírmáj okai A zsírmáj előfordulása A zsírmáj tünetei A zsírmáj diagnózisa A zsírmáj kórlefolyása A zsírmáj kezelése A zsírmáj gyógyulási esélye A zsírmáj megelőzése Az egyik leggyakoribb népbetegség a zsírmáj, minden negyedik ember érintett lehet, mégis a legtöbb esetben egyáltalán nem kezelik, pedig ez a jelenség a máj vészriadója. Normál esetben a zsírsejtek nem halmozódnak fel nagy mennyiségben a jobb bordaív alatt elterülő szervünkön, és összességében egyáltalán nem ártalmatlan jelenségről van szó. Még a bél baktériumflórája is megváltozik a zsírosodás során, és a szív-érrendszeri betegségek, valamint krónikus vesebetegség kialakulásának esélye is megnő. Leggyakoribb formája az úgynevezett nem alkoholos eredetű zsírmáj, melynek hátterében túlsúly, elhízás, metabolikus szindróma, inzulinrezisztencia, cukorbetegség állhat. Miért? Magas májenzim értékek okai a w. Mert a felborult hormonháztartás, főképp inzulinrezisztencia miatt a hasi zsírok "nem engedelmeskednek" az inzulin zsírbontásgátló hatásának. Emiatt a szabad zsírsavak mennyisége megnő a vérben, összetömörülnek (trigliceriddé), és a májba jutnak.
Sokszor szédülsz, fáradékony, fázékony vagy és a koncentrálóképességed sem megfelelő? Akkor bizony alacsony a vérnyomásod! Hogy ezek a kellemetlen tünetek ne keserítsék meg a mindennapjaid, érdemes fokozottan óvnod az egészséged! Pezsdítsd fel a tested a reggeli zuhany alatt, indítsd be a véráramlást úgy, hogy az átlagosnál hidegebb vízzel mosakszol. A nyaki nyirokcsomók mindig megnagyobbodnak, akár kisalmányira duzzadhatnak. A torokfájás egyre kifejezettebbé válik, a fájdalom a fülekbe is sugározhat. A mandulák kifejezetten megnagyobbodnak, általában összeérnek, felszínükön összefüggő sárgás-fehéres lepedék jelenik meg, a nyelés nehezítetté válik. Magas májenzim értékek okaidi. Jellemző még a hasi fájdalom, a máj és a lép megnagyobbodása. Előfordulhat a szemhéjak duzzanata is. A magas láz hosszú ideig, akár hetekig is elhúzódhat. A betegek sokszor elesett állapotúak, a nyelési nehezítettség miatt a táplálkozás és a folyadékbevitel akadályozottá válik. A diagnózis felállítását a klinikai tünetek és a laboratóriumi leletek segítik.