2008. április 1. Március 26-án került sor a január 24-én meghirdetett Mátyás-vetélkedő eredményhirdetésére a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban. 2008. április 4. 2008. Csuka Zoltán Városi Könyvtár , Érd. április 2-án a magyar nyelv hete országos rendezvénysorozatába illeszkedve Bódi Zoltán "netnyelvész", főiskolai docens tartott előadást a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban "Az internetkorszak kommunikációja" címmel. 2007. november 25. 125 éve született, és 40 éve hunyt el Kodály Zoltán, ezért a fenti témában hirdetett zenei vetélkedőt a Csuka Zoltán Városi Könyvtár Zenei Könyvtára ez év szeptemberében. A versengésre 3 fős csapatokban, 5-8. osztályos korú gyerekeket vártunk Érd és a környék iskoláiból.
2030 Érd, Hivatalnok utca 14 Csuka Zoltán Városi Könyvtár képek Csuka Zoltán Városi Könyvtár információk Az érdi könyvtár története Érden, hasonlóan sok más településhez, főleg községhez, az 1950-es évek közepén, 1954-ben hozták létre a népkönyvtárat. A Wimpfen-kúria – akkor Tanácsháza – épületében, egy 20 m-es irodahelyiségben helyezték el a néhány ezer kötetes gyűjteményt, amely a kalot és az iartestülettől kapott pár száz kötettel indult. A lakosság száma ekkor 23 ezer fő volt, nagy része ingázó, a fővárosba járt dolgozni. Tekintettel a hatalmas területre, hamarosan könyvkölcsönző helyeket létesítettek a községben (Parkvárosban, Érdligeten, Vincellérben). Az 1959-től már Községi Könyvtárként működő intézmény rendszeresen kapott anyagi támogatást a községi tanácstól, így a gyarapodásnak köszönhetően a helyiség egyre kisebbnek bizonyult. Első főállású könyvtárosa, Knap Vince, 1956-1961 között gyűjtötte és kölcsönözte a könyveket, esetenként kiállításokat, ankétokat szervezett. 1961-ben Bella Istvánné vette át a könyvtár vezetését.
Termelői tojásért mégis le kell menni a lépcsőn. Kiemelendő még a virágos sor, ahol a holland egyen virágokat és csokrokat árusító kereskedőktől a kertjükben szedett virágokat szorongató idős nénikéig mindenféle virágárust találunk. 1946-tól a Magyar-Jugoszláv Társaság ügyvezető titkára. 1950-ben koholt vádak alapján 15 évre ítélték, de 1955-ben rehabilitálták. Munkássága [ szerkesztés] 1922-ben indította el az első jugoszláviai-magyar irodalmi lapot, Út címmel, de később fontos szerepe volt a Vajdasági Írás (1928-1929), a Reggeli Újság, a Kalangya (1933) lapok megjelenésében is. Irodalomszervező tevékenységének fontos állomása a Kéve (1928) című első vajdasági magyar költői antológia szerkesztése. Költészetének első korszakát az expresszionizmus jellemzi, ezzel hagyományt teremtett a vajdasági magyar lírában. Az 1930-as évek közepétől formakincse hagyományos lett. Művei [ szerkesztés] Mindent legyűrő fiatalság (versek, 1931) Tűzharang (versek, 1933) Életív (versek, 1936) Sötét idők árnyékában (versek, 1939) Buzgó kiáltás (válogatott versek, 1957) Előretolt állásban (versek, 1966) A szentendrei rebellis.
Egy másik ilyen szimbólum Iz 11, 1 alapján a gyertyával díszített gyökér →életfa jelentéssel. **-B. E. 1. Pallas I:112. - Radó 1961. II:1102. Württembergisches Jahrbuch f. Volkskunde 1970. (H. Bausinger: Der Advent) - Bálint 1976:12. - MNL I:33. - Újváry Zoltán: Népszokások és színjátékok. Debrecen, 1979. - Múzeumi Kurír 1983. (Lukács László: Adventi koszorú)
00 Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézménye 16. 30 Torma Kata 17. 30 Cserjési Beatrix és Szécsi Norbert előadása december 21. 30 Jazzmed Band 17. 30 Kazár Tíciána és a Tamás Combó december 22. 30 Negyedik adventi gyertya meggyújtása Sztárvendég: MÉSZÁROS ÁRPÁD ZSOLT Varázslatos karácsony a Városházán Ismét megnyitja kapuit a Városháza. Nyíregyházán is meggyújtották az adventi koszorú második gyertyáját - Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Egyházközség. Az ingyenesen látogatható "Csillagporos karácsonyunk…" című kiállításon karácsonyi enteriőröket láthatnak a Városháza Krúdy termében a látogatók. A karácsonyi hangulatokat Gerliczki Zoltán mester virágkötő és csapata álmodta egységbe, ami minden korosztály részére nyújt érdekességeket. A kicsiket modellvasút, Szatmári Istvánné saját tervezésű babái, macik és gyűjtemények kedves darabjai várják, míg a nagyokat a karácsonyi dekorációs ötletek és Nádas Hajnalka különleges mézeskalácsai és tortái bűvölhetik el. Ötféle ünnepi díszítésben láthatunk karácsonyi hangulatot idéző fenyőfákat, melyek vintage fehér és púder színekben századfordulós és skandináv jellegű, valamint gyermekszobát megidéző hangulattal várják a látogatókat december 2-től 17-éig a Városháza dísztermében.
A kisebb méretű koszorúkba, sírcsokrokba általában 10-40 szál virágot szoktak kérni. 17-24. közötti hét. A Mária-tiszt. megnyilvánulásai a →hajnali misé k és az →Ó-antifónák - Az Úr eljövetelére bűnbánó lélekkel készülünk, régebben ezért az ~ böjti idő volt. K-en XI. 15-től, a gallikán lit. ter-én XI. 11-től ( →Márton napi lúd) böjtöltek. A latin egyh. egyéb területein csak hús- és tejterméktilalom volt. Az Osztr-M. Monarchia ter-ére XIV. Kelemen 1774: csak a szerdai, pénteki és szombati szigorú böjtöt írta elő, ami 1918-ig volt érvényben. 1956-ig 24-e, karácsony vigiliája volt szigorú böjti nap. - 2. ~i népszokások. Az ~i időszak kezdetét sokáig harangszóval jelezték. A korábban heti 3, majd 2 napos (szerdai és pénteki) ~i böjt és a szombati hústól való tartózkodás hagyományőrzőbb vidékeken még a 20. sz. közepén is szokásban volt az idősebbek körében. Egyes adatok szerint ezeket a böjtöket még a Nyíregyháza környéki ev. tirpákok is megtartották. A legutóbbi évtizedekig kerülték az ~i időszak alatt a zajos mulatságokat, táncot, lakodalmat sem tartottak.