36. Nosza tehát, hadnagy uram, Dúljuk fel jószágát, Mind ellenségünknek Hajtsuk el marháját! 37. Ha rád támad az pénziért, Vágd be az ajtaját, Fúrd meg az hordaját, Idd meg mind az borát! 38. Az paraszt embernek Fogd meg az szakállát, Hajtsd el az marháját, Verd pofon ő magát! 39. Az labancság takarodjék Nemes országunkból, Hogy végtire szalagszíjat Ne vágjunk hátakból! Kuruc nóta 1700-as évek eleje. A Csínom Palkó ismert és gyakran idézett népdal. Jellegzetes kezdőütemeit felhasználta többek között Kodály Zoltán a Háry János és Czinka Panna balladája című operában, Vujicsics Tihamér A Tenkes kapitánya című tévéfilmsorozat főcímében, valamint újabban a Bëlga együttes is a Nemzeti Hip-Hop című számban. 1950-ben a magyar operett új alkotással gazdagodott, Farkas Ferenc Csínom Palkó című történelmi darabjával. Ez a darab a Magyar Rádióban hangzott el elsőként. Az 1950-es évek elején folyt a régi, klasszikus operettek kiirtása a Rádióból. Révai József többségüket burzsoá, káros produktumnak nyilvánította.
1944 Ék Sándor: Náci-Németország rövidesen megsemmisül. Náci ellenes propaganda plakát. (apró szakadás) / 1944 Anti Nazi propaganda poster Ofszet. 40x60 cm | 267. Gyorsárverés | Darabanth | 2016. 02. 04. csütörtök 19:00 | Törökország időjárás | Törökország utazás Fali kivezetésű kondenzációs kazán Szöveg fordítása Csemege uborka télire 2019 Casino palko szoveg free Angol magyar szöveg Csínom palkó dalszöveg Kinövés a nyelv oldalán Diszkrét matematika könyv Autókereskedés üllői út 308 Különleges tudakozó 197 Christopher paolini örökség 5
Kevesen tudják, hogy a híres dalban említett Csínom Palkó és Csínom Jankó nem két kuruc vitéz, a dalban a vitéz a lovairól énekel. Farkas Ferenc daljátékában azonban két legény viseli e neveket. Két fiatalember, akik Rákóczi seregébe kívánnak beállni. Útjuk során találkoznak betyárokkal, labanc csapatokkal, s a nagybetűs SZERELEMMEL is. Történelmünk egyik hősi korszakát idéző történet ez, felnőtteknek, gyerekeknek. Szerelemmel, humorral, árulással és félreértésekkel megtűzdelt mese.
Ablak ala 107819 Kárpátia: Magyarnak születtem Nem hajlok semmi szélnek, Pusztító jégverésnek, Úgy állok rendületlen, Magyarnak születtem! Hiába ütnek, rúgnak, Kemény fából faragtak. Az ég ítél felettem, Magyarnak szüle 100813 Kárpátia: Magyarország katonái Előhang: "... Fáj a földnek és fáj a napnak s a mindenségnek fáj dalom, de aki nem volt még magyar, nem tudja, mi a fájdalom!... " /Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus/ Magyarország 98250 Kárpátia: Valahol tőled távol Nem látlak én téged soha, soha, sohasem, Te sem látod, hogy érted könnyes a szemem. Nevedet hiába mondom, könnyemet hiába ontom, A harcok mezején, valahol tőled távol, Ahol majd senki 95368 Kárpátia: Lesz még Lesz még, lesz még, Lesz még motoros, lesz még gyalogos honvéd Vásárhelyen. Torda, Szereda, Várad, Nagybánya, Visszatér az őszre. Érted élünk drága hon, vesszen-vesszen Trianon!
A várhegy - A gótikus ház Emlékezései-nek első része, A Várhegy (1933) gyermek és ifjúkorát, jogászi tanulmányainak és írói indulásának éveit beszéli el, kedélyesen, anekdotázva, humorral és öniróniával. A verseci sváb patikus fia a soknemzetiségű Bánság módosabb polgárságának világába születik bele, a kiegyezés utáni Magyarország ellentmondásos, de prosperáló korszakában. A német kultúrán nevelkedő gyerek fokozatosan válik magyarrá: Herczeg takargatás, öntömjénezés és minden önigazolási szándék nélkül adja elő ennek a folyamatnak lélektani és gyakorlati állomásait. S miközben életének eseményeiről - iskoláiról, bálokról, párbajokról - és fontos szereplőiről - családjáról, tanárairól, barátairól - eleven, színes képet rajzol, egyúttal valóságos enciklopédiáját adja a korabeli kisvárosi sváb, majd kisvárosi magyar, végül a fővárosi polgári, úri középosztályi életmódnak, szokásvilágnak, erkölcsöknek. Emlékezései második része, 1890 és 1914 közötti pályafutását beszéli el. A gótikus ház (1939) - a cím utalás a Parlamentre - már inkább a közéleti Herczeg Ferencnek, a hírlapíró-, szerkesztő-, színházi embernek, a kormánypárti képviselőnek, Tisza István rendíthetetlen hívének életéből mutat - nagyobb elhallgatásokkal, mozaikosabb formában - részleteket.
A napokban megjelent Herczeg Ferenc emlékiratainak első kötete. Nem ismerek rosszul sikerült emlékiratot, ez a műfaj csak remekműveket terem. Emberi gyöngeségek, írói fogyatékosságok, nyelvi zökkenők és elírások az emlékiratokban kivirágzanak és erőre kapnak. Stendhal Henri Brulardjában gigászi méreteket kap a szerkezet hiánya, aki aktastílusban ír verset és novellát, arról az emlékirataiban kiderül, hogy aktastílusban lélekzik. Aki hazudik vagy dicsekszik, az emlékirataiban is azt műveli, de végzetszerűen, szinte bronzba öntve. Herczeg Ferenc emlékiratait azonban nem kell gonosz kíváncsisággal, leleplező mohósággal olvasni. Könyvében nem leplezi le, csak feltárja magát és csak azért nem közöl magáról kínos titkokat, mert nincsenek is titkai. Ezt a neveletlen műfajt, amelyben az író száz meg száz oldalon át csak magáról beszél, igazán szépen műveli, óvatosan, mentegetőzve, érzelgősség nélkül. Aki más hivatalos nagyságok emlékiratait is olvasta, észreveszi a különbséget az író és a nem író között; Herczeg Ferenc az emlékirataiban sem válik alakká; megmarad írónak.
A szerző, Herczeg Ferenc (1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24. ) író, színműíró, újságíró. A Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója. A Temesvári Piarista Gimnáziumban tanult, majd Budapesten volt joghallgató és ügyvédjelölt. Egy kardpárbaj apropóján a váci fegyházba került, itt írta meg a Fenn és Lenn c. első regényét, amellyel a Singer és Wolfner Könyvkiadó 1000 frankos regénypályázatát is megnyerte. 1891-ben Rákosi Jenő felfigyelt Egy kard affaire" c. tárcájára és a "Budapesti Hírlap"-hoz szerződtette mint állandó tárcaírót. Ekkor novellák és vígjátékok helyett már történelmi drámákat, regényeket kezdett írni, amikkel hatalmas sikere lett. 1893-ban a Nemzeti Színház bemutatta A dolovai nábob leánya c. első drámáját, mely az év során huszonötször került előadásra és nagy siker lett. Az "Új Idők" c. népszerű irodalmi hetilap főszerkesztője, a Magyar Revíziós Liga elnöke volt. A területi revíziói következetes képviselőjeként többször is nyilatkozott a hazai és a nemzetközi sajtóban egyaránt. "
tartalom: "Emlékezései-nek első része, A Várhegy (1933) gyermek és ifjúkorát, jogászi tanulmányainak és írói indulásának éveit beszéli el, kedélyesen, anekdotázva, humorral és öniróniával. A verseci sváb patikus fia a soknemzetiségű Bánság módosabb polgárságának világába születik bele, a kiegyezés utáni Magyarország ellentmondásos, de prosperáló korszakában. A német kultúrán nevelkedő gyerek fokozatosan válik magyarrá: Herczeg takargatás, öntömjénezés és minden önigazolási szándék nélkül adja elő ennek a folyamatnak lélektani és gyakorlati állomásait. S miközben életének eseményeiről - iskoláiról, bálokról, párbajokról - és fontos szereplőiről - családjáról, tanárairól, barátairól - eleven, színes képet rajzol, egyúttal valóságos enciklopédiáját adja a korabeli kisvárosi sváb, majd kisvárosi magyar, végül a fővárosi polgári, úri középosztályi életmódnak, szokásvilágnak, erkölcsöknek. Emlékezései második része, 1890 és 1914 közötti pályafutását beszéli el. A gótikus ház (1939) - a cím utalás a Parlamentre - már inkább a közéleti Herczeg Ferencnek, a hírlapíró-, szerkesztő-, színházi embernek, a kormánypárti képviselőnek, Tisza István rendíthetetlen hívének életéből mutat - nagyobb elhallgatásokkal, mozaikosabb formában - részleteket.
Herczeg Ferenc, a legjobban és legkönnyebben érvényesült magyar író jellemző vonása a kényelem. Sikereinek talán az a titka, hogy sohasem sietett, soha sem tülekedett, csak mindig kéznél volt. Azt sem lehet állítani, hogy buzgó, kötelességteljesítő diák volt, a rend és fegyelem mintaképe. Forradalmárnak tartotta magát, aki gyakran kirúgott a hámból, bár mindig a megengedett irányba. Szokásai sohasem voltak, amint írja és határozottan lenézi a tekintélytisztelő nyárspolgárokat. Már egészen fiatal korában volt benne valami szeretetreméltó impertinencia, a nyugodt, magában biztos önérzet jeges csodálkozása az alantas támadások láttára. Az emlékiratokból nem derül ki, hogy álmodozott-e valaha dicsőségről. Azt hiszem, Herczeg a jövőt sem akarta megostromolni, azzal is kérette magát. Látott csúf, visszatetsző, hátborzongató dolgokat, de csak messziről utal rájuk és a maga szempontjából igaza van. A magánember élménykészlete csak nyersanyaga az írónak, azt választja ki belőle, ami a tollára való, a választékosság épúgy lehet a szelekció elve, mint a nyerseség.
Jó példány. Állapot: Jó állapotú antikvár könyv Kiadó: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. Kiadás éve: 1933 Kiadás helye: Budapest Kiadás: 1 Nyomda: Budapesti Hirlap nyomdája Kötés típusa: aranyozott kiadói egészvászon Terjedelem: 264 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 15. 00cm, Magasság: 23. 00cm Súly: 0. 53kg
800 Ft 1 590 - Készlet erejéig Navarrai Margit: Heptameron 1 200 Ft 1 990 - Készlet erejéig Z. Kosidowski: Aranykönnyek királysága 1 000 Ft 1 790 - Készlet erejéig