Nemzeti Vágta Lovasok felvonulása magyar huszár uniformisban Adatok Sportág lovas verseny Ország Magyarország Alapítva 2008 (alapító: Geszti Péter, dr. Tamás István Pál) Eddigi események száma 13 Honlap A Nemzeti Vágta honlapja Elnök Lázár Vilmos Mottó A ló nemesíti az embert, ha az szeretni tudja őt. A Nemzeti Vágta a budapesti Hősök terén megrendezett, magyar tradíciókra épülő, történelmi hangulatú lovasverseny, amely valójában a magyarság határokon átívelő, hagyományőrző fesztiválja. A Nemzeti Vágta több, mint egy lovasverseny, a lovas hagyományok, illetve a magyar városok és falvak ünnepe, melyet évente megrendeznek. A verseny ötletadói, alapítói és szervezői dr. Tamás István Pál és Geszti Péter voltak, akik az első Nemzeti Vágtát Mátyás király trónra lépésének 550 éves alkalmából, a magyar huszárság emlékének szentelték (2010-ben eladták a vállalkozást). Az országimázs jegyében stilizált huszáros ruhát terveztettek a résztvevők számra. A huszárság motívuma azóta is minden évben erőteljesen jelen van az eseményen.
Viszonylag már jó lovaglónak számítok, de azért ott még nem tartok, mint Sasvári Sándor vagy Sipos Imre. Akik egy héten ötször, hatszor ülnek lovon, azok jóval ügyesebbek. Talán annyit megengedek magamnak, hogy van hozzá tehetségem. Annak idején a legendás kaszkadőr, Oroszlán osztályában kezdtem, szóval lovagoltunk a főiskolán, de annyira korán kellett kimenni hajnalonként a Tattersallba, és annyira hülyék voltak azok az öttusalovak, amelyeken szenvedtünk, hogy csak Sipos Imrének volt kitartása ahhoz, hogy rendszeresen járjon. Mi inkább elsinkófáltuk... Úgyhogy én igazából a Régimódi történet sorozat és a Kincsem forgatása közben hoztam fel magam erre a szintre, ahol most vagyok. De a Kincsem óta beszippantott magába ez a csodálatos világ, havonta legalább kétszer, háromszor lovaglok, de ha tehetem, akár többször is. Szotyori Nagy Kristóf a kezdetektől a Nemzeti Vágta versenyigazgatója. "2007-ben jött a gondolat a Nemzeti Vágta megrendezésére, ami valójában egy országimázs-fesztivál, a vidék, a határon túli területek és a főváros találkozója – mondta a versenyigazgató.
Szintén a beol cikkéből derült ki, hogy az intézkedő állatorvos pontosan tisztában volt azzal, hogy a dögöt a helyiek meg fogják dézsmálni. Annyira, hogy azzal indokolta a fejlövést, hogy nem akarta megmérgezni a várható döghústolvajokat. Sőt, elképesztő módon az is kiderült, hogy az orvosnak egy órával a ló lelövése után vissza kellett ugrania a sintértelepre, ahol azt látta, hogy valaki már ennyi idő alatt lenyúzta az összes húst a ló egyik combjáról. Az orvos ezt a jelek szerint senkinek sem jelentette, hanem szépen hazament, a lódög meg 3 napig rohadt ott, miközben a helyiek felfalták azt. Ez a Nemzeti Vágta szégyene! Fillérbaszók! - fakadt ki az egyik megszólaló lódoktor. Informátorunk szerint kijárt volna a lónak, hogy megfelelő tisztességgel járjanak el a testével. Azt pedig elmondása szerint minden magyar lóorvos tudja, hogy ha helyben nincs megfelelő telephely, ahová egy elaltatott ló testét elszállíthatnák, az Állatorvostudományi Egyetem üllői lókórházába bármikor el lehet szállítani a hullákat, ahol azokat - persze pénzért - méltósággal, biztonságban tárolják, majd megsemmisítik a fehérjefeldolgozóban.
A Sarkad város kezelésében lévő dögtelepre bárki bemehetett, a Nemzeti Vágtán balesetet szenvedett lovat pedig csak három nap után szállították el. A lovat valószínűleg a környékbeliek csonkították meg, hogy egyenek belőle. Az állatorvos sejtette, hogy ez lesz, ezért döntött a ló fejbelövése mellett. Mint arról beszámoltunk, egy napja borzolja a kedélyeket a Nemzeti Vágta sarkadi futamán történt baleset, és az, hogy mi történt utána a felbukó és lábtörést szenvedett lóval. A vágtán agyrázkódást szenvedett lovas, Szabó Erzsébet ugyanis két nappal később, csütörtökön egy dögtelepen találta meg a lovát, fejbelőve és megcsonkítva. A ló tulajdonosa fejlelentést is tett állatkínzás miatt. Mint azt megírtuk, a dögtelepet Sarkad városgazdálkodási irodája működteti, amely a írása szerint egy debreceni céggel, az ATEV Zrt. -vel áll kapcsolatban, az ATEV azonban csak pénteken szállította el a ló tetemét, miután jelezték nekik, hogy a dögtelep megtelt. A városgazdálkodási irodánál emellett hozzátették: a tetem dögtelepen történt elhelyezése és elszállítása közötti idő alatt sajnálatosan voltak olyan emberek, akik bementek a dögtelepre és erkölcsileg mindenképpen elítélhető módon megcsonkították az elhullott állatot.
A ló tetemét azonban - mielőtt a debreceni székhelyű ATEV Zrt. elszállította volna a gyepmesteri telepről - illetéktelen személyek megcsonkították. A további ilyen esetek elkerülése érdekében az üzemeltető azonnali intézkedéseket vezetett be és intézkedett a lerakóhely kiürítéséről is. " Tehát összefoglalva: a szervezők szerint mindenről tudott a zsoké hozzátartozója, minden szabályos volt, de valakik, ismertlenek megcsonkították a lovat, ráadásul még a gyepmesteri telepen, az állati tetemek gyomorforgató lerakóhelyét pedig kiürítik. Azt, hogy a teljes valóság mi, ebben a felháborító ügyben, most már rendőrségi nyomozás fogja kideríteni... Frissítés: Közben megtudtuk, hogy a gazdája azért nem kapta vissza a ló útlevelet, mert ezt eutanázia esetén az azt elvégző állatorvosnak le kell adni az illetékes hatóságnak - jelen esetben vélhetően az önkormányzatnak. Ezt a dokumentumot ugyanis a ló pusztulása után visszavonják, éppen azért, hogy ne lehessen a későbbiekben visszaélni vele, - például felhasználni egy másik lónál.
A lovakat manapság ugyanis kétfázisú szerkombinációval altatják el, amit adott esetben megelőzhet egy "nulladik fázis". A sztenderd eljárás az, hogy előbb beadnak 50 milliliter baribiturátot, ami villámgyorsan, szenvedés nélkül, fél-két perc alatt elkábítja, kiüti a lovat. (Ha az orvos még ettől a rövid átmeneti időszaktól is tart, nulladik fázisként előbb beadhat egy kis adag altatót, utána jön a barbiturát. ) Vagyis a ló egyáltalán nincs hosszabb szenvedésnek kitéve a méreg miatt, hiszen már a folyamat első fázisánál elkábul. Amikor a ló már elájult, jön a következő, az életfunkciókat haldoklás nélkül leállító szer. A ló lelövése mint az eutanázia legitim módszere nem szerepel ugyan az állatorvosi kamara szakmai protokolljában, de majdnem belekerült, és beszéltem olyan állatorvossal is, aki szerint ritkán, de alkalmazzák. Egy másik orvos megjegyezte, hogy ha jól csinálják, a lövés sem okoz felesleges szenvedést a lónak, a lovat lefogó személyekre nézve viszont igen veszélyes eljárás, mivel a ló agya igen kicsi a nagy koponyához képest és nem esik kézre.
1 Barna színű tégla mintás tapéta (A45308) 3 190 Ft Részletek Üzlethez Raktáron Poszter tapéta ajtóra fal tégla 85x205 9 317 Ft XXL Fotótapéta - Téglafal 97 Ft 12 Tapéta Woodn Stone Best of 2 355813 5 830 Ft Fotótapéta - Tégla kőfal (152, 5x104 cm) 21 620 Ft 11 Tapéta Neue Bude 2.
Fa, Kő Tégla A kategóriában 46 termék van. Szűrési feltételek: Az ár legalább 0 Ft. Az ár legfeljebb 0 Ft. A természet kedvelőinek jöhetnek a fa mintás, kő mintás és tégla mintás tapéták. Valljuk meg, az ember nem igazán szívesen cuccol fel nagy mennyiségű fát, követ, téglát otthonába. Az azzal járó koszról már ne is beszéljünk, a szakemberek utáni rohangálást meg már inkább meg sem említjük. Lényegesen egyszerűbb és gyorsabb ezeket az elemeket tapéták segítségével otthonunkba varázsolni. Egyszerű és nagyszerű, és ha megunod ezt könnyebben eltávolítod, mint a téglát, vagy a kő berakást, illetve a fadekort. Nem csak technikai okok miatt olyan népszerűek ezek a tapétáink, hanem dizájnjuk miatt is. Hatalmas terekben és kisebb otthonokban is egyaránt jól tudnak érvényesülni és fel tudják dobni az otthon hangulatát. Ha szereted a természetes hatású, ütős még is nagyon letisztult vonalú lakberendezést, akkor ezeket a tapétákat is imádni fogod. Nagyon jól tudod kombinálni, bármilyen enteriőrrel jól megférnek, és a színvilágban is bármivel összepárosíthatóak.
Bármikor leiratkozhatsz. Ehhez keresd meg az elérhetőségi adatainkat a jogi nyilatkozatban. Elfogadom a feltételeket és az adatvédelmi irányelveket