Ez az esemény már megrendezésre került, így jegyet már nem tudsz vásárolni rá. Ha részt vettél az eseményen, írj róla értékelést, vagy olvasd el, mások mit mondanak róla! Belvárosi Színház 2022. március 5. 19:00 A Madison megye hídjai Robert James Waller nagy sikerű regényének filmváltozata Meryl Streep és Clint Eastwood főszereplésével meghódította az egész világot. Magyarországon először Udvaros Dorottya és László Zsolt kelti életre a felkavaró történetet. A szív hídjai Robert James Waller Madison megye hídjai című regényét színpadra alkalmazta Zöldi Gergely 1965. Amerikai kisváros. Egy nő, aki Olaszországból Amerikába költözött, hogy régi terveit feladva, feleség és anya legyen egy farmon. Egy férfi, aki a National Geographic számára készít fényképeket a környék fedett hídjairól. Egy véletlen találkozás, amelyből megrendítő szerelem lesz. Sorsuk talán mindig egymás felé tartott – még ha nem is tudtak róla. Négy napjuk van rá, hogy gyökeresen megváltoztassák egymás életét. Lehetséges ez?
PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Újabb moziklasszikust hozott elénk Orlai Tibor Belvárosi Filmszínháza: Clint Eastwood és Meryl Streep közös jutalomjátéka kevésbé tűnt hálás alapanyagnak László Zsolt és Udvaros Dorottya számára. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Zöldi Gergely, Zeke Edit, Udvaros Dorottya, Szamosi Zsófia, Robert James Waller, Orlai Produkció, Meryl Streep, László Zsolt, Clint Eastwood, Chován Gábor, Belvárosi Színház Életrajzi tények, szerelmi ügyek és zeneszerzői alkotások kerültek egymás közelségébe a Kocsis Zoltán által szerkesztett Debussy-sorozat ötödik estéjén. CSENGERY KRISTÓF BESZÁMOLÓJA. Kocsis Zoltán, Claude Debussy, Müpa, Fazekas Gergely, Novák Eszter, Czakó Zsolt, Balogh Balázs, Megyesi-Schwartz Lúcia, Kocsis Krisztián, Mocsári Károly, Szilágyi Csenge, Chován Gábor, Dénes Viktor, Tóth Erika Mérsékelten érdekes események, szerény közepes szcenikai eszközök, kiindulásukba fulladó alakítások: a társulat terve szerint saját álmaikból tűzdelt színházi játékban az álmok ülepedtek meg legkevésbé.
A szív hídjai - Udvaros Dorottya és László Zsolt főszereplésével | Váci Dunakanyar Színház, Jaszbereny, JN | April 28, 2022 Schedule Thu Apr 28 2022 at 07:00 pm Location Váci Dunakanyar Színház | Jaszbereny, JN Advertisement 1965. Egy amerikai kisváros. Egy nő, aki Olaszországból Amerikába költözött, hogy régi terveit feladva, feleség és anya legyen egy farmon. Egy férfi, aki a National Geographic számára készít fényképeket a környék fedett hídjairól. Egy véletlen találkozás, amelyből megrendítő szerelem lesz. Sorsuk talán mindig egymás felé tartott – még ha nem is tudtak róla. Négy napjuk van rá, hogy gyökeresen megváltoztassák egymás életét. Lehetséges ez? A Madison megye hídjai Robert James Waller nagy sikerű regényének filmváltozata Meryl Streep és Clint Eastwood főszereplésével meghódította az egész világot. Magyarországon először Udvaros Dorottya és László Zsolt kelti életre a felkavaró történetet. Where is it happening? Váci Dunakanyar Színház, Dr. Csányi László krt. 58., Vác, Hungary, Jaszbereny, Hungary Event Location & Nearby Stays: Host or Publisher Váci Dunakanyar Színház
A Madison megye hídjai Robert James Waller nagy sikerű regényének filmváltozata Meryl Streep és Clint Eastwood főszereplésével meghódította az egész világot. Magyarországon először Udvaros Dorottya és László Zsolt kelti életre a felkavaró történetet. 1965. Egy amerikai kisváros. Egy nő, aki Olaszországból Amerikába költözött, hogy régi terveit feladva, feleség és anya legyen egy farmon. Egy férfi, aki a National Geographic számára készít fényképeket a környék fedett hídjairól. Egy véletlen találkozás, amelyből megrendítő szerelem lesz. Sorsuk talán mindig egymás felé tartott – még ha nem is tudtak róla. Négy napjuk van rá, hogy gyökeresen megváltoztassák egymás életét. Lehetséges ez? Szereplők: Udvaros Dorottya László Zsolt Járó Zsuzsa/Szamosi Zsófia Chován Gábor Robert James Wallere regényét színpadra alkalmazta Zöldi Gergely Rendezte: Novák Eszter
Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenéreEsküszünk, Esküszünk, hogy rabok továbbNem leszünk! Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenéreEsküszünk, Esküszünk, hogy rabok továbbNem leszünk! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenéreEsküszünk, Esküszünk, hogy rabok továbbNem leszünk! A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hiréhez;Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenéreEsküszünk, Esküszünk, hogy rabok továbbNem leszünk! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellettMondják el szent neveinket. A magyarok istenéreEsküszünk, Esküszünk, hogy rabok továbbNem leszünk! ( Pest, 1848. március 13. ) Források Horváth János: Petőfi Sándor (Budapest, Pallas Kiadó, 1922. ) ELTE Gépeskönyv Petőfi Sándor Értelmezések A "Nemzeti dal" első nyomtatott példány Petőfi Sándor keze írásával Forrás: Kö Elektronikus Könyvtár A nemzeti dal angolul
— Ide veled, régi kardunk! Esküszünk A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. (Pest, 1848. március 13. ) A VERS KELETKEZÉSÉRÕL Thorma János: Talpra magyar! A Nemzeti dal azok közé a művek közé tartozik, amelyeknek nemcsak irodalmi értékük van, hanem történelmünk formálásában is jelentős szerepük volt. Kívánsága teljesült. Illyés Gyula így ír az eseményekrõl Petõfi Sándor címû könyvében: "A rákosi vásár ott zajlott, alig pár lépésre a város szívétõl. Az esõ hamar szétverte az országos vásárt; az ország minden részébõl összesereglett marhahajtók, juhászbojtárok, parasztok és mesterlegények egyéb dolog híján beszállingóztak a városba, elébb csak bámészkodni, aztán lelkesedni, majd engedelmeskedni az elhangzott mondatoknak. Szebb találkozásról a költõ álmodva sem álmodhatott — élete legnagyszerûbb felléptére a sors egy kis népi országgyûlést rendelt.
A hí a haza alliteráció, az Esküszünk szó ismétlése, a refrén rövid sorainak szaggatott ritmusa és az ellentétek (pl. Petőfi Sándor: Nemzeti dal - verselemzés - A vers 1848. március 13-án keletkezett. Petőfi március 19-ére szánta, amikor is Pesten országos vásárt tartottak, és nagyon sok ember gyűlt össze a fővárosban szerte az országból. Itt akarta a forradalomra feltüzelő versét előadni. Az események azonban felgyorsultak. A párizsi forradalom hírére Európa szerte forradalmak robbantak ki. Március 13-án már Bécsben is. Ennek hírére március 15-én Pesten is megindult a forradalmi készülődés. Reggel a márciusi ifjak megindultak, hogy maguk mellé állítsák a pesti népet. A nap folyamán többször elhangzott a Nemzeti dal. A Nemzeti dal alkalmi vers, vagyis meghatározott, egyetlen alkalomra írt költői mű. Az alkalom lehet közéleti vagy magánéleti esemény. A legrégibb költői megnyilvánulások közé tartozik. Vershelyzet: Egy szónok lelkesíti a hallgatóságát, tettekre akarja sarkallni őket. Ehhez nagyon jó eszköz a kérdés-felelt forma, valamint a stíluseszközök (felkiáltások, megszólítások, felsorolások, ismétlések, erősítések, ellentétek) gyakori alkalmazása.
Az érveket fokozatosan, a csekélyebbtől az fontosabbak felé haladva rendezze el a szónok. Az érveket és a cáfolatokat szigorúan el kell különíteni egymástól, a kettő nem keveredhet. A 3-4. versszak ban kerül sor az érvek felsorakoztatásra. Petőfi itt hivatkozik a becsületre, a hazaszeretetre, az önfeláldozásra ( kinek drágább rongy élete, mint a haza becsülete), és a büszkeségre ( fényesebb a láncnál a kard). A versben kevés a költői kép, az egyetlen metafora pár itt található. A rabság és szabadság kifejezésére szolgál a lánc és a kard metafora. A 4. rész a befejezés. Ebben a részben a szónok a már meggyőzött hallgatóságot akarja tettekre buzdítani, és/vagy a jövőt megmutatni. A befejezés mindig optimista. Az 5-6. versszak ban mutatja meg Petőfi a jövőt. A magyarságét ( a magyar név megint szép lesz), és az egyénekét is ( unokáink leborulnak). Az utolsó rész tempója lelassul (kevés az ige, az passzív jelentésű: rákentek, lemossuk, domborulnak, leborulnak), ünnepélyessé, emelkedetté válik, már közelít a szentimentalizmus, a könnyes meghatottsághoz ( unokáink leborulna, és áldó imádság mellett mondják el szent neveinket).