Kinek kellhet ma ez? Ez az egyik olyan kérdés a Bátrak földje kapcsán – jut eszembe, a főcímben elrejtett vasvilla és kard bosszantóan sematikus, fájóan leegyszerűsített –, ami teljesen értelmetlen. Nem a korral, nem az izmusokkal van baj. Bármit, bármilyen köntösben el lehet mondani, ízlés dolga. Nem a mit, mivel mondunk el kérdése a lényeg, hanem az elmondás hogyanja. A romantikába való menekülés nem valami elől való szándékos elbújás. Még akkor sem, ha kapásból ez jut róla eszünkbe. Nem feltétlenül csak a reformkori haladás vs. maradás küzdelme az, ami meghatározza ezt a kort, már ha egyáltalán lehet és kell – a történelmi elhelyezésen túl – bármit, bármikor pusztán egyetlen korhoz, korszakhoz kötni. Az elmondás, az elmondani akarás vezet minden történetmesélést. Bátrak földjéről akkor beszélünk, amikor a bátorság hiánycikk. A Bátrak földje és a történelmi filmek sikere - Kritikus. Akkora, hogy arról már csak romantikusnak címkézett, 1865-öt korként magának megjelölő, távoli múltba helyezettként beszélünk, mert azt hisszük, így kevésbé hat anakronisztikusként ma, 2020-ban.
A Bátrak földje című sorozat központi figurái is arisztokraták, egészen pontosan bárók: a Rokoczay család tagjai. A nemesi família feje báró Rokoczay Károly egy egész komoly kis vidéki uradalom feje, míg felesége Jozefin báróné vonzó nemesasszonyként határozott kézben tartja lányai - a csinos és alig 21 éves Anna illetve a még kamasz-korban lévő Ilona - neveltetését. Emlékeztető: Bátrak földje 1. évad - Sorozatjunkie. A szülőket Ilyés Róbert és Fodor Annamária, a lányokat pedig Szász Júlia és Kardos Kira játssza. A történetben jelentő szerep jut még két fiatalembernek és egy szobalánynak is: egyikük egy fess zsandárhadnagy (rendőrtiszt): Csizmadia Sándor (megjelenítője: Bárnai Péter), másikuk egy szenvedélyes, de paraszti sorból kiemelkedő kalandor: Torzsa Sándor (alakítója: Kenderes Csaba), a szobalány pedig Katica (Litauszky Lilla). További karakterek még: a báró fia, Móric (Jaskó Bálint), a bárónő komornája, Mariska (Takács Nóra Diana), a kovács és lovász fiú (Koltai-Nagy Balázs), Torzsa Sándor apja és anyja: a borász apuka (Csőre Gábor) és az anyuka: Zsuzsa (Tóth Ildikó), a kocsmároslány (Radnay Csilla), Péter atya (Pataki Ferenc) és végül a cigány jósnő, Baba (Spolarics Annamária).
Ugyanígy érez Csizmadia Imre ( Bárnai Péter), aki édesanyjával együtt neveli fiát, felesége meghalt. Az eddig bemutatott epizódok alapján a cselekmény fő mozgatórugója a robbantó kézre kerítése, miközben bemutatkozásra kerülnek a sorozat szereplői is. A szegény, gazdálkodó Torzsa család, a gazdag Habsburg szimpatizáns báró, hataloméhes felesége és örököseik, de megismerhetjük a boltot vezető Tulipán házaspárt, a zsandárhadnagyot, a szolgálókat és kocsmárost, illetve a cigány asszonyt is. Torzsa Sándor rebellis alkat, forradalmár, aki nem szeretné, hogy a császári csapatok betegyék a lábukat Rokocára, ezért mindent megtesz, nézeteit pedig nem tartja magában. Természetesen ezzel ellentmond a báró, aki hűen képviseli a Habsburgok érdekeit és szeretné, ha a családja is szolgálná az Osztrák-Magyar Monarchiát és vagyona – amit a szabadságharc óta nőtt – a Rokoczayék birtokában maradna. Megmutatkoznak a kor jellemző szokásai, épületei, ruházatai. A báró családjának lakóhelyéül a Nagytétényi kastélyt nevezték ki, miközben a falubeli felvételek a szentendrei skanzenban készültek.
Az alapsztori 1865-be repít bennünket, vagyis az osztrák - magyar kiegyezés megkötése előtti években járunk, amikor a Monarchia megszületése már szó szerint a küszöbön áll. Erre az időszakra Deák Ferenc mozgalma már elérte, hogy Ferenc József császár megfontolja a tárgyalást velünk és az 1848/49-es szabadságharc óta most először lett békülékeny a magyar - osztrák viszony. Ezt jelezte Deák híres Húsvéti cikke is, mely 1865 áprilisában, a Pesti Naplóban megjelenve egyenesen kívánatosnak nevezte a megegyezést a Habsburg dinasztiával. Ekkoriban hazánk a békés fejlődés fél évszázada előtt állt, mely korszak ugyanakkor a konzervatív felfogású arisztokrácia befolyásának növekedését és a bárói, grófi és hercegi családok hatalmának kiteljesedését is jelentette. Bár megjelentek a városi, nagypolgári rétegek (gyárosok, bankárok) és kialakulóban volt a dzsentri réteg is (olyan nemesek, akik elszegényedve is befolyásos tisztségekhez jutottak), Budapest pedig egyre inkább egy modernizálódó európai nagyváros képét nyújtotta (a polgárosodás felgyorsulásával) azért a legnagyobb társadalmi presztizse továbbra is az előkelő földesúri családoknak volt Magyarországon.
Az ilyen szívkatéteres beavatkozásokat részletes kivizsgálás előzi meg, mely során kezelőorvosa minden olyan esetlegesen fennálló eltérés azonosítására törekszik, mely a ritmuszavar hátterében meghúzódhat, így ezen eltérések kezelésével a ritmuszavar visszatérése bizonyos esetekben megelőzhető. A kivizsgálás fontos eleme, hogy a ritmuszavarról EKG dokumentáció készüljön. Szív elektrofiziológiai vizsgálat vérből. Az EKG alapján a ritmuszavar legtöbbször egyértelműen azonosítható, és az esetek többségében ez alapjaiban határozza meg a kivizsgálás további menetét, illetve a terápiás lépéseket is. Amennyiben a ritmuszavar hátterében egyértelmű kiváltó ok nincs, kezelőorvosa a ritmuszavar típusától függően szívkatéteres beavatkozást javasolhat a ritmuszavar tartós megelőzése céljából. A ritmuszavar miatt szedett gyógyszereket bizonyos beavatkozások esetén 3 nappal korábban el kell hagyni, hogy a katéterezéskor a ritmuszavar biztonsággal kiváltható és vizsgálható legyen! Ezt minden esetben egyeztesse kezelőorvosával vagy a beavatkozást végző orvossal!
Tudnivalók a terheléses EKG vizsgálatról A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál - fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar. A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyi előkészület szükséges, hogy a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el. Szív elektrofiziológiai vizsgálat győr. Sokan tartanak attól, hogy gyakorlatlanságuk vagy éppen a betegségük okán nem fogják bírni a futást vagy a kerékpározást, de egyrészt biztonságban vannak, mert a futópadon heveder óv az esetleges eleséstől, másrészt természetesen, ha rosszullét lép fel, mindent meg tudunk tenni a páciens védelmében – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.
Az "Összes elfogadása" gombra kattintva hozzájárul az ÖSSZES cookie használatához. Azonban felkeresheti a "Cookie-beállítások" oldalt, hogy ellenőrzött beleegyezését adja.