Az ifjúság végrendelete ( Testament of Youth, 2014) című film egy teljesen véletlenszerű választás volt, egy nyilván számotokra is ismerős helyzetben, amikor meg akartok nézni valamit, de krízishelyzetbe kerültök. Most, hogy már mindannyian tudjuk, kicsoda Alicia Vikander és Kit Harington, elég nyilvánvaló döntésnek tűnik, de akkor este számomra nem volt az. Én ugyanis egyiküket sem ismertem, és hogy hogyan voltam olyan mázlista, hogy sikerült rábukkannom erre a műalkotásra, a mai napig rejtély. Merthogy mázlista voltam, de még mennyire! Kezdem is a sokak számára lelombozó ténnyel: Az ifjúság végrendelete egy háborús film. Az első világháború időszakában járunk, amely erőszakkal dúlta fel Európát a huszadik század elején. Ez a háború azonban mindössze a háttérben zajlik, a fókuszba ezek a gyönyörű emberek kerülnek, akiknek élete hol tönkrement, hol révbe ért, aztán tönkrement, megint révbe ért, és így tovább. A film túlmutat a pusztításon és fájdalmon, hogy a remény, a pacifizmus erősödő szelleme és a megbocsátás felé kalauzoljon bennünket, amely a főhős bátor elméjében kel életre.
Cím Az ifjúság végrendelete Közlemény típusa Film Bemutató éve 2014 Rendező(k): Kent, J Szereplők: Vikander, A, Harington, K, Egerton, T, Watson, E, Atwell, H Eredeti cím Testament of Youth Játékidő 129' Ország Egyesült Királyság Nyelv magyar szinkronnal Absztrakt Vera Brittain első világháborús memoárja az első olyan könyv, ami nem a harcoló férfiakra, hanem az angol nőkre fókuszál, az ő szemszögükből mutatja be a háborút. 1914-ben Vera fiatal volt és szerelmes. A tizennyolc eves lány irodalmi babérokról álmodozott, és ösztöndíjat kapott az Oxfordi Egyetemre. A háború azonban közbeszólt, a bátyját és szerelmét elvitték a frontra. Vera ráébred, hogy képtelen ölbe tett kézzel otthon ülni, amikor szerettei a hazájukért harcolnak, jelentkezik önkéntes ápolónőnek... Érintőleges melegszál: Vera bátyja, akit mustárgáz-támadás után ápol, elárulja neki: szerelmes az egyik katonatársába. Szereposztás Alicia Vikander (Vera Brittain), Kit Harington (Roland Leighton), Taron Egerton (Edward Brittain), Emily Watson (Mrs. Brittain), Hayley Atwell (Hope) Kulcsszavak televíziós film filmdráma első világháború halál háború szerelem író költő mustárgáz nővérek Nemzetközi Vöröskereszt Oxford egyetem Gyűjtemény Film LMBT vonatkozás érintőleges Raktári jelzet E229 Archívumban elérhető igen Kulcsszavak: televíziós film filmdráma első világháború halál háború szerelem író költő mustárgáz nővérek Nemzetközi Vöröskereszt Oxford egyetem
Vera egész életében hű maradt beszédéhez. Pacifistaként törekedett arra, hogy az utókor számára közvetítse az "elveszett generáció" érzéseit és áldozatvállalását, saját sorsán keresztül bemutatva a háború értelmetlenségét. Rájött arra, hogy az ellenségnek is arca van és a szemet szemért, fogat fogért elv nem viszi előbbre az emberiséget. Ő mindvégig közvetítette az Ifjúság Végrendeletét, melyben jelképesen, meghalt fiatalok ezrei követelték a békét és noha Vera nem halt meg a háborúban, az ő legnagyobb személyes tragédiája az, hogy pacifizmusa nem hatott az emberiségre, hiszen néhány évtizeddel később kitört a sokkal pusztítóbb II. világháború. Az ifjúság végrendelete ugyanakkor örök, minden generáció számára követendő példát állít: nem szabad a háború hibáit újra elkövetnünk. Ehhez pedig szolgáljon alapul ez a szomorú melódia, mely költői szépséggel mutatja be a háború borzalmait. Szűcs Adél Ezt olvastad? A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete és a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolája 2022. április 29–30-án tudományos konferenciát rendezett
2015-ben mutatták be a Londoni Filmfesztiválon Az ifjúság végrendelete című, az első világháború időszakát feldolgozó filmdrámát, amely Vera Brittain azonos című memoárjából készült. A memoár filmre vitele egy különleges, formabontó ötlet volt, különösképpen a magyarországi közönség szemszögéből, hiszen Brittain írása és egyáltalán az írónő személye nem ismert hazánkban (könyvét le sem fordították magyar nyelvre). A film egyik plakátja (Forrás:) Magyarországgal ellentétben Nyugat-Európa számos országában ismerik az írónő nevét és művét is, Londonban utcát neveztek el róla, Hamburgban pedig sétányt. Ha az átlagembert megkérdeznénk arról, hogy ismer-e az első világháború időszakát feldolgozó irodalmi művet, nem Vera Brittain művét említené. Miért lett tehát népszerű ennek a háborút megélő angol ápolónőnek az emlékirata? A kérdésre többféle válasz is adható, de szerintem a kulcs az írónő érzékenységében rejlik. Mivel saját sorsát dolgozza fel a műben, a saját emlékeire támaszkodik, az ő egyéni tragikuma kissé a miénkké is válik.
A filmnek egyszerre erőssége és gyengesége a képi világ. Gyönyörűek a tájképek, megrázóak a katonai táborról és a lövészárkokról készített felvételek, de a képi világ a cselekmény mesélésének rovására megy. A nyári vakáción tehát egymásba szeret Vera és Roland, és a kezdeti nehézségek ellenére a fiú eljegyzi Verát. Időközben fut egy mellékszál, mely Vera oxfordi felvételijével foglalkozik, de ez a szál nem igazán kifejtett. Az alapvető mondanivaló az lenne, hogy egy nőnek hihetetlenül nehéz volt abban az évszázadban bekerülnie egyetemre és hiteles tabló lehetne arról, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenéznie, ha tanulni akart és mennyire szembe kellett szegülnie a társadalmi konvenciókkal. A filmben ez alig kidomborított, Vera ugyan emlegeti a szüfrazsett mozgalmakat, de minden egyes feminista jellegű mondata gyerekes kiszólásnak tűnik, holott a valóságban ő komolyan küzdött a nők jogainak elismertetéséért. Ezzel ellentétben a Rolanddal játszódó szerelmi szál nagyon hosszan kifejtett, már-már unalmassá válnak a randevú jelenetek.
Mi a probléma? Szexuális tartalom Erőszakos tartalom Sértő tartalom Gyermekbántalmazás Szerzői jogaimat sértő tartalom Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl. képmásommal való visszaélés) Szexuális visszaélés, zaklatás Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot. Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk. A megrázó, döbbenetes történet az első világháború idején játszódik. Két testvér és két barátjuk útját kísérhetjük nyomon Az Oxfordi Egyetemen tanuló diáklány Vera életén keresztül, aki az első világháború miatt megszakítja tanulmányait, hogy önkéntes ápolónőként szolgálhasson. Eleinte a front mögött, majd a háború első vonalában gyógyít, a világháború borzalmai közepette, hol az öröm, hol a fájdalom útvesztőjében
Totálisan hiteltelenné vált a figura a szememben – ebből a szempontból mindenképpen. Mindezektől eltekintve az alaptörténet, a mondanivaló, a korszak… Szerintem a film a maga műfajában rendben van, és ha eltekintek az imént felrótt dolgoktól, akkor több csillagot is adnék rá. De így marad ennyi. :)
Dramatizált képek. A Pápai Református Kollégium jubileumára; Pápai Református Kollégium, Pápa, 1931 A pápai Kollégium története; szöveg Rúzsás Lajos et al. ; Tankönyvkiadó Bp., 1981 Pápai Öregdiákok Baráti Köre; bev. Bodolay Géza; Hazafias Népfront, Bp., 1985 Csizmadia Károly: Pápai kollégiumi történetek; Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, Pápa, 1989 Bajkó Mátyás: A magyarországi és az erdélyi protestáns kollégiumok 1777 és 1848 között. Sárospatakon, Debrecenben, Pápán, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Pozsonyban, Eperjesen; magánkiad., Debrecen, 1992 A Pápai Református Kollégium mai (negyedik) főépülete századik évfordulója (1895–1995) alkalmából rendezett "Egyházi iskolák és magyar társadalom a XXI. Dunántúli Református Egyházkerület. század küszöbén" című tudományos ülésszak előadásai, valamint "Fejezetek a Pápai Református Kollégium történetéből" című kiállítás megnyitóbeszéde; szerk. Kálmán Attila; Dunántúli Református Egyházkerület–Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei–Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa, 1996 ( Pápai református kollégiumi füzetek) A Pápai Református Kollégiumhoz kötődő természettudományos és műszaki pályaképekből; szerk.
Így ma könyvtárunk minden tekintetben megfelel egy mai nyilvános könyvtártól joggal elvárható színvonalnak. Reméljük, hogy a jövőben még tovább tudjuk fejleszteni szolgáltatásaink körét. Ha úgy dönt, hogy könyvtárunk olvasója kíván lenni, szeretettel várjuk!
Tandíj nincs, a diákotthoni elhelyezés ingyenes. Az iskola kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat ápol keleti és nyugati testvérintézményeivel. [4] A hetedik és nyolcadik osztály általános tantervű, a kilencedik-tizenkettedik évfolyamok egy humán, egy reál és egy általános tantervű osztályra oszlanak. A tanterv kiemelt hangsúlyt fektet az idegen nyelvek oktatására ( angol, német, francia, szakkörön más modern nyelvek is, valamint a latin). Pápai Református Kollégium Gimnáziuma – Wikipédia. A tanulók lehetőséget kapnak tudományos, zenei és képzőművészeti készségeik kibontakoztatására, a kollégium ősi jelmondatának szellemében: "Szabadon tenyészik", és újra működik az évszázados múltú önképzőkör. A tanítás rendje némileg rendhagyó: az úgynevezett ciklusrendben négy-öt héten keresztül szombaton is van tanítás, amit egy teljes hét szünet követ (így az éves óraszám nem magasabb, mint más középiskolákban). A szokatlan megoldást az internátusban lakó diákok magas száma indokolja; közülük sokan az ország távoli részein vagy éppen a határon túl élnek, így számukra megterhelő lenne minden hétvégén hazautazni.
Éppen a hosszas kollégiumi együttélés, valamint az iskola sokszínű programjai, foglalkozásai hivatottak erősíteni a közösségi szellemet. Emellett a gimnázium kifejezetten vallásos nevelést nyújt diákjainak. A hittan és egyháztörténet kötelező tantárgy, természetesen kinek-kinek felekezete szerint. A tanítás megkezdése előtt a diákok minden reggel néhány perces áhítaton vesznek részt, amelyen rövid igemagyarázat után egyházi és ifjúsági énekeket énekelnek a tanárokkal együtt. Pápai református gimnázium. Karácsony előtt adventi estéket, évente ötször pedig ún. kollégiumi vasárnapokat tartanak, amelyeken a tanulók rövid műsort adnak elő a városi templomban tartott istentiszteleten. [5] Vasárnaponként minden tanuló köteles részt venni saját felekezetének istentiszteletén. Jegyzetek [ szerkesztés] Külső hivatkozások [ szerkesztés] A gimnázium honlapja Kálmán Attila igazgató oktatástörténeti előadása További információk [ szerkesztés] Borsos István: Kollégiumi történetek. Rajzok és elbeszélések a diákéletből; Főiskolai Ny., Pápa, 1910 Sándor Pál: Négyszáz év.