Keresés a leírásban is Gyűjtemény/Papírgyűjtemények/Nyomtatványok, dokumentumok normal_seller 0 Látogatók: 1 Kosárba tették: 0 Megfigyelők: 0 1 / 0 1 Magyar dolgozók pártja levél 1952 A termék elkelt fix áron. Fix ár: 2 800 Ft Kapcsolatfelvétel az eladóval: A tranzakció lebonyolítása: Szállítás és csomagolás: Regisztráció időpontja: 2016. 11. 10. Értékelés eladóként: 93. 67% Értékelés vevőként: 87. 5% bid Az áru helye Pest megye, Szada Aukció kezdete 2022. 07. 16:58:37 Kikiáltási ár 2 800 Ft Szállítás és fizetés Termékleírás Szállítási feltételek Telefonon nincs kommunikáció, és azért se kelljen hívogatnom senkit, hogy ugyan nézze már át a levélszemeteit (vevők 50%-nál ott kötnek ki email-jeim), nem beszélve arról, hogy élő e-mail-címet adjon meg a Vaterának! #78107 @L12 kaalmaan_item_842032308_ szocialista Szállítás megnevezése és fizetési módja Szállítás alapdíja Ajánlott levél előre utalással 670 Ft /db Az eladóhoz intézett kérdések Még nem érkezett kérdés. Kérdezni a vásárlás előtt a legjobb.
A Magyar Dolgozók Pártja és az Index szerint is részt vett kínvallatásokban Bauer Tamás apja Bauer Tamás házhoz ment a pofonért: ahogy azt itt, a PestiSrá is olvashatták, a néhai SZDSZ-szel, majd a DK-val, mostanában pedig az ISZOMM-mal kokettáló politikus hosszú Facebook-posztban méltatta édesapját, amiért az szerdán lett volna száz éves. Bauer Miklós a második világháborút követően az ÁVH hírhedt alezredeseként körömszakadtáig kínozta a rendszer ellenségeit, fia szerint azonban "Körmös Bauer" sajnálatos véletlenek találkozásaként lett 1945-ben a politikai rendőrség tagja. Az Index levéltári iratokat mutatott be csütörtökön, a dokumentumok azonban egészen másról árulkodnak. Hosszú, döntően önsajnáltatós és az apját mentegető szófordulatokkal teli posztot tett közzé a szélsőbaloldali politikus, aki szerint ávós apja nem is volt olyan rossz ember, mint ahogy a közvélemény annak tartja. Pilhál Tamás kollégánk délelőtti cikkében úgy fogalmazott: Hogy a kis Bauer elhiszi, amit a papa mesélt neki ( "Csak aktákat tologattam az ÁVH-n, fiacskám, de nem bántottam senkit"), lényegtelen.
Hiszen a gyerek szinte mindent elhisz az apjának. Az Index is foglalkozott a történettel, és megszerezték az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában fellelhető vonatkozó iratokat. Felidézték, hogy a Farkas Mihály és társai ellen indított büntetőügyben 1957 januárjában Károlyi Márton, az ÁVH vizsgálati főosztályának helyettes vezetője azt mondta a jegyzőkönyv szerint, hogy közvetlen tudomása van munkatársaitól, hogy a Szakasits-ügyben szereplő személyek közül Farkas Vladimir irányítása mellett Szendi György Marosánt és Schiffer Pált súlyosan megverette, aztán Ries Istvánt Bauer Miklós verte, vagy verette, tudniillik ő volt a kihallgatója. Itt is egyébként Farkas Vadimir volt az irányító. Azt nem tudom, hogy Ries miben halt meg – olvasható Bauer Tamás mentegetőzésében. Fotó: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Ezután azt írták, hogy a Belügyminisztérium vizsgálati főosztálya 1955. január 31-én kelt összefoglaló jelentésében az szerepel, hogy Bauer Miklós jellemzi Ries István magatartását és a vele szemben alkalmazott fenyítési eszközöket-módszereket.
Bizony, a sajtótájékoztató egyik hangsúlyos eleme volt, hogy mi lesz a debreceni menekülttábor sorsa. Papp László polgármester az esemény első felében hosszan sopánkodott, hogy azt kérte a miniszterelnöktől, ne növeljék a tábor kapacitását. A kérés pedig megértő fülekre találta, Orbán megígérte: nemhogy nem bővítik a tábort, hanem inkább teljesen bezárják. A miniszterelnök mindenek előtt helyreigazította a polgármestert, hogy nem menekült-, hanem bevándorlótáborról beszélne inkább. Index - Belföld - Súlyos következményekkel járna, ha Orbán bezáratná a menekülttábort. Ez azért fontos, mert a menekülteket befogadjuk ("a mi szívünkben mindig van irgalom" - fogalmazott Orbán), a bevándorlókat viszont elküldjük. Orbán erős, európai vezetők szájából ritkán hallható mondatokat mondott: Azt akarjuk, ne jöjjenek többen. Akik itt vannak, menjenek haza! Illetve: ezt a tábort nem fejleszteni kell, hanem bezárni, a benne lévőket haza kell küldeni! És még: Nem akarunk együtt élni ezzel a problémával. Orbán azt is mondta, hogy tudja, hogy jelenleg nem tudja bezáratni a tábort, mert az EU-s szabályok nem engedik, de ígérte, hogy megvívja majd a csatát európai szinten, és megszünteti a tábort.
Egy harmadik, szerb állampolgárságú férfi, aki a lövések után értesítette a biztonsági őröket, szintén nem jelent meg, mert időközben visszaköltözött hazájába. Tanúként hallgatta meg a bíróság viszont azt a három biztonsági őrt, akik szolgálatban voltak a támadás éjjelén a debreceni Sámsoni úti befogadóállomáson. Elmondásuk szerint éjféltájban egy pukkanást hallottak, elmentek a bejárati kapunál lévő kerítéshez, de nem láttak senkit. Először azt hitték, valakik petárdáztak, de később odament hozzájuk a szerb állampolgárságú, de magyarul jól beszélő férfi, aki azt mondta, belőttek egy második emeleti szoba ablakán. A kormány bezárja az összes menekülttábort, és lakott területen kívülre, sátrakba költözteti a bevándorlókat. A biztonsági őrök azt mondták, felmentek a szobába, látták a lövedék becsapódásának helyét, és azonnal értesítették a rendőröket. Látták, hogy az egyik golyó az ablakon keresztülhatolva roncsolta a szoba ajtaját. A vádirat szerint a menekülttáborra leadott lövések után a vádlottak célzott támadásokat indítottak a rabolt fegyverekkel romák által lakott házak, majd kimondottan emberek ellen; kilenc helyszínen összesen 78 lövést adtak le, és hét helyszínen összesen tizenegy Molotov-koktélt hajítottak el.
Megemlítette, hogy 1995. augusztus 11-én, a Horn-kormány, illetve Kuncze Gábor belügyminisztersége idején nyitotta meg kapuit a befogadóállomás, és húsz év kellett ahhoz, hogy megszűnjön. Emlékeztetett arra, hogy a tábor bezárásáról májusban, a Modern városok program aláírásakor állapodtak meg Orbán Viktorral, s a miniszterelnök és a kormány következetes migrációs politikája eredményeként kerülhet most a "zárva" tábla a tábor kapujára. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy a debreceni táborban megnyitása óta 73 ezer ember fordult meg, előbb délszláv, majd többségükben afgán, iraki, szír és koszovói migránsok. Jobbik: legyen önfenntartó a debreceni menekülttábor | Alfahír. Debrecenben jó együttműködéssel, szervezett, profi munka folyt a tábor működtetése során – jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve: biztonsági határzárral, jogi védelemmel és élőerő alkalmazásával "megvédtük az országot, most elkerülnek bennünket a migránsok, de tőlünk délre naponta több ezren jönnek Európába". A veszély tehát nem múlt el, s újabb veszély fenyeget: a betelepítési kvóta, amely a bűnözés és a terrorizmus szempontjából is további veszélyt jelent – hívta fel a figyelmet Kontrát Károly.
"Európa képtelen megoldani a világ szegénységének problémáját" - jegyezte meg, emlékeztetve arra is, hogy Európa déli országaiban is nagy a munkanélküliség. Kifejtette: a magyar kormányt, a magyar parlamentet dicséret illeti, helyesen kifogásolják az egész uniós migrációs politikát. "Meg kell védeni a határokat, a betelepítési kvóta minden hazai és nemzetközi joggal ellentétes" - tette hozzá. "Szemforgatók és erkölcstelenek az európai politikusok, azt hangoztatják, amit maguk sem tartanak be" - mondta, hozzátéve: "Magyarország demokratikus, szolidáris, nyitott ország, s talán az egyetlen, amely betartja a schengeni és a dublini egyezményeket". "A határokat kell megvédeni, nem táborokat építeni Európa-szerte" - nyomatékosította Kósa Lajos. Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, a térség országgyűlési képviselője a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal debreceni befogadó állomás bezárása alkalmából tartott sajtótájékoztatón 2015. december 16-án. Mögötte Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Papp László polgármester (Fidesz-KDNP) és Gyurosovics József rendőr dandártábornok, Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitány (b-j).
Papp László debreceni polgármester a köztévének azt mondta, a délután történtek valós problémára mutatnak rá, és megerősítik azt az elképzelést, hogy a menekülttábort be kell zárni. Az EU-n kívül hozna létre menekülttáborokat a belügyminiszter Az Európai Unió területén kívüli menekülttáborok létrehozását javasolja Pintér Sándor, aki szerint innen kötelezően be kellene fogadni a háború vagy üldöztetés elől menekülőket, míg a gazdasági migránsok beengedéséről a tagországok egyénileg, szabadon dönthetnének.
A frakcióvezető elmondta azt is, hogy a világ 110 országából érkeznek menekültek Európába, s jelenleg 38 millió körüli ember él táborokban. "Európa képtelen megoldani a világ szegénységének problémáját" - jegyezte meg, emlékeztetve arra is, hogy Európa déli országaiban is nagy a munkanélküliség. Kifejtette: a magyar kormányt, a magyar parlamentet dicséret illeti, helyesen kifogásolják az egész uniós migrációs politikát. "Meg kell védeni a határokat, a betelepítési kvóta minden hazai és nemzetközi joggal ellentétes" - tette hozzá. "Szemforgatók és erkölcstelenek az európai politikusok, azt hangoztatják, amit maguk sem tartanak be" - mondta, hozzátéve: "Magyarország demokratikus, szolidáris, nyitott ország, s talán az egyetlen, amely betartja a schengeni és a dublini egyezményeket". "A határokat kell megvédeni, nem táborokat építeni Európa-szerte" - nyomatékosította Kósa Lajos. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere köszönetet mondott a kormány következetes migrációs politikájáért, amely lehetővé tette a városban biztonsági kockázatot jelentő tábor bezárását.
Kósa nem csak ellenzékben vetette fel a témát: 2013-ban, amikor az Európai Uniós nyomására megváltozott a menekültstátuszt kérőkkel kapcsolatos eljárási szabály (melynek értelmében a menekültstátuszért folyamodó határátlépők nem utasíthatóak ki, de nem is lehet őket őrizetbe venni), hirtelen megugrott a debreceni befogadó-állomásokra kerültek száma. A polgármester ekkor is napirendre tűzte a tábor kitelepítését. De ekkor is csak néhány napra tudta a közéletet tematizálni. Debrecen nélkül nem megy "Debrecen nélkül nem kezelhető a Magyarországra érkező menedékkérők helyzete" – mondta a Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint hiába merült fel többször is az intézmény bezárása, a politikusok valódi alternatívát nem tudtak javasolni, és Debrecenben jelenleg is zajlik bővítés. Pardavi Márta egyébként a elmondta, a debreceni befogadó-állomást a hazai menekültügyi szakemberek sem tartják alkalmasnak a feladata ellátására. Már régóta javasolják, hogy kis létszámú intézmények legyenek a nagy állomások helyett, de ezt a raconális érvet a döntéshozók nem akarják meghallani, felvetéseikre érdemben egyáltalán nem reagáltak.