De hova lehet menni annak, akit a többiek nem fogadnak be, mert szeret okoskodni? Vagy túl jó a szíve, de nem tudja mennyi 2X2? És annak, aki már nem kell a cirkuszba, mert megöregedett? Vagy annak, akinek kék a színe? Vagy egyszerűen megunták, hogy szeleburdi és mindent elfelejt? Mikkamakka elhívta hát őket a világ egy eldugott részébe, a Négyszögletű Kerek Erdőbe, ahol önmaguk lehetnek, és ahol együtt élhetnek békességben, szeretetben. Nem is sejtik, hogy valaki ezt a kis békességet és szeretetet is elirigyli, félelmet és gyűlöletet akar szítani köztük. És Mikkamakka épp nincs odahaza. Gyere haza, Mikkamakka! · Lázár Ervin · Könyv · Moly. Vajon meg tudják-e védeni magukat a bajban? Az előadás e nem mindennapi társaság mindennapjait mutatja be a Négyszögletű Kerek Erdőben, ami talán nincs is olyan messze tőlünk… Lázár Ervin: Gyere haza, Mikkamakka! Mesejáték egy felvonásban. Az előadást 5 éves kortól ajánljuk.
előadás, magyar, 2007. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! A Négyszögletű Kerek Erdő csendjét megtöri egy "AÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ! ", amit még egy majd még egy... Gyere haza Mikkamakka. követ. De vajon ki és miért ordít ennyire? Hát persze, hogy a világ legrendesebb, legbátrabb élőlénye, Csodabruckner Csodaszigfrid, a bátor oroszlán, ugyanis egy hatalmas lyuk van a szemfogán. Mikkamakka vezényletével megkezdődik a mentő ötletek felsorakoztatása. Aromo, a lángeszű nyúl, Lószerafin, a kék csodaparipa ötletei azonban nem bizonyulnak megoldásnak, Vacskamati szóhoz sem jut, Szörnyeteg Lajos pedig nem is tudja követni az eseményeket, sőt még az agya is beletörik. Ekkor a csodaoroszlán egy nem várt ötletre lesz figyelmes: "Dömdödöm döm döm! " Gyere haza Mikkamakka, mert jönnek a pomogácsok. A Négyszögletű Kerek Erdő lakói különös hangokra lesznek figyelmesek.
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen. 1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek. 1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. Mesebolt Bábszínház. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát. Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa.
2020. augusztus 24., 17:25 Aranyosak az állatok, melyek időnként emberi tulajdonságokat vesznek fel. Vacskamati, Ló Szerafin, Bruckner Szigfrid az oroszlán, Aromo a nyúl és Szörnyeteg Lajos a szereplői ennek a mesének meg természetesen Mikkamakka. Már eleve a névadás érdekes és vonzó,. Nem a hagyományos, megszokott állatneveket találjuk mint általában a házi kedvencek esetén. Közösen elmélkednek a napról és a napozásról, kinek jut több, knek kevesebb mikor megjelenk Ksfejű, Nagyfejű Zordonbordon. Millázs >! 2017. október 26., 22:10 Ezt a tökkelütött társaságot! Mit lehet erre mondani? Dömdödöm! Dödöm! :)))))))))) Jönnek a pomogácsok! Csak Dömdödöm becsületessége és Szörnyeteg Lajos jó szíve maradt rendíthetetlen. lizzizi >! 2011. október 5., 17:00 Pomogácsok… na persze.. :) Kedves, aranyos megejtően egyszerű. :) Tuti olvasni fogom a gyerekeimnek. Ló Szerafin rulez, de a fékezhetetlen agyvelejű Aromo sem semmi. Igaz, hogy Mikkamakka a vezér, de azért köztársaság van. :D 4 hozzászólás diamondfox P >!
"- Segítség! – jajdult föl Szörnyeteg Lajos. A halálmegvető bátorságú oroszlán, a nagyhangú Bruckner Szigfrid se düllesztette a mellét. Azt suttogta: – Meneküljünk! Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon diadalmasan nézett a berezelt társaságra. – Hiába is menekülnétek. Körül vagytok zárva. Bármerre futtok, a pomogácsok kezére juttok. Erre lett aztán igazi haddelhadd! Futkostak, ugráltak, jajgattak, siránkoztak. Csak az egy Dömdödöm támaszkodott szótlanul, karba tett kézzel egy fának. "
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22. ) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
Works Title Sources 29. mednarodna likovna kolonija Lendava 2001 = [29. ] lendvai nemzetközi művésztelep 2001 = [29th] International Fine Arts Colony Lendava 2001 Beneš, Ćurčić, Dimovski Benes József [festményei és grafikái] Benes József képek 1994. május 6 - június 17. Műcsarnok, Kiállítási Csarnok, Budapest Benes József képzőművész fine artist Egyedül a napon Élet és lélek versek Énekünk éneke a gondnok verseskönyve Grafikai műtermek, 1992 [Csók István Galéria, Budapest,... 1992. július 16 -25. ] Kinn a szélben Lakatlan sziget: napló - 1997 A levegő titkai Művek (vál. ) Napraforgók Nincs visszaút versillat állapotában Utak keresztje Vásárhelyi Tárlat Senta, 1973 Vojvodinski grafiki XXIII. Szegedi nyári tárlat 1982. Benes József (1930 - 2017) - Szabadkai városháza - Festmény | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok. július 25-szeptember 20., Móra Ferenc Múzeum Képtára Szeged Zentai művésztelep jubiláris kiállítása 16. Képzőművészeti Találkozó Szabadka, 1977. nov. 24., dec. 12. Zentai Múzeum Képtára, 1977. november 9-21. Hódmezővásáhely, Tornyai János Múzeum Képtára, 1977. dec. 18. - 1978. jan. 16.
Országos Akvarell Biennálé díja (2000) bajai Szabadtéri installáció I. díja (2000) XI. Országos Rajzbiennálé, Salgótarján - Csohány Kálmán-díj (2002) egri XIX. Országos Akvarell Biennálé különdíja (2002) Kortárs Költészet – Kortárs Grafika, Budapest – fődíj (2003) A Római Magyar Akadémia ösztöndíja (2003) Bács-Kiskun Megye Művészetéért Díj (2003) XXII. Országos Grafikai Biennálé életműdíja (2006) Pro Urbe-díj Zenta városától (2010) Források [ szerkesztés] MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Meghalt a Munkácsy-díjas Benes József Bácstudástár További információk [ szerkesztés] Balázs-Arth Valéria: Délvidéki magyar képzőművészeti lexikon; Timp Kiadó, Budapest, 2007; Feketén fehéren. Grafika = In Black and White. Szerkesztette: Gelencsér Rothman Éva. Budapest, Műcsarnok, 2001. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Benes József Festményei / Dr Schramek József. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. 3 db. Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona.
Ebből kettőnek a képletét közvetlenül a felhasználó szerkeszti meg, a másik kettőét a program állítja össze. Helyzetjelentés az ÖKOPlusz-ról Helyzetjelentés az ÖKOPlusz-ról 2009. július 31-én lejárt az ÖKOPlusz program pályázatbenyújtási határideje. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III. Enciklopédia Kiadó MIKOLA, András festő, (Nagypeleske, 1884. március 17. - Nagybánya [Baia Mare, RO],, 1970. július 4. ) Szablya-Frischauf Ferenc budapesti magániskola; 1905: Acad. Julian, Párizs; 1908-1909: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Ferenczy Károly. 1964: érdemes művész; 1966: Román Szocialista Köztársaság Csillaga Érdemrend. A Munkácsy-céh (1930) és a Szinyei Merse Pál Társaság tagja volt. 1913-1914-ben a gr. Andrássy Dénes-ösztöndíj nyerteseként Olasz- és Németországban tett hosszabb tanulmányutat. Benes József (1938 - 2017) - híres magyar festő, grafikus. Nagybányán megtelepedve kezdetben a "neósok" megújulást követő mozgalmába kapcsolódott be; festményein Cézanne hatása érződött. E korszakának meggyőző dokumentumai 1906-os Önarcképe, 1908-as Ülő aktja és általában az 1910-es évek alkotásai.
Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1961-1976 között rendszeresen kiállított az ULUV és ULUB (YU) Képző- és Iparművészeti Szövetség kiállításain 1963 • Hadseregotthon [öt vajdasági festővel], Belgrád 1976 • Jugoszláv grafika, Szabadka-Pécs-Opole-Lahti 1977 • 12. Nemzetközi Grafikai Biennálé, Ljubljana • Városi Galéria, Écska 1978, 1979, 1980, 1981, 1983 • Makói Művésztelep, Kiállítóterem, Makó 1979 • Szegedi Nyári Tárlat, Képtár, Szeged 1980 • Rajz/ Drawing '80, Pécsi Galéria, Pécs 1981 • Városi Galéria, Turku 1982, 1988, 1990, 1992, 1995, 1998 • Országos Rajzbiennálé, Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján 1983 • A táj/The Landscape, Pécsi Galéria, Pécs • Makói Művésztelep, Fészek Galéria, Budapest • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1984 • Intergrafika '84, Katowice • Képzőművészeti Találkozó, Szabadka • Magyar Grafika, Offenburg • 31. Vásárhelyi Őszi Tárlat 1984, 1986, 1988 • Nemzetközi Grafikai Biennálé, Krakkó 1985, 1987 • II., III. Szegedi Táblaképfestészeti Biennálé, Szegedi Képtár 1985, 1987, 1989, 1993, 1994, 1996, 1998 • Országos Grafikai Biennálé, Miskolci Galéria, Miskolc 1988, 1991 • 4., 5.
Ugyanakkor az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát - hívta fel a figyelmet a hivatal.
A valóság szerelmese - Czene Béla festészete A festő, aki nyugati életérzést varázsolt a Kádár-kor szürke kulisszái közé. Divatosan felöltözött fiatal lányok, a legendás Maxim Varietéből elcsábított gyönyörű aktmodellek, színekben tobzódó...