A lovagkirály avatta szentté államalapító elődjét, Istvánt 1083. augusztus 20-án I. (Szent) László magyar király, VII. Gergely pápa engedélyével váratlan fordulatokban is bővelkedő hosszas előkészületek után, a főpapok és az udvari méltóságok jelenlétében, személyesen helyezte a székesfehérvári bazilika oltárára azt az ezüstládát, amely az államalapító király, István ereklyéit rejtette. A korabeli egyházi szokásjog szerint e ceremóniával Istvánt a keresztény egyház szentjévé avatták. Az államalapító szent király máig tartó kultusza azonban csak egy évszázaddal később, a 12. Czakó Gábor: Aranykapu – Boldog Salamon király | Magyar Kurír - katolikus hírportál. század végétől vált általánossá. Húsz éve, 2000. Bertalan konstantinápolyi pátriárka bejelentette,...
Salamon a vesztes csatából visszavonulva Moson és Pozsony környékén tartotta magát. Töklámpásokkal világították ki a királyi fogoly börtönét Hogy rendezzék az anarchikussá váló helyzetet, 1076-ban tárgyalni kezdtek, azonban ez a folyamat Géza halálával megszakadt. Salamon magyar király uralkodása. Végül hosszas alkudozás után Salamon királyi ellátásért cserébe, 1081-ben lemondott a trónról. Salamont megátkozza anyja, Anasztázia királyné Petrich Soma festménye Forrás: Wikimedia Commons Ennek ellenére László 1082-ben összeesküvés vádjával lefogatta, és a visegrádi vártoronyba záratta Salamont. Az ajtókat és ablakokat befalazták, László parancsára pedig éjszakánként az őrök töklámpásokkal világították ki a tornyot, hogy okulásként mindenki messziről lássa, kit is tartanak ott fogva. Salamon a visegrádi börtönében Wéber László festménye Forrás: Wikimedia Commons Hát innen, a 11. század végi királyviszályok korából származik az a máig élő mondásunk, hogy úgy fénylik valami, mint a királyi fogoly, Salamon börtönét megvilágító töklámpások.
2005. október 7. 22:20 Salamon (szül. 1053 - megh. 1087), magyar király 1063-tól 1074-ig; uralkodását trónviszályok és háborúk kísérték. Apja I. András magyar király (ur. 1046-60), anyja Anasztázia kijevi hercegnő volt. Születése előtt, 1048-ban András a saját testvérét, Béla herceget (később I. Béla, ur. 1060-63) nyilvánította örökösének, 1058-ban azonban a németekkel kötendő béke zálogaként Salamont eljegyezték IV. Henrik német király nővérével, Judittal, és az eljegyzés előtt trónörökösként megkoronázták. Béla emiatt 1060-ban lengyel segítséggel megdöntötte András uralmát. Anasztázia gyermekeivel Melkbe (Ausztria) menekült. 1063-ban IV. Henrik birodalmi sereg élén indult visszaszerezni a trónt sógora számára. Salamon, magyar király. Béla időközben meghalt, fiai pedig elhagyták az országot. Salamont 1063 szeptemberében Székesfehérváron királlyá koronázták. Henrik távozása után Béla fiai lengyel haddal törtek az országra, s a nyugati határra menekült Salamon hívei kénytelenek voltak tárgyalni. Az 1064 elején létrejött megállapodás az ország egyharmadát, mint hercegséget (dukátus) juttatta Gézának (később I. Géza, ur.
Filberta felismeri, hogy az örök élet dimenziójában személve a dolgokat, más a jelentése a fizikai együvé tartozásnak, illetve az elválásnak, mintha csak földi értelemben gondolkozunk erről, s a tét az üdvözülés: "Úgy érezte, hogy Jézus a vele kötött jegyességben nem elvenni akarja őt Salamontól, hanem éppen ahhoz segíteni, hogy valóban az övé lehessen. Teljesen, és ne csak mint ágyasa, nője. " Filiberta az, akinek Isten – akárcsak a Szentírás több történetében is – álomban jelez: szentté avatásának napján maga István király jelent meg neki, s közölte, amíg a koronás király, vagyis Salamon, rab, az ő oltárra emelése nem történhet meg. László, felismerve, hogy Isten üzent az álommal, ennek hatására engedi szabadon Salamont Visegrád várából. Ugyancsak álom formájában üzen az Úr Salamonnak csatavesztését követően, amikor teljesen kilátástalannak látja az életét. Salamon magyar király(1052-1087)-részlet Sacra Corona filmből - YouTube. Egy hozzá hű legény biztatja őt az álomban: "Ne félj, ne félj! Szerencse fia vagy, egész életedet Isten áldásának záporában töltötted! "
1074-77) és Lászlónak (I. László, ur. 1077-95). A gyermek Salamon helyett anyja, Anasztázia kormányzott, egyetértésben Gézával. 1068-ban a király és a hercegek egyesült serege szétverte az országot dúló besenyő hadat a kerlési (ma Romániában) csatában, 1071-ben pedig a Szerémséget ért támadásra válaszul elfoglalták a bizánci kézen lévő Nándorfehérvárt. A győztesek közt azonban viszálykodás támadt, mivel a védők Gézának adták meg magukat, és ő megtagadta a királynak törvényesen járó zsákmányrész kiszolgáltatását, sőt Salamon tudta nélkül békét kötött. Géza és Salamon viszálya egyre mélyült. Mivel az erőviszonyok nagyjából kiegyenlítettek voltak, mindkét fel külföldön keresett szövetségeseket. Kemejnél (Szolnok mellett) Salamon német-magyar serege megtámadta és megverte a készületlen Gézát, akit ráadásul csapatai egy része cserbenhagyott (1074. Salamon király kalandjai magyar mese. febr. 26. ). Március 14-én a mogyoródi csatában azonban a László bihari hadaival és Ottó cseh seregével megerősödött Géza döntő győzelmet aratott, s ezután a hatalom az ő kezében összpontosult.
[10] Vid gróf Salamont Géza herceg ellen uszítja, aki a háttérben fogadja a bizánci követeket (az Illuminated Krónikából). Salamon és Géza ajándékokat kap a niši helyiektől (az Illuminated Chronicle-ból).
A közvetítői tanács A beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerülő jogviták peren kívüli megoldására a felek együttesen kezdeményezhetik a jogvita rendezését közvetítői tanács bevonásával. Ha például egy páciensnek nem az indokolt fogát húzzák ki, vagy ha valaki úgy érzi, orvosi mulasztás miatt hunyt el egy hozzátartozója, ilyenkor szakértői vizsgálatot kezdeményezhetek az ügyben, segítve a probléma tisztázását – mondja Kristóf Péter hozzátéve, hogy a példaként említett esetek szerencsére ritkán fordulnak elő. A szakember szerint az etikai panaszokat nagyon körültekintően kell tisztázni, mert legtöbbször a beteg egyedül van az orvossal, így nehéz bizonyítani, mi hangzott el a panaszos szituációban. A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában évente körülbelül 350 megkeresést kap a betegjogi képviselő, ami nem tűnik kirívónak az évi több mint másfélmilliós betegforgalomhoz képest. Tevékenysége során tájékoztatást nyújt, segít a betegnek panasza megfogalmazásában, jogai megismerésében és az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban.
Magyarul A beteg jogainak érvényesítése Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget az ellátás előtt a felvételkor tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítéséről, valamint a gyógyintézet házirendjéről. A beteg panaszainak kivizsgálása A betegnek joga van az egészségügyi ellátással kapcsolatban a szolgáltatónál, valamint a fenntartójánál panaszt tenni. Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a benyújtott panaszt kivizsgálni, ennek eredményéről a beteget legfeljebb 30 munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panasztételhez való jog nem érinti a beteg azon jogát, hogy a külön jogszabályokban leírtak szerint a panasz kivizsgálása érdekében más szervekhez forduljon. A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az egészségügyi szolgáltató belső szabályzatban rögzíti. A betegjogi képviselő Olyan személy, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű, nincs eltiltva egészségügyi tevékenység gyakorlásától (ezeket igazolni is tudja), valamint megfelel a külön jogszabályban meghatározott képesítési és összeférhetetlenségi szabályoknak.
2012. 11. 30. Jogvédelmi tanfolyam 2013. 06. 07. A betegjogi képviselők feladatai Mina András dr. Fővárosi és Pest megyei betegjogi képviselő OBDK betegjogi szakreferens 2012. 30. ÓRAREND - Tartalom 1. Jogforrási feladatok (Eütv, OBDK r. ) 2. Konkrét jogok védelme (Alaptv, Eütv) 3. Napi gyakorlat (feladatellátás) 2013. 07. 30. Jogforrási alapok • 1997. évi CLIV. törvény - az egészségügyről 30-33. § • A betegjogi képviselő ellátja a betegek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket e jogaik megismerésében és érvényesítésében. 2012. 2013. 07. Jogforrási alapok - 2 214/2012. (VII. ) Korm. r. - az OBDK-ról 7-9. § • dokumentáció kezeléssel kapcsolatos jogokról tájékoztatás • panaszkezelési cselekmények állásáról, jogorvoslat, vagy további eljárások kezdeményezésének lehetőségéről tájékoztatás • egészségügyi dolgozók tájékoztatása • különös figyelem a sérülékeny betegcsoportokra • elsődlegesen megegyezés létrehozására törekszik Jogforrási alapok - 3 OBDK r. szerinti eljárási lehetőségek: • a szolgáltatás, vagy a jog gyakorlásának megfelelő biztosítását eredményezze • területi elérhetőség, intézményi belépési jog • betekintési, megkeresési jog • dokumentáció, adatvédelem, irat hozzáférés 2012.
A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el. A betegjogi képviselőnek joga van az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának figyelmét, valamint azok megszüntetésére javaslatot tenni. Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő az a személy lehet, aki szerepel a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők nyilvántartásában, melyet a Kormány által kijelölt szerv vezet. Legtöbbször a beteg egyedül van az orvossal, így nehéz bizonyítani, mi hangzott el a panaszos szituációban. Magyarországon 2000. június 1-jétől van betegjogi képviselet, 2012 novemberétől pedig az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központhoz (OBDK) tartozó képviselők látják el a betegek jogvédelmét. A központ az ország minden pontján biztosítja munkatársai elérését: megyénként egy – Hajdú-Biharban Kristóf Péter –, a fővárosban és Pest megyében pedig nyolc fő képviseli a betegek érdekeit.
Az ellátottjogi képviselő jogosult az intézmény működési területére belépni, a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybevevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.