Mi a SolarKittel végig segítünk Önnek a korszerűsítésként telepített napelemes rendszer kivitelezésében, végigkísérjük Önnel a folyamat minden lépését. Hogyan lehet igényelni a falusi CSOK-ot? A falusi CSOK-ot a területileg illetékes bankfiókban lehet igényelni. A támogatási kérelmet a kivitelezés befejezése előtt vagy az adás-vételi szerződés megkötését követő 180 napon belül lehet benyújtani. Az elbírálás a hiánytalan benyújtástól számítva vétel esetén 30 nap, bővítés vagy korszerűsítés esetén 60 nap. Sikeres igénylés esetén a hitelintézettel létrejön egy támogatási szerződés, és az intézet bekéri az eredeti számlákat. Ennek a szerződésnek feltétele, hogy hogy a bank elfogadja a bekerülési költséget tartalmazó költségvetést. A támogatás 100%-ban utófinanszírozással történik, miután a bank értékbecslője ellenőrizte, hogy a beruházás a költségvetésnek megfelelően valósult meg. A SolarKit-tel előfinanszírozzuk rendszere 80%-át, Önnek csak a 20%-ot kell előre fizetnie, a többit pedig csak a folyósítás után.
Ő megállapítja a költségvetés alapján elért készültségi fokot és a bank néhány napon belül ennek megfelelően folyósít a támogatásból. A folyósítás további feltétele, hogy az elért készültségi fok legalább 70%-át mindig igazoljuk számlával is. Ilyen módon lehet haladni a korszerűsítéssel, míg végül a költségvetésben feltüntetett valamennyi munkálat elvégzése után a hitelintézet a falusi CSOK korszerűsítésre vonatkozó utolsó részletét is folyósítja. Ebből a kivitelező felé fennálló utolsó részösszeget is ki tudjuk egyenlíteni, vagy vissza tudjuk adni a családi kölcsönt. Ekkor elmondható, hogy a teljes bekerülési költséget fedezetük a falusi CSOK-ból, plusz önerőt nem kellett "beletenni" a munkálatokba. Falusi CSOK hitel Ha a költségvetés összege meghaladja az igénylő által kapható támogatás összegét, akkor további anyagi forrást jelenthet a falusi CSOK-hoz kapcsolódó kamattámogatott lakáshitel igénybevétele. Személyre szabott, díjmentes tájékoztatáshoz, kérjük, töltse ki online adatlapunkat!
3. Gond van a számlákkal vagy a kivitelezővel Falusi csok igénylésnél kötelező vállalni az ingatlan fejlesztését is bővítés vagy korszerűsítés útján, ezekhez a munkálatokhoz pedig le kell szerződni egy megfelelő kivitelezővel. Fontos feltételek, hogy a kivitelezésért felelős vállalkozó nem lehet a támogatott személyi közeli hozzátartozója, illetve a bank által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70 százalékát kell számlákkal igazolni - ellenkező esetben nem lesz jogosult az igénylő a támogatásra. 4. Már elszámolták a költséget más támogatásnál A jelenleg elérhető lakástámogatások között sok átfedés van, a falusi csok és a lakásfelújítási támogatás felhasználhatóságát tekintve pedig kifejezetten sok a hasonlóság. Ha mindkét támogatást szeretné igénybe venni valaki, arra van lehetőség, de van egy fontos kritérium ezzel kapcsolatban: ugyanazt a költséget nem lehet mindkét támogatással kapcsolatban elszámolni, ez ugyanis kizáró ok. Ahhoz, hogy ez elkerülhető legyen, érdemes már a költségek megtervezésénél odafigyelni arra, hogy melyik munkálattal kapcsolatban melyik támogatást szeretné az igénylő érvényesíteni.
Bevezetés A kutatás-fejlesztés, valamint a technológiai innováció finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében a 2004. évtől innovációs járulékot kell fizetni, amely kötelezettség részletes szabályairól a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv. ) rendelkezik. Az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre Innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli – az Atv. 3. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglalt kivétellel – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságot, vagyis a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a részvénytársaságot, a korlátolt felelősségű társaságot és a közös vállalatot. A szabályozás alapján nem járulék-kötelezett: a nem gazdasági társaság, vagyis amely gazdálkodó nem a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján létesült; így például a közhasznú társaság, a szövetkezet, az egyesülés, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat, a fióktelep, a nonprofit szervezet; az üzleti évben nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII.
Az alábbiakban szeretnénk rövid tájékoztatást nyújtani az innovációs járulékfizetésre vonatkozó, 2019. január 1-jétől hatályos előírásokról. A változások következtében jelentősen bővül az innovációs járulékfizetésre kötelezettek köre. Innovációs járulék fizetési kötelezettség terheli azon társaságokat, melyek a Kkv. törvény (A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény) rendelkezési alapján nem minősülnek mikro- vagy kisvállalkozásnak. A jövőre életbe lépő szabályok értelmében azonban a társaságokat nem csupán a saját önálló mutatószámaik alapján kell minősíteni, hanem a partner- és kapcsolódó vállalkozások adatait is figyelembe kell venni a társaság méretének (mikro-, kis-, középvállalkozás) megállapítása során. A Kkv. törvény pontosan meghatározza, hogy mely v állalkozások minősülnek partner- és kapcsolódó vállalkozásoknak. Tekintettel arra, hogy ezek ismerete elengedhetetlen az innovációs járulékfizetési kötelezettség megállapításához, ezért az alábbiakban részletesen ismertetjük a vonatkozó szabályokat.
Független a projekt K+F besorolásától. 4. Saját tevékenységi körben kell lebonyolítani a K+F projektet. 5. Dokumentált K+F tevékenységre érvényesíthető 6. Egyéb támogatás nem zárja ki az adókedvezmények érvényesítését, az adókedvezmény összegét azonban ezekkel korrigálni kell 1) Nincsenek a projekt méretével összefüggő előírások. 2) Nem feltétel a "sikeres" megvalósítás, de csak az igazolhatóan felmerült K+F kiadások érvényesíthetőek. 3) Nem feltétel a K+F eredmény saját eszközként való kezelése, megrendelésre irányuló K+F tevékenység esetén is érvényesíthető. 4) Nem kötött az eredménytermékkel kapcsolatos utólagos kötelezettségvállalások teljesítéséhez. 1. Társasági adót, az 1996. évi LXXX törvény alapján 2. Helyi adót (helyi iparűzési adót), az 1991. évi C törvény alapján 3. Innovációs járulékot, a 2014. évi LXXVI. törvény alapján Háttér jogszabály: 4. Innovációs törvény, a 2014. törvény alapján 1) Jogi szempontból jól és körültekintően szabályozott. 2) Régóta stabil, kiszámítható és jól átlátható rendszer, amire a gazdaságpolitika hosszú távon építeni kíván.
Fontos figyelemmel lenni arra, hogy amennyiben az első negyedév után változik a várható éves járulékkötelezettség, akkor a második negyedévi előleg eltér az első negyedévitől! Érdekesség, hogy május 31-ével - tehát még a második negyedéves előleg bevallását megelőzően - előlegbevallást kell benyújtani a 2019. július 1. - 2020. június 30. közötti időszakra, negyedéves bontásban a 2018. évi beszámoló adatait alapul véve. A kalkulációk köre itt nem áll meg, hiszen a vállalkozásoknak decemberben ismét meg kell becsülniük az éves szinten várható innovációs járulékkötelezettségüket, mivel december 20-ig adóelőleg kiegészítési bevallást kell tenniük és az esetleges adóelőleg különbözetet meg is kell fizetniük. Így éves szinten négy alkalommal is szükséges a kalkulációk elkészítése. Az adókalkulációk és a bevallások elkészítéséhez a jogszabályok helyes értelmezése és gyakorlati alkalmazásának ismerete is szükséges. Ezzel elkerülhetőek a cégcsoportokkal kapcsolatos összeszámítási hibákból (gondolunk itt a pontos adóelőleg kötelezettségekre is), az adóalanyiság téves meghatározásából és végül, de nem utolsó sorban, a bevallási határidők elmulasztásából adódó kockázatok.
A hazai adótörvények lehetőséget biztosítanak a kockázatmentes adókedvezmények igénybevételére a Magyarországon végrehajtott kutatás-fejlesztési projektekhez. Kockázatmentesen vehetik igénybe bármilyen méretű vállalkozások, ha rendelkeznek Magyarországi székhellyel vagy fióktelephellyel és magyar adószámmal és hazánkban hajtják végre a K+F projektet. 1. Bármilyen méretű vállalkozás 2. Magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel és magyar adószámmal rendelkezzen 3. Magyarország területén kell végrehajtani a K+F projektet 4. A K+F projektet végrehajtó vállalkozás jogosult elsődlegesen az adókedvezmények érvényesítésére 5. Cégcsoporton belül az adókedvezmény átruházható 6. A vállalkozás mérete és a megvalósítás helye nem korlátozott. Amit érdemes üzleti szempontból átgondolni: 1) A jogosult vállalkozás KKV besorolás szerinti mérete nem korlátozott 2) A jogosultság független a megvalósítás Magyarországon belüli földrajzi helyzetétől. 1. Projektalapú kedvezményrendszer 2. Csak K+F tevékenység esetén érvényesíthető 3.
Mindig a vetítési alap szerinti adóévhez kapcsolódó tételek vonhatók le. A járulék-kötelezettséget az előlegfizetés rendszerében kell teljesíteni; a járulékelőlegek összegét be kell vallani. Az előlegfizetési időszakok háromhavonkénti időtartamot jelentenek. A járulékelőlegeket egységesen, minden adóévi negyedévet – minden harmadik hónapot – követő hó 20. napjáig kell megfizetni. A járulékelőlegek bevallása eltérő módon történik az üzleti évben első ízben kötelezetté váló, a járulékfizetésre folyamatosan kötelezett, valamint az átalakulással létrejött jogutód társaság esetében. 1. A 2007. évben először kötelezetté váló társaság előleg bevallása Az üzleti évben első ízben kötelezetté váló adózók esetében – ideértve az Atv. hatálya alá (ismételten) visszakerülő adózókat is – az eljárás menete a következő: az üzleti év első és a második negyedévére vonatkozóan a járulékelőleg a járulék várható éves nettó összegének időarányos (1/4 – 1/4-ed) része. Az első két negyedévre vonatkozó előleg bevallási kötelezettséget az adott negyedévet követő hó 20. napjáig (általános esetben 2007. április 20-ig és 2007. július 20-ig) a 0701 számú bevallás benyújtásával teljesíti a kötelezett.