A Magyar Szociális Fórum emlékeztetni kívánja a kormányt 2010. évi választási ígéretére, miszerint: "Senkit nem hagyunk az út szélén". Jobb későn, mint soha érvényt szerezni ennek az ígéretnek, hiszen a legkiszolgáltatottabb társadalmi réteg, a fogyatékkal élők és a rokkantak nem képesek maguk érvényt szerezni érdekeiknek, kiszolgáltatottságuk miatt. A kormány ne éljen vissza helyzetükkel – áll a Magyar Szociális Fórum fogyatékkal élők világnapján kiadott társadalmi összesítésében. +++ Kiadta: MSZF SZK +36 30 5927371
Igazunk van? Mi semmiben nem szenvedünk hiányt? Nekünk nincsenek korlátaink? Nagyon szeretem Incze Zsuzsika, egykori osztálytársam erre vonatkozó gondolatait, aki a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház recepciósaként Balázs Katalin Caritasos munkatársammal beszélgetett egy évvel ezelőtt, a fogyatékkal élők világnapján: "A fogyatékossággal élők világnapjához annyit fűznék, hogy én sokkal jobban szeretem azt a kifejezést, hogy akadályozottsággal élők, mert akkor nem elfogyott valamid, hiányzik valamid, hanem van egy akadály, amit el lehet hárítani. Az akadályt, ami bennünk van, el lehet hárítani, még ha nagy munka árán is. " Tetszik, mert igaza van, és arra késztet, hogy tovább gondoljam: ki az akadályoztatott? Aki tolószékben, vagy aki félelmei béklyójában ül? A fogyatékkal élők világnapja tehát jó alkalom arra, hogy szembenézzünk saját korlátozottságunkkal, ugyanakkor arra is, hogy helyreállítsuk a sérült emberekhez fűződő viszonyunkat. Ha ez eddig abban merült ki, hogy úgy tettünk, mintha nem vennénk őket észre az utcán, kerültük a szemkontaktust, sőt a kapcsolódás legparányibb lehetőségét is, akkor ez a nap arra hív, hogy élő kapcsolatot alakítsunk ki az "akadályoztatottakkal", beleértve önmagunkat is.
Az ENSZ 1992-ben nyilvánította december 3-át a fogyaték ossággal élő emberek világnapjává, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség vagy katasztrófa következtében fogyaték ossá vált emberek problémáira. Hazánkban több mint 600 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékossággal élő emberek számát. A világnap elődje a Rokkantak Napja volt, amelyet 1981–1992 között minden év szeptember 18-án tartottak. A világon összesen körülbelül 650 millió ember él valamilyen fogyatékossággal, közülük 400 millióan a fejlődő országokban élnek – írja a Napidoktor. /1403/Megha20143815526 Az ENSZ Közgyűlése 2006. december 13-án fogadott el egy olyan egyezményt, amely a fogyatékkal élők jogainak védelméről szólt. Magyarország az elsők között fogadta el, és csatlakozott az új egyezményhez. Az ötven fejezetből álló szerződés megköveteli az országoktól, hogy könnyítsék meg a hátrányos helyzetűek részvételét a közlekedésben, az oktatásban, a munkában, a kikapcsolódásban, és törvényben kell tiltaniuk a fogyatékkal élők bármilyen megkülönböztetését, törölniük kell jogrendjükből a hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályokat.
Az ENSZ december3-át a fogyatékos emberek világnapjává nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja afigyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltakproblémáira. A legutóbbinépszámlálás adatait tanulmányozva, szembeötlő, hogy Csongrád megyelakosságából 4, 82% él valamilyen fogyatékossággal. A leggyakoribbfogyatékosság a különféle fokú mozgáskorlátozottság, mely a lakosság 2, 39%-átérinti. A fogyatékkal élők egy része egyáltalán nem képes önálló életvitelre. Atöbbiek részben képesek erre, de jelentős részben ki vannak szolgáltatva a családjukés mások segítségének. A fogyatékosokproblémája akut probléma, gondjaik tartósak melyeket teljesen megoldanigyakorlatilag lehetetlen, ám jól átgondolt közösségi összefogással lényegesenmegkönnyíthetjük életvitelüket. Segítsünk rajtuk!
2020. december 3., 11:26 1992 óta december 3. a fogyatékkal élő emberek világnapja, amely elsősorban azokra az embertársainkra igyekszik irányítani a közfigyelmet, akik balesetek, betegségek, katasztrófák során szenvedtek egészségkárosodást, vesztették el testi épségüket, korábban meglévő, különböző képességeiket. A világnap elődje az 1981-1992 között minden év szeptember 18-án tartott rokkantak napja volt. A fogyatékosság nem betegség, hanem egy állapot, és az élet egyetlen területén sem sérülhetnének fogyatékossága miatt senkinek a jogai. Az ENSZ Közgyűlése 2006. december 13-án fogadta el a Fogyatékossággal élő személyek Jogairól Szóló Egyezményt és annak Fakultatív Jegyzőkönyvét. Ez azt jelenti, hogy a társadalom elismeri, hogy a fogyatékos emberek egyenlőek bárki mással, ugyanazok a jogok és kötelességek vonatkoznak rájuk, mint a társadalom többi tagjára. A fogyatékosságról való gondolkodás sokat változott az emberiség történelme során, és ma is eltérő a fogyatékkal élő emberekhez való viszonyulás a világ különböző részein.
Gimnáziumok Szeged Szegedi Deák Ferenc Gimnázium Cím: 6723 Szeged, József Attila sugárút 118-120. (térkép lent) Szolgáltatások 4 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás A járvány ötödik hullámának visszahúzódásával március 7. Szeged deák ferenc gimnázium. hétfőtől megszűnt a maszkviselési kötelezettség a zárt helyeken, így a gimnáziumok belső tereiben sem kötelező már a maszkviselés. A maszkot továbbra is lehet viselni, ha valaki így érzi magát nagyobb biztonságban. Telefonszám: 62/620181 Térkép
Január 30. éjfélig tudtok visszajelzést adni a pályaorientációs napról. 2022. január 18-án, kedden 17 órától tájékoztatót tartottunk a középfokú felvételi eljárással kapcsolatban ONLINE formában az érdeklődőknek. A tájékoztató tartalma elérhető: 2022. január 13-án, csütörtökön 17 órától érettségi-felvételi tájékoztatót tartottunk ONLINE formában az érdeklődőknek. A tájékoztató anyagai elérhetőek: Emlékeztető a nyolcadikosoknak szóló angol és német nyelvi tehetséggondozó szakkörökről 2021 december 1-től változik a Szegedi Deák Ferenc Gimnázium járványügyi eljárásrendje. Az iskolába külsős személyek csak védettségi igazolás birtokában léphetnek. Varga Vera iskolapszichológus vezetésével autogén tréning relaxációs csoport indul a tizenegyedikes és tizenkettedikes tanulók számára A 2021. A Deák Ferenc Gimnáziumban is van koronavírussal fertőzött – Szegedi hírek | Szeged365. december 3-ai programunk elmarad. Az idei évben 24. alkalommal rendeztük meg a Szegedi Deák Ferenc Gimnáziumban a megyei fordítóversenyt. Iskolánk névadójára emlékeztünk, születésének 218. évfordulóján A 2021-es pályázaton az iDeák ismét dobogós helyen végzett Intézményünk pedagógusa Dr. Ótott Noémi elnyerte a MTA Pedagógus Kutatói Pályadíját
Köszönjük, hogy a Szeged365 virtuális családjába tartozol! A sütiket használunk a gyorsabb működés érdekében. A tájékoztatónkat ITT találod. Elfogadom Elutasítom
DÉRI MIKSA SZAKGIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA A Déri esetében az idei számok szerint matematikából 26, 16, magyarból 25, 7 lett az intézmény átlaga. Ehhez képest tavaly matekból 24, 14, magyarból pedig 26, 16-os átlag jött ki az eredmények összesítését követően. Forrás:
Habár még több intézményben nem történt meg a nyolcadik osztályosok középiskolai központi felvételijének kijavítása, az eddig beérkezett adatok alapján a arról számolt be, hogy a tavalyi eredményekhez képest idén csökkentek az átlagpontszámok. Míg 2020-ban 50. 86 pont volt az átlag, idén már csak 48. 78 pont. A összesített felvételi írásbeli eredményei között eddig három szegedi iskola adatai szerepelnek: a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, a Deák Ferenc Gimnázium, és a Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának adatai tekinthetőek meg a statisztikában. RADNÓTI MIKLÓS KÍSÉRLETI GIMNÁZIUM A Radnótiban vizsgázók átlagpontszámai a következőképp alakultak. Matematikából 34, 74, magyarból pedig 31, 92 lett az átlag. SZTEJKI Eötvös József Gimnázium. A magyarból elért eredmények valamennyivel alacsonyabbak a tavalyi átlaghoz képest, akkor 35, 64 lett az átlag, matematikából viszont javulás tapasztalható a tavalyi 33, 63 -as átlagpontszámokhoz képest. DEÁK FERENC GIMNÁZIUM A Deák Ferenc Gimnáziumban matematikából 27, 36, magyarból pedig 27, 03 az átlag, míg tavaly matematikából 29, 78 és magyarból pedig 25, 32 -es átlagpontszámokkal végeztek a diákok.
Petíciójukban leírták, hogy akciójuk nem irányul az iskolavezetés, kollégáik és a tankerület ellen, főképp nem a diákok ellen. Sőt, utóbbiak kapcsán nyomatékosan jelezték: legfőképp éppen az érdekükben történik. A tanárok szerint a szabad és jogszerű véleménynyilvánítás lehetőségét veszi el a tőlük az a február 11-én megjelent kormányrendelet, ami a tanársztrájk ellehetetlenítését célozza. Fotók: Iványi Aurél A Deák Ferenc Gimnázium a város egyik legjobb iskolája, ahol kiváltság tanítani – szerepel a petícióban, amihez az itt tanító pedagógusok azt tették hozzá: akciójukkal azt is szeretnék elérni, hogy az országban minden pedagógus megtiszteltetésnek érezze, hogy az iskolájában tanít. A Deák Ferenc Gimnázium tiltakozó akciójához eddig kétszázhúszan csatlakoztak, mások mellett az itt tanuló diákok szülei, volt diákok, egykori tanárok. A pénteki tiltakozó akción megjelent Mihálik Edvin, szegedi önkormányzati képviselő, a város zöldügyekért felelős tanácsnoka is. A deákos tanárok megköszönték a város másik gimnáziumának, a Radnótinak a támogatását, és egyben azt, hogy az ott tanító pedagógusok közül többen megjelentek a pénteki tiltakozóakciójukon.